Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bözsöny Dénes: A vízgazdálkodási távlati tervezés

Bözsöny D.: Vízgazdálkodási távlati tervezés Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 501 A távlati tervek jobb megalapozása érdekében ma már meg lehet kezdeni egy-egy kisebb mintaterületre (-részvízgyűjtőterület, alrégió, kiskörzet, kistáj stb.) átfogó távlati terveinek kidolgozását. Ezeknek a terveknek többnek kell lenni mint a regionális telepítési terveknek. Nem elég a beruházási létesítmények telepítésének és annak alapján létrejövő változások együttes tervét elkészíteni, hanem a tervezett összes beavatkozások (mezőgazdasági, erdészeti stb.) és azok összefüggéseit kell figyelembe venni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a regionális tervek, a Vízgazdálkodási Keretterv és a népgazdasági távlati tervek kidolgozásával egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdasági Kutató Intézete készíti a mezőgazdasági termelés területi elhelyezésével kapcsolatos vizsgálatokat. Ez a munka 1957. évben indult a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére és előreláthatólag 1965-ben fejeződik be. A feladat célja, hogy támpontot és alapadatot szolgáltasson a tudományosan megalapozott, a távlati népgazdasági tervekkel, továbbá a helyi adottságokkal összhangban levő távlati mezőgazdasági tervekhez. A feldolgozás mezőgazdasági kerettervnek tekintendő. A tervezett összbeavatkozásokat feldolgozó terv kidolgozásának mélységét érzékelteti a javasolt 1 : 25 000 méretarányú térképmelléklet, amelyen a különleges célnak megfelelő kartogramokkal és térképjelkulcsokkal lehetne rögzíteni a beavatkozások és beruházások kapcsolódását. Végezetül nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a koordinálás — nem centralizálás — jelentőségére és szükségességére, mert enélkül az ország különböző szerveinél és intézményeinél készülő feldolgozások öncélúakká válnak, ahelyett, hogy ötvözetükből jól megalapozott, összehangolt távlati tervek kerülnének kidolgozásra. IRODALOM Bözsöny Dénes : Gondolatok a vízgazdálkodásról. Hidrológiai Közlöny. 1962. 5. Budapest. Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási tervezés irányelvei. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1954. Budapest. Csermák Béla : A vízmérlegről, mint a távlati tervezés alapjáról. Hidrológiai Közlöny. 1963. 1. Budapest. Hetértyi István: Népgazdasági tervezés I. rósz. Tankönyvkiadó, 1962. Budapest. Hauschutz Joachim: Praktische Erfahrungen in der Wasserwirtschaftlichen Rahmenplanung. Die IFassertvirtschaft, 1961. 7. Suttgart. Kazimierz Matul: Zalozenia planu perspektywicznego gospodarki wodnej do 1980. r. w porównaniu z „Zarysem" planu z 1956 r. w swietle Gospodarka Wodna, 1962. 2. Varsó. . _ Markos György: Magyarország Gazdasági Földrajza. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1962. Budapest. Mosonyi Emil : Az országos vízgazdálkodás fejlesztésének lehetősége. Mérnöki Továbbképző Intézet, 1955. Budapest. Palotás Zoltán : A korszerű közlekedési munkamegosztás alapjai. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1959. Budapest. Perényi—Faragó—Major . A mezőgazdaság és település tervezés. Műszaki Könyvkiadó, 1962. Budapest. Perczel Károly : A regionális tervezés rendszere. A borsodi körzet regionális tervvázlatának ismertetése. Kézirat, 1960. Miskolc. Schaake Ulrich: Die Wirksamkeit und Grenzen der Wasserwirtsehaft unter kapitalistischen Produktionverhaltnissen mit besonderer Berücksichtigung der Entwicklung in Doutschland Institut für Wasserwirtsehaft 1958. Berlin. Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának munkaterve. Vízügyi Közlemények. 1946/1—4. Budapest. Népgazdaság tervezése. A felső- és középfokú tervvizsga nyaga I—II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1959. Budapest. Analyse der wasserwirtschaftlichen Verháltnisse der Flussgebiete. Erláuterungen zu den Richtlinien für die Bearbeitung. Institut für Wasserwirtsehaft 1951. Berlin. Új szerv létesült Ausztrália vízgazdálkodási kérdéseinek országos szinten történő megoldására. Water & Water Engineering. 1963. 1. London. Az angol vízügyi igazgatás. Emlékirat a kormány vízgazdálkodási politikájáról. Water & Water Engineering. 1961. 6. London. IIEPCUEKTMBHOE IIJ1AHHPOBAHME BOflHOrO X03flflCTBA Jl. Be.nceHb McXO^tf 113 C00Őpa>Kt'HIIH, HTO BOfla HBJmeTCH OCHOBHHM ijiaKTopoM pa3BHTMH, aBTop 3aHiiMaeTCH cnepBa c Hap0flH0X03>UICTBeHHbIM, C perilOHaJlbHUM H BC>fl0XO3flHCTBeHHlJM IliiaHIipOBaHIieM, 3aTeM C IIX CBH3bK) Me>Kfly co6oii (maóji. t). íloaiepKiiBaeTCH, HTO Boaoxo3íiíícTBeHHwe ruianw AOJIÍKHM 6biTb cocTaBJieHbi na OCHOB3HHH nepcneKTHBHoro iuiaiia pa3Bimi$i HapoflHoro xo3HiícTBa TaKHM 06pa30M, MTOÖbl MOKfly HHMH 6bIJia B3aHMHayi CB5I3I-*. OTMt'iaeTCH, MTO CB513b MOKfly Hap0flH0X03flftCTBeiiHi.iMii njiaHaMii MCOKCT 6biTb ocyuiecTBjieHa nyTeM nocTeileHHoro npiiSjiiweHHji. flocjie 3Toro aBTop noapoÖHO 3aHiiMaeTC« c eonpoCÜMU nepcneKmuetweo nAaHupoeaHua eodttoeo X03.iücmea. CocTaBjiHioiniiiícíi njian Ha HeonpeflejieHHwii nepuo/i Ha3biBatTCfl EEHEPAABHBIM UAANOM, pacc.MaTpiiBaioiuHM B03M0>KH0CT1I II HX B3aiIMHyiO CBH3b. IIOApoono paccMaTpiiBaeTcji cyumocTb rocyaapcrBCHiioro rcHepajibHoro ÜJiaHa H no«HepKHBaioTCH ero xapaKTepubie icpTij ii aaHHbie. B cH3ii c iiepcneKTHBHbi.M njiaHnpoBaHiieM yKa3biBaeTCíi Ha opeamuaifuw u HÜ eawHocmb coeduHeHun cneifiiaAucmoe, UMewigtix criettuaAbtioe o6pa.weatme u 6oAbutoü ortbtm. Wasserwirtschaftliche I'erspektivplanung D. Bözsöny Ausgehend von dem Gedanken, dass das Wasser der entscheidende Faktor der Entwicklung ist, behandelt der Verfasser vorerst die volkswirtschaftliche, regionale und wasserwirtschaftliche Planung sowie deren Wechselbeziehung (Tabelle 1.). Er betont: die Wasserwirtschaftspláne müssen von den Entwicklungstendenzen des volkswirtschaftlichen Plans ausgehen, so dass der Einklang unter diesen gegenseitig gewahrleistet sei. Die richtige Beziehung zwischen volkswirtscliaftlicher und wasserwirtschaftlicher Planung kann nur auf dem Weg der sukzessiven Approximation erzielt werden. Hernach befasst sieh der Verfasser eingehend mit der Frage der wasserwirtschaftlichen Perspektivplanung. Der Rahmenplan ist ein für eine lyibestimmte Zeit festgelegter Plán, der die Möglichkeiten erschliesst \ind ihre Zusammenhánge untersucht. Der Aufsatz gibt die wesentliehen Momente des ungarischen wasserwirtschaftlichen Rahmenplanes, einige charakteristischen Züge und Angaben bekannt. In Zusammenhang mit der Perspektivplanung sind die Organisation und die Zusammenfassung von besonders geschulten Fachleuten mit grosser Erfahrung áusserst wichtig. Der Verfasser führt Gesichtspunkte an, die im Interesse der Aufeinanderabstimmung der Perspektivpláne unumgánglicli notwendig sind.