Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

480 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Bartos S.: Az Általér-völgy távlati vízellátása A helyi adottságokat figyelembe véve épült ki a Bokodi Vízmű, az öregtó alatti területen összesen 8 db kúttal. A kutak, a gyűjtőmedence, a gépház és a víztisztító berendezés, tekintettel arra, hogy az Oroszlányi Erőmű vízellátási céljait szolgáló gyűjtőtavas tározó — mely a Bokodi Vízmű alatt 2 km-rel lejjebb levő szelvényben épült visszaduzzasztása a Vízműig hat ki, területét fel kellett tölteni 173,5 mA. f.-i magasságra, mely munka 1962 nyarán befejeződött [3, 4, 5, 15, 17, 18], A két kútsorban levő 8 db kút az 1953-ban épült ideiglenes üzemmel, egyedi szivattyúzással működik, a végleges üzemeltetést szivornvás megoldásúra tervezték. Erre a célra épült ki a 168,80 m A. f.-i alapozási síkkal a szivornya-alagút. A két kútsor közé a VIII. és a VII. sz. kutak vonalában készült a XII. és XIII. sz. kút, a szivornya-alagút árvízi időszakban történő víztelenítése céljából. Az üzemelő kutak két sorban helyezkednek el : a) A felső sorban van a VII., 1., III. és az V. sz. kút 50—50 m távolságra telepítve egymástól. Kútszám Mélység [m] Aknatető Szűrőzés Mélység [m] [mA.f.] (m között) 18,4 1 73,50 7,84—16,44 i. 17,86 173,76 7,86—16,66 ín. 18,14 173,84 7,64—16,64 IV. 17,48 173,78 8,08—16,08 Megjegyzés : A mélység és szűrőzés az aknatőtől értendő. A felső sortól észak-keletre kb. 200 m-re települt az alsó kútsor. h) Az alsó kútsorban van a VTII., IX., X. és XI. sz. kút 50- 50 m-re egymástól. Kútszám Mélység [m] Aknatető [mA.f.] Szűrőzés (m. között) VIII. 19,6 173,51 11,56—17,06 IX. 19,17 173,55 1 1,67—17,17 X. 19,15 1 73,58 9,25—17,15 XI. 18,34 1 73,65 9,34—19,34 Megjegyzés : A mélység és szűrőzés az aknatetőtől értendő. A Bokodi Vízmű 8 db kútja a tervezés időszakában 4500 m

3/nap teljesítőképességre épült. A gépészeti berendezések 6000 m

3/nap teljesítő képességűek. A rendszertelen, évekig tartó provizórrikus és erőltetett üzemeltetés, valamint a bokodi Öregtó halgazdasági célokra történő felhasználása következtében — a tavat rendszeresen meszezték — a kutak hozama, illetve a vízutánpótlódás a tó felől csökkent. A Vízmű összes teljesítőképessége 1962 tavaszán végzett mérések alapján (a mérések időszakában a VlII-as és Xl-es számú kutak üzemen kívül voltak, a XII. és XIII. sz. kutak hozama nem volt mérhető, ezek vízhozamát becsüljük) átlagosan 47ő2 m 3/napra tehető. 1962. novemberében 10 db kút hozamát mérték 6 napon keresztül. Az öregtóban víz nem volt (leeresztették). A méréseket az orsozlányi és az erőmű nyomóvezetékeiben végezték [2J. Az Oroszlányi Erőmű hűtőtavának vízszintje a tervezett minimális 168,50 m A. f. magasságú volt. A már szivornyával üzemeltetett 10 db kút átlagos napi teljesítménye 3168—3312 m

3/napra tehető. [A XII. és Xlll-as kutak üzemi vízszintje szivornyabeépítés műszaki hibái miatt nem volt mérhető.] A mérésekből világosan kitűnik, hogy a bokodi Öregtó és az Oroszlányi Erőmű hűtőtavának vízszíningadozása a Vízmű termelését nagymértékben befolyásolja. Célszerű ezért a bokodi öregtó állandó feltöltéséről gondoskodni, annál is inkább, mert a számítások szerint a vízutánpótlódás kb. 80%-a csapadékból, kb. 20%-a pedig az öregtó vizéből származik. Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett teljesítőképesség maximálisan hogyan használható ki. Ha összehasonlítjuk az utolsó és az utolsóelőtti mérések adatait, megállapítható, hogy az 1962 májusi (tavaszi) és az 1962 novemberi mérés átlagos értékei között a különbség 1440 m

3/nap. A szárazabb novembert megelőző közepesnél alacsonyabb csapadékos időszak is hozzájárult a kisebb vízhozamhoz, de elsősorban a bokodi Öregtó leürítése és az Erőmű 168,5 m A. f.-i minmális vízszinttartása idézte elő ezt a helyzetet. A számítások alapján megállapítható, hogy a kedvező helyzetben végzett májusi mérés alkalmával jobb állapotban levő és nagyobb teljesítményű szivattyúkkal 5100 m

3/nap vízmennyiséget lehetett volna kivenni 4450 m

3-rel szemben. Megjegyzendő, hogy a két összesített eredmény között a vizsgálatok alkalmával a minden kútba beépített vízmérő és a főnyomóvezetékbe beépített egy-egy fő vízmérő leolvasási adatainak különbsége közel 30% volt. A két elvileg egyforma, vagy legalább is közel egyenlő eredmény helyett kapott lényeges eltérés a nagy vastartalomnak tulajdonítható (1,52 mg/l), ami a mérők gyors eltömődését s ennek következtében lényeges mérési pontatlanságot okozott. Nagymértékben függ a hűtőtó mindenkori vízállásától a Vízmű teljesítőképessége. Feltételezve szivornyás üzemelést, melynél az üzemi vízszint átlagosan 163,90 m A.f.-inek vehető, akkor a hűtőtó vízszintváltozásának függvényében a következő eredményeket kapjuk : 171,50 m A. f.-i vízállásánál 6000 m

3/nap 1 70,G8 m A. f.-i vízállásánál 5000 m

3/nap 109,68 m A. f.-i vízállásánál 4000 m

3/nap 168,68 m A. f.-i vízállásánál 3000 m

3/nap Ugyanezt a számítást elvégezve egyedi szivatytyúzás esetére, amelynél az üzemi vízszint 161,68 m A.f.-i, a következő eredményeket kapjuk : 171.50 m A. f.-i vízállásánál 7000 m

3/nap I 70,68 m A. f.-i vízállásánál 6000 m

3/nap 169,68 m A. f.-i vízállásénál 5000 m

3/nap 168,68 m A. f.-i vízállásánál 4000 m

3/nap Összegezve a fentieket, a bokodi Öregtó vízszintjét 172,20—172,68 m A.f.-i szint között, az