Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bözsöny Dénes: A vízgazdálkodási távlati tervezés

Bözsöny D.: Vízgazdálkodási távlati tervezés Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 499 .5. ábra. Példa a Területi Vízgazdálkodási Keretterv 1 : 100 000 méretarányú térképének kidolgozására 0ue. 5. llpuMep no cocmaeAeHuto Kapmu c MaaumaóoM 1 : 100 000 TeppumopuajibHoeo reiiepajibnoeo n/iana BOÖHOZO Xo3HÜcmea Abb. 5. Beispiel für die Ausarbeitung des Kartemverks im Masstab 1 : 100 000 der Regionalen Rahmenplane der Wassenvirtschaft összhangban áll az 19(53. év elején rendelkezésre állt 20 éves távlati iránytervvel; - figyelembe veszi a gazdaságpolitikai célkitűzéseket (pl. mezőgazdaság szocialista átszervezése, ipar decentralizálása stb.) a tudomány ós a technika fejlődését. A Keretterv a műszakilag célszerű megoldások és a gazdaságosság mérlegelésével készül, iránytervül fog szolgálni mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási feladatok kidolgozásához, valamint alapadatul szolgál a regionális tervek összeállításához. Az 1961. évben a vízügyi igazgatóságok feldolgozták a múlt vízgazdálkodását és így rögzítették a kiindulás alapját. Az 1962. évben összeállításra került a 13 darab Területi Vízgazdálkodási Keretterv, amely anyagnak az egyeztetése és sokszorosításra kész feldolgozása az 1963. évben fejeződik be. Kedvező volna, ha már ma készen rendelkezésre állna az új vízgazdálkodási keretterv, ezzel szemben a hosszú távlati tervek egyidőben készülnek a vízgazdálkodási kerettervvel. Szükségszerűen menetközben keressük az összhangot a hosszú távlatú terv és a keretterv között. Itt is a fokozatos közelítés módszerét kell alkalmazni, mely egvbén azt is jelenti, hogy a kerettervet a technikai előrehaladás, az időközben történt változások figyelembevételével tovább kell fejleszteni. A most készülő vízgazdálkodási keretterv munka közben kétszer lett egyeztetve a rendelkezésre álló népgazdasági ós vízgazdálkodási 20 éves távlati terv fejlesztési tervjavaslattal. Minden egyeztetés a keretterv átdolgozását kívánta meg. Mivel a 20 éves távlati fejlesztési tervek is most készülnek, így az egyes szakágazatok tervének kidolgozására hatottak a már rendelkezésre álló vízgazdálkodási keretterv részletek is. Ezek a kölcsönhatások azonban még csak alkalmiak. A szakágazatok a legjobb tudásuk szerint műszaki tartalommal töltik ki a forint kereteket. Sajnos azonban az összfeladatok szempontjából az alapos koordinálásra ma még nincs lehetőség, mert nem áll rendelkezésre az átfogó szemlélettel készülő vízgazdálkodási keretterv. Az eddig végzett munkának is már kézzel fogható haszna a rendelkezésre álló sok adat, az 1 : 100 000 méretarányú több színnyomású munka és alaptérképek kidolgozása, és a gyors tájékoztatási lehetőség a különböző szakterületen felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. A fejlődés bemutatására érdekes összehasonlítani az 1., 3 , 4 és 6. ábrát. Az 1. ábra — mint kerettervi vázlat — csak nagy foltokban tájékoztat többek között az öntözésre különösen alkalmas, vagy a törpevízerőművek létesítésére szóbajöhető területekről. A 3. és 4. ábra — mint az 1954. évben összeállított Országos Vízgazdálkodási Keretterv egy-egy térképmelléklete - országos áttekintést ad néhány főbb jellemző megadásával az eróziós és az öntözhető területek elhelyezkedéséről. Az 5. ábra, amely példa a Területi Vízgazdálkodási Keretterv térkép mellékletének kidolgozására, az összes vízügyi vonatkozásokat egységes térképjelkulccsal ábrázolja. Például x X jel megadja a vízmosás kötések helyét, a ferdén vonalkázott foltok a szükséges talajvédelem különböző módját. A függőleges hullámvonalakkal, kereszttel, illetve pontokkal megjelölt foltok a felszíni vízből, szennyvízből, csőkútból öntözhető területeket határozza meg. Az eredeti térképen