Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Dr. Sebestyén Olga: Detrituszproblémák a Balatonban

Sebestyén O.: Detrituszproblémák a Balatonban Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 75 Pari - és [enéklakók flakróvegetáció Gázalakú Sbomlástermékek Környezet ' alakítás \ Bevonat ..Alakos plpmp.tr m FiitnHptritn.17 ^\fgyéb üledék féleség •Detritusz [abiotikus] [habitat t biota] Egyéb növényi és átlati törmelék Táplálék. Kihatás a ti morfoto g iájára JJetrituszfatóJavi jelleg meg formák meghonoso - valtozása dósa [bevándorlás, / > betelepítés ] Pari vonal ' alakulása jMeder alakú • tása _Makrofilák előrenyomulása 1. táblázat A Keszthelyi-öbölben észlelhető folyamat is természetes jelenség. Ma a beavatkozás a vízterület megmentésére irányul. Ismereteink birtokában a kitűzött cél érdekében a probléma felméréséhez és a feladatok megoldásához többféle szemlélet egybekapcsolódása szükséges. A szerves élet kihatása a tómeder alakulására s a feltöltődésre magában is szövevényes. Ennek tisztázása a ma egyik főproblémája [21], A detrituszkérdés mennyiségi vonatkozásai kerülnek így előtérbe. * Összefoglalásul megkísérlem a detritusz keletkezését és kihatásait a tavi életre az 1. táblázatban ábrázolni. IRODALOM [1] Csajághy, G.—Tolnay, V,: 1955. A Balaton iszapjának kémiai és fizikai tulajdonságai. (Chemical and physical properties of silt deposited.) Hidr. Közi. 1955. 35, 173—177. [2] Entz, B. : Chemische charakterisierung der Gewásser in der Umgebung des Balatonsees (Plattensees) und chemische Verhaltnisse des Balatonwassers. (A balatonkörnyéki vizek kémiai jellemzése, valamint a Balaton vizének kémiai viszonyai.) Annál. Biol. Tihany. 1959. 26, 131—202. [3] Felföldy, L.—Kalkó, Zs. : Cellulózebontás mértéke a Balaton különböző biotópjaiban és annak mérése antron reagenssel. (Decomposition of Cellulose in Different Habitats of Laké Balaton and its measurement by Anthrone Reagent.) Annál. Biol. Tihany 1958. 25, 209—216. [4] Iharos, Gy. : A Balaton vízterületének és parti övének Tardigradáiról. (Daten zur TardigradenFauna des Litorals des Balaton-sees.) Annál. Biol. Tihany. 1959. 26, 247—264. [5] Maucha, R. : Einige Gedanken zur Frage des Náhrstoffhaushalts der Gewásser. Hydrobiologie. 1949. 1, 225—237. [6] Meschkat, A.: Der Bewuchs in den Röhrichten des Plattensees. Arch. Hydrobiol. 1934. 27, 436— 517. [7] Pónyi, J. : A balatoni hínárosok Crustaceáinak vizsgálata. Áll. Közi. 1956. 45, 107—121. [8] Pónyi, J. : Untersuchungen über die Crustaceen des Wasserpflanzenbestánde ím Plattensee. Arch. Hydrobiol. 1957. 53, 537—551. [9] Sebestyén, O.: Cladocera studies in Laké Balaton I. Mudliving Cladocera and muddy bottom as environment. Arch. Biol. Hung. 1947. 18, 1—16. [10] Sebestyén, O. : Cladocera studies in Laké Balaton II. Littoral Cladocera from the NE shores of the Tihany peninsula. Arch. Biol.. Hung. 1948. 18, 101—116. [11] Sebestyén, O. : Studies of detritus drifts in Laké Balaton. Verh. I. V. L. 1949. 10, 414—419. [12] Sebestyén, O. : Studies of detritus drifts in Laké Balaton. Magyar Biol. Kut. Int. Évk. 1949/50. 19, 49—64. 113] Sebestyén, O. : Parti tanulmány. Eine Studie über das organische Sediment im Erosion-Litoral des Balaton-Sees. Study on organic sediment in the erosion-littoral of Laké Balaton. Annál. Biol. Tihany. 1957. 24, 165—181. [14] Sebestyén, O. : Quantitative and qualitative changss in the plankton of Laké Balaton. Verh. I. V. L. 1958. 13, 331—338. [15] Sebestyén, O. : Studie über das organische Sediment im Erosionlitoral des Balatonsees. Arch. Hydrobiol. 1959. 55, 371—391. [16] Sebestyén, O.— Varga L. : Collotheca volutata n. sp., a new benthic rotifer from Laké Balaton. Magyar Biol. Kut. Int. Évk. 1949./50. 19, 49—64. [17] Stiller, J. : Epizoische Peritrichen aus dem Balaton II. Magyar Biol. Kut. Int. Évk. 1949/50. 19, 15—37. [18] Stiller, J. : Környezeti hatások által kiváltott módosulatok epizoikus Peritrichákon. (Durch Umwelteinflüssen entstandene Modifikationen epizoischer Peritrichen.) Áll. Közi. 1959. 44, 201—211. [19] Szabó, E. : Biologische Aktivitát des Schlammes der Uferzone und ihre Wirkung auf den Chemismus des Wassers im Balaton. (A parti öv iszapjának biológiai aktivitása és ennek hatása a víz kémizmusára.) Tihany. Annál. Biol. 1960. 27, 139—145. [20] Szesztay, K. : Tavak és tározómedencék vízháztartási jelleggörbéi. Surface Area-Water Balance Relation of Lakes and Reservoires. Földr. Ért. 1959. 8, 191—199. [21] Szesztay, K. : A Keszthelyi-öböl feliszapolódása. Vízgazdálkodási Tudom. Kut. Int. 1961. Budapest. Kézirat. [22] Tóth, L. : Phytozönologische Untersuchungen über die Röhricht des Balaton-Sees. (Balatoni nádasok cenológiai vizsgálata.) Annál. Biol. Tihany. 1960. 27, 209—242. [23] Woynárovich, E. : Vorkommen der Limnomysis benedeni Czern. im ungarischen Donauabschnítt. Acta Zool. 1955. 1, 177—185. [24] Zólyomi, B. : Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Biológiai Oszt. Közi. 1952. 1, 491—530. [25] Zólyomi, B. : Die Entwicklungsgeschichte der Vegetation Ungarns seit dem letzten Intergalzial. Acta Biol. 1953. 4, 367—430.