Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

Vitális Gy.; Az Általér-völgyi nagyobb települések Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 467 A kiemelt bányavizet — az iszapoláshoz, illetve az Iker aknánál a MAV mozdonyok vízellátásához felhasznált víztől eltekintve — jelenleg sehol sem hasznosítják. A felszínre emelt bányavizek az Oroszlányi vízfolyás, illetve az Általér felszíni vízkészletének emeléséhez járulnak jelentősen hozzá. Ez a vízmennyiség a szénbányászat előrehaladásával várhatóan tovább növekszik. Az Oroszlány vidéki fontosabb forrás és mélységi vizek kémiai összetételét — az OKI vizsgálata alapján - a 2. táblázatban közöljük. Tatabánya vidéke Földtani felépítés. Tatabánya vidéke, illetve a tatabányai medence alaphegység keretét északon és északkeleten a Gerecse, délkeleten és délen a Vértes hegység felsőtriász dolomit és dachsteini mészkő képződményei alkotják. A medence nyugat felé nyitott, a mezozóos képződmények ugyanis nagyobb vetők mentén a mélybe süllyedtek (7. ábra). A terület mezozóos medencealjzatának felépítésében a felsőtriász dolomit és dachsteini mészkő mellett alárendelten a jura, nagyobb pásztában pedig a kréta mészkő, márga és homokkő képződmények is ré,sztvesznek (8. ábra). A felsőtriász alaphegységkeret által közrefogott medencében a paleogén képződmények rakódtak le. Az eocén képződmények kétféle fáciesben találhatók : a triász alaphegységkeret közelében elhelyezkedő parti, valamint a medence belsejét kitöltő medence kifejlődésben. (A parti kifejlődést a nummuliteszes mészkő túlsúlya, a medence kifejlődését az agyagos kőzetek túlsúlya jellemzi.) Az eocén parti üledékei közül a szárazföldi vörösagyag az alsó, a főnummuliteszes mészkő, 7. ábra. Tatabánya vidékének vázlatos vízföldtani térképe (Súlyom F. után összevonással) <Pue. 7. CxeMamuHHüH zudpoeeojioeimecKan Kapma paiioHa TamaőaHH Abb. 7. Schematische hydrogeologische Karte der Umgebung von Tatabánya Karsztosodott vízáteresztő kőzet /. •/ . . .. / . , . • • I , H I Csak hasadékai menten vízáteresztő kőzet Gyengen vízzáró közét (oligocém homokká; pleisztocén: lösz) Felig vizzá ró kőzet (o/igócén: homokkő, helyenként elegy esvizi agyag és agy agos márga közbete/epö/ésekkelinofocén-önféshomok,öntésiszap) Vízzáