Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Cziráky József: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1959. és 1960. években végzett vidéki ásvány- és gyógyvizekkel kapsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

542 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Cziráky J.: Jelentés az 1959. és 1960. évi mérésekrő'i Vízhozam Víz- Levegő[1/p] hőmérséklet [C°J 1959. júl. 7 4,8 12,0 25 J900. febr. 27 5,4 11,6 13 1960. júl. 12 1,3 11,9 25 1960. nov. 25 5,0 12,0 21 Hazánk egyik legmagasabb szabad szénsavtartalmú kútjának vizét csak a helybeliek fogyasztják. Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár m.) közelében levő Sóstó-gypgyfürdön a tó és két artézi kút vizét használják fel fürdésre. 1. A Sóstó alkalikus vizét csak nyáron használják fel strandfürdésre. A parton vízhőmérséklet méréseket végeztünk Víz- Levegőhőmérséklet [C°] 1959. máj. 10 14,0 25 1959. aug. 25 26,2 24 1960. jún. 1 21,0 27 1960. okt. 8 18,0 19 1960. okt. 15 16,0 17 A tó vizét a hévizes kutak túlfolyó vize is melegíti. .2". Az I. sz. artézi kút 1958-ban készült, 998,0 m mély'. Az üzemi vízhozamot a tóparton vagy a gyűjtő aknában köbözéssel mértük. Vízmagasság Víz- Levegőim] hőmérséklet [C°] 1959. febr. 1 225 47,0 —4 1959. máj. 10 210 46,9 25 1959. aug. 25 265 46,8 24 1960. jan. 28 245 47,7 7 J960. jún. 1 216 48,1 27 1960. okt. 8 — 47,3 18 1960. okt. 15 250 46,8 17 A kút jódos hévizét használják fel a fedett medencében ós 50 db kádban télen, nyáron a két nyitott medencébe is ad vizet. A hévíz hőenergiáját kertészetben hasznosítják. 3. A II. sz. artézi kút is 1958-ban készült, 800,0 m mély. Vízhozamot a tóparti beömlésnél mértünk. Vízhozam Víz- Levegő[1/p] hőmérséklet [C°] 1959. febr. 1 338 46,6 —3 1959. máj. 10 344 45,9 25 1959. aug. 25 320 46,8 24 1959. nov. 8 — 46,1 1960. jún. 1 271 47,4 21 1960. okt. 15 320 45,8 17 Az artézi kút alkalikus hévizét csak nyáron használják fel a nyitott termál medencében. Orosháza (Békés m.) Diana fürdőjének vízellátását 1955-ben létesített 487,3 m mély artézi kút biztosítja. A vízhozamot a gáztartály melletti aknában köbözéssel mértük. Vízhozam Víz- . Levegő[1/pJ hőmérséklet [C°] 1959. ápr. 5 133 36,4 1959. jún. 4 — 37,3 22 1959. jún. 7 153 37,3 24 1959. nov. 9 125 36,0 8 1960. máj. 19 135 37,2 21 1960. jún. 22 110 36,3 24 Az alkalikus melegvizet három fedett medencében és 15 kádban, továbbá nyáron egy strandmedencében használják fel. Orosháza közelében van a gyopárosfürdői sziksós tó. A tavat a csapadék ós két artézi kút vize táplálja. 1. A régi artézi kút 220 m mély, vízhozamát a tóparton köbözéssel mértük. Vízhozam Víz- Levegő[1/p] hőmérséklet [C°] 1959. jún. 7 14 26,0 24 1959. szept. 11 14 25,6 22 1959. nov. 9 13 24,6 8 1960. febr. 6 12 22,7 —8 1960. máj. 19 11 26,0 22 1960. nov. 2 16 26,5 2. Az 510 m mély új artézi• kút 1953-ban készült. Nyáron a vízhozamot a kis medence befolyó nyílásánál, máskor pedig az 1,20 m-rel mélyebben levő nagy medence töltőnyílásánál köbözéssel mértük. Vízhozam Víz- Levegő[1/p] hőmérséklet [C°] 1959. jún. 7 502 38,9 24 1959. szept. 