Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
2. szám - Dr. Kertai Ede: Vízgazdálkodás Magyarországon. Hozzászólások dr. Kertai Ede: Vízgazdálkodás Magyarországon c. tanulmányához
Kertai E.: Vízgazdálkodás Magyarországon Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 87 JELMAGYARAZAT: Számottevő vízhiány nincs [ff] vizhiányos területek [ó] Erősen vizhiányos területek [f] /"y Területi vízgazdálkodási ' - kerettervi határok Vizkeszletgazdálkodási területegységek 1. ábra. Vízgazdálkodási területegységek 0m. 1. Bodoxo3nűcmeeimbie paüOHbi |u| : 3HaqHTe^bHhix HeflocTarKOB b Boné hét ; [b]: patioHbi, rae wweiOTCH HeaocTa-rKH b Boae [c]: paííoHbi, rne hmootch őojibUiHe HepaíioHbi, rfle wweioTCH HeaocTaTKH AOCTaTKti b Boae Abb. 1. Wasserwirtschaftliche Gebietseinheiten [a) : kein nennenswerter Wassermangel; [b] : Gebiete mit Wassermangel; [c] : Gebiete mit starkem Wassermangel 3 millió m 3 beton, 130 ezer t acél beépítését és 140 millió m 3 föld mozgatását jelenti. A tanulmány következő részében elsősorban a terv megvalósítása során jelentkező vízigények alakulásával, azok kielégítésének lehetőségeivel foglalkozzunk. A vízigények alakulása, azok kielégítésének lehetőségei A jelenlegi és a távlati vízigények alakulását az 1. táblázat szemléleti. A m 3/sec-ben megadott értékek augusztusi értékeket jelentenek. (Mellettük feltüntettük a vízigényeket a bizonyos tekintetben jellemzőbb vízmennyiség m 3 egységében is.) A táblázatból elsősorban a fejlesztés arányai vehetők ki. Az összes vízigény 1980-ig a jelenlegi 3,1 mrd m 3-ről 13,7 mrd m 3-re, azaz 4 -szeresére nő. Vízmennyiség tekintetében kiugróan az első helyen van az ipar friss vízigénye. Igaz ugyan, hogy a felhasznált víz jelentős része, kb. 90%-a vissza kerül a befogadóba. Itt a fejlesztés aránya éppen ötszörös. Figyelembe véve a népszaporulatot 1980ban az egy főre jutó fajlagos évi vízfelhasználás kereken 1200 m 3 lesz. Ennek a nagy vízigénynek a fedezése nagymértékben le fogja terhelni felszíni és felszínalatti vízkészletünket. Ez persze nem annyit jelent, hogy nem lehet kielégíteni, de kétségtelen, hogy csak mind nagyobb műszaki Nem érdektelen egy durva becslést végezni, hogy az 1980. évi vízigények mekkora hányadát jelentik vízkészletünknek. Magyarország sokévi átlagos vízkészlete 120 mrd m 3. Ha most eltekintünk attól, hogy ennek a vízmennyiségnek jelentős hányadát a mederben kell hagyni, s hogy a szomszédos országok felhasználása is csökkenti, akihasználtság mértéke 13,7/120 = 11,4%. Összehasonlításul megemlítem, hogy Franciaország 170 mrd m 3 vízkészletét ós az 1970-ig előirányzott 35 mrd m : i vízigényét figyelembe véve a kihasználtság 20% lesz. Igaz, hogy Franciaországban az egy lakosra jutó vízkószlethányad csak 3700 m : l, míg Magyarországon 12 000 m 3. A Föld összes hasznosítható vízkészlete 300 000 mrd m 3. S ha minden lakójára már ma évi 1000 m 3 vízfogyasztás jutna, akkor is csak 1% lenne a kihasználtság. Víz tehát egyelőre mindenütt van elég! Hol van akkor a baj ? A rendelkezésre állá vízkészlet tér és időbeli eloszlásában. Mennél kisebb egységekre bontjuk fel hazánk területét, annál jobban kidomborodik ennek a megállapításnak az igazsága. Magyarország vízkészletének 75%-a két nagy folyóban a Dunában és a Tiszában van, s csak a többi jelentkezik megosztva az ország területén. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítése során az országot 13 vízgazdálkodási egységre bontottuk fel (1. ábra).
