Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Tölg István: A hajdani berkek lekapcsolásának hatása a Balaton mai halállományának minőségére

78 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Tölg I.: A hajdani berkek lekapcsolásának hatása 1. ábra. A Balaton mai medencéje és a szabályozás előtti berkek kiterjedése (Erdős F. nyomán) Abb. 1. Das derzeitige Becken des Balaton und die Ausdehnung der Tümpelgebiete vor der Regulierung (nach Erdős, F.) Fig. 1. The present basin of Laké Balaton and the extension of marshy bays to regulation (After F. Erdős) ződni kezdő [5] alsó-parti (somogyi) berkeket, a Kis-Balatont, a Sió árterületét, a Tihanyi félsziget nyakán levő területet, s a Tapolcai medence ma vizenyős részeit. A Sió szabályozása előtt ezek csaknem állandó összeköttetésben álltak a tóval [6]. A siófoki zsilip megépítésével (1863) már csak hirtelen áradások időszakában volt meg az összeköttetés [9]. A vasúti töltés megépítésével ezek az alkalmak mind ritkábban fordulnak elő. A századforduló utáni évtizedben a Kis-Balaton lecsapolásával [3] a Balaton halállománya szempontjából az értékes berek-területeket a tótól végleg elkülönült lekapcsolt területeknek tekinthetjük. A szabályozással a Balaton földrajzi jellege döntően mégváltozott [2]. A tó keresztmetszetéről készült 2. ábra szemlélteti a tó medencéje és a berek, mint élőhely közti különbséget. A mai Balaton terjedelmes víztükre, sajátos fenékalakulása, vizének zavarossága és a szélhatás érvényesülése egészen más életkörül* B 2. ábra. A Balaton jelenlegi (A) és régi (A és B) keresztszelvényének összehasonlítása. A medencében (A) a fenékrégió és a felszín halfaunája elkülönül, míg a változatos vízmélységű és fenéícalakulású berekterületeken (B) az egész halfauna azonos élőhelyen tartózkodott Abb. 2. Vergleich des heutigen (A) und einstigen (B) Querprofils des Balaton. Im Becken (A) trennt sich die Fischfauna der Sohlenregion und der Oberfláche, wahrend in den hinsichtlich Wassertiefe und Sohlengestaltung abwechslungsreichen Tümpelgebieten (B) die gesamte Fischfauna in ein und demselben Lebensraum ihrDasein führte Fig. 2. Comparison of the present (A) and former (A and B) bed profiles of Laké Balaton. In the basin (A) the fish fauna of the bottom and surjace regions are separated, ívhereas in the marshy areas (B), ívhere tvater depths and bottom conditions were highly variable, the entire fish fauna occupied the same livíng space ményeket teremt a tóban, mint amilyeneket a változatos, sekélyebb, növényzettel és szigetekkel tarkított berek-vizek adhattak. A halak, elsősorban a jól ismert süllő életigényét szem előtt tartva, a két vízterület között a következő biológiailag fontos különbségeket találjuk : Berkek 1. Koratavaszi felmelegedós, korán induló vízi élet. 2. Kitűnő, nyugodt, természetes ívóhelyek. 3. Nagytestű (2—5 mm) planktonrák tömegek. 4. Vízirovar gazdagság. 5. Minden nagyságcsoportban sok táplálékhal. 6. A vízfenók és víztömeg mondhatni egységes élőhely. Balaton 1. Késői felmelegedós, tavasszal lassan induló élet. 2. Széljárta iszapos vagy kedvezőtlen ívóhelyek. 3. Kevés nagytestű planktonrák. 4. Szegényes fenókfauna. 5. A fiatalabb korosztályoknak kevés megfelelő nagyságrendű táplálókhal. 6. A vízfenék és felszíni víz elkülönült élőhelyek. A két vízterület néhány tényezőjének összehasonlításakor láthatjuk, hogy a berkekkel összefüggő régi Balaton halászatbiológiai szempontból tökéletes egységet képviselt. A süllő — ha módja van rá — inkább a gyökeres részeken ívik, mint a köveken. Ezért hajdan — minden bizonnyal — nagyrészt a berekben rakta le ikráját. Itt gyor- j san növekedett a süllőivadék és biztos táplálék- ' alappal kezdhette el ragadozását. A fiatalabb korosztályok a kedvező táplálkozási viszonyok és a kellő védelem miatt a változatos berek-vizekben éltek, és csak az 1 kg-os testsúly elérése körül húzódhattak ki a tavi medencébe, mely az ilyen példányoknak már (ma is) elegendő táplálékot nyújt. Ez az elméleti alapon, de ökológiai szemlélettel rekonstruált haljárás, megfelel a süllő életmódjának. Helyességére Antipa [1] azon megállapításából következtethetünk, hogy az Al-Duna medre és a folyómenti tavak között hasonló süllőjárás tapasztalható. A berek lekapcsolásának hatása a halállományra A berek-területeknek, vagyis a hajdani s a halbiológiai szempontból tökéletes vízterületi egység egyik felének a lekapcsolása fokozatosan éreztette hatását. A tó élővilágának összetétele a környezeti körülmények megváltozásához alkalmazkodva, minden bizonnyal jelentős változáson ment át. A süllőt tekintve a szabályozás után az egész állomány beszorul a Balaton medencéjébe. Elveszett a megfelelő ívóhely, az ivadék és a legfiatalabb korosztály számára hézagos lett a táplálékhálózat. A süllőállomány mai elszegényedését ezzel kézzelfoghatóbban magyarázni nem tudjuk. Gondoljunk csak arra, hogy a védett ikraérleléssel [4, 20], mily sokat tettünk az ivadékutánpótlás érdekében, s ennek ellenére a várt eredmény elmaradt. A kirobbanó siker elmaradása miatt az ikraérlelés célravezető voltát kétlő vélemények után elméletünk haladást jelent a balatoni süllőprobléma megoldásában. Ennek álapján megállapíthatjuk, hogy a Balaton mai állapotában képtelen a fiatal ivadéktömegek