11 487 38,9 22 1959. nov. 9 620 38,5 8 1960. febr. 6 608 37,8 —8 1960. máj. 19 476 39,1 22 1960. szept. 2 679 39,0 Párád (Heves m.) község mellett, Óhuta határában fakad a vasas-szénsavas vizű Clarisse-forrás. Vízhozamot —0,8 m-en a kifolyónál köbözéssel mértünk. Vízmagaság Víz- Levegőim] hőmérséklet [C°] 1960. febr. 6 2,9 4,5 —8 1960. szept. 8 2,5 14,5 17 A forrás szénsavas vizét a kirándulók fogyasztják. Parádfürdő mellett, az Ilona völgyben van a Szent István kút. Az 5,2 m mély aknás kútban a vízmagasságot mértük. Vízmagasság Víz- Levegőim] hőmérséklet [C°] 1960. febr. 6 3,20 5,4 —10 1960. szept, 9 3,30 12,0 18 Az üdítő savanyú vizet csak a helyszínen fogyasztják. Parádsasvár (Heves m.) töltőüzemében a NagyCsevice forrás alkalikus, kénes és szénsavas gyógyvizét palackozzák ,,Parádi víz" néven. A forrás vízhozama átlag 900—1000 l/nap, mérése körülményes. A vízhőmérséklet 1960. febr. 6-án 8,6 C° (lev.: —8 C°). szept. 8-án pedig 14.0 C° (lev.: 13 C°). A Kis-Csevice forrás vizét szennyeződós miatt nem palackozzák. Pákozd (Fejér in.) határában van a liárány-forrás. A radioaktív forrásnak nincs túlfolyása, csak a gránitdarán át szivárog el a víz. Nvugalmi szint Víz- Levegőim] hőmérséklet [C°] 1959. okt. 31 —1,0 11,2 15 1960. jún. 23 —2,5 12,8 27 1960. okt. 4 — 12,6 15 A vizet állatok itatására használják. Pétfürdő (Veszprém m.) langyosvizű karszt forrásai két nyitott medencében fakadnak. A vízhozam a csapadék függvénye. Vízhozam Víz- Levegő[1/p] hőmérséklet [C°] 1959. ápr. 5 930 1959. júl. 16 230 22,4 29 1960. márc. 13 — 21,0 4 Az egyszerű hévizet strandfürdőzésre használják fel. Püspökladány (Hajdú-Bihar m.) fürdőtelepének melegvízellátására i 959-ben 652,0 m mély artézi kutat fúrtak. Akkor a kút vízhozama -(-0.15 m-es üzemi szinten 840 l/p volt. a vízhőmérséklet 45 C°. A gázos vízhozamot a kis medencében mértük köbözéssel. Vízhozam Víz- Levegő[1,/p] hőmérséklet [C°] 1960. márc. 5 , 514 44,8 7 1960. júl. 8 — 44,5 30 1960. okt, 13 630 45,2 A jódos hévízhozamot két nyitott medencében használják fel nyáron fürdésre. Recsk (Heves m.) község területén 1960. okt. 21-én ós nov. 22-én több szénsavas vizű aknás kútnál végeztünk hidrológiai, kémiai és bakteriológiai vizsgálatot az OKI munkatársaival. A Csevicés kút 7,0 m mély, a vizsgálatkor a vízmagasság 2,10 m és a víz hőfoka 11,6 C° (lev.- 12 C°) volt. A Kossuth Lajos utcában négy aknás kutat vizsgáltunk meg, közülük a 27., 23. és 21. számú ház kútjában egyszerű szénsavas ásványvíz van, a 24. sz. ház kútjában pedig kalcium-magnéziumszulfátos szénsavas víz van. Az aknás kutak vize a lakosság ivóvízellátását biztosítja, Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) község határában a Botkő nevű magaslat lábánál 1959-ben 287,0 m mély negatív csőkutat létesítettek. Kompreszszorozással 14,0 m és —14,9 m-es üzemiszintnél vízhozam 1800—2000 l/p volt a csőperforálás után. A vízhőmérséklet 45,5—46,0 C°. 1960. jún. 37-én a kút le volt zárva.