Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

Vitális Gy.; Az Általér-völgyi nagyobb települések Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 469 8. ábra. Tatabánya vidékének alaphegység térképe (Sólyom F. után kiegészítéssel) 0ue. 8. Kapma Kopenimx zopHbix nopod « paüoHe Tamaöamt Abb. 8. Karte des Grundgebirges in der Umgebung von Tatabánya JELMAGYARAZAT: helszini mezozóos alaphegység triász 2 km i'i Meszko pr/i

^ Dolomit lelsz in alatti mezozóos alaphegység Jf Fő ve tó J Mészkő, margó,homokkő kréta ]] Mészkő jura 3 Dachsteini mészkő Dolomit triász tt

m Akna -r-S Lejtakna Ö Vízakna • Ivóvíz termelő mélyfúrású kút í yu ! Mrnlés alatt álló, illetve v izet szói[ '•

l<

r'J góltotó bánya műszaki határa ! - - 1 Lefejtett és lefejtésre kerülő bányai //. i mező műszaki hataro mezozóos medencealjzata karszthidrológiai szem-, pontból három területrészre osztható. A felsőtriász dachsteini mészlcő aljzatú medence terület a legerőteljeseben karsztosodott ós kavernásodott. A dachsteini mészkő aljzatú területek a szénbányászat szempontjából a legvízveszélyesebbek, itt kapták eddig is a legnagyobb vízbetöréseket (pl. a Ill/a akna 18—20 m

3/p, a VI. akna északi mezőjén 7 m

3/p, a Síkvölgyi akna 25 m

3/p, a XV/b akna 17,5 m

3/p). A felsőtriász dolomit aljzatú terület. A dolomit aljzatú területek a kőzet töredezettsége és hasadozottsága következtében a vékony, vagy megszakított védőréteg esetében a szénbányászat szempontjából ugyancsak víz veszélyesek. Az egyes vízbetörések hozama azonban — az eddigi ismeretek szerint - - a dachsteini mészkőből történő vízbetörések hozamánál jóval kisebb. (Dolomit aljzatú területen XIV. akna - mórt legnagyobb vízbetörés 5 m

3/p volt.) A kréta márgából, mészkőből és homokkőből álló medencealjzat, a terület középső részén a dachsteini mészkő által közrefogott tektonikai árokban foglal helyet. A kréta képződmények az alattuk levő jura mészkövet, továbbá a triász dachsteini mészkövet a karsztosodástól megvédték, ennek következtében, bár a hidrosztatikai nyomás a legnagyobb, a karsztvízveszély az egész területen itt a legkisebb. (Pl. a XII. akna csak 0,2 m

3/p. a XV. akna 0,15 m

3/p, a XV/a akna pedig 0,15 m

3/p fakadóvizet szolgáltatott, s az sem karsztvíz, hanem különböző rétegek harántolásából származó rétegvizek összvízhozama.) Vízbetörés csak a tektonikai árok déli részén és a nagyobb peremi vetők mentén várható. A kréta képződményekből álló medence alj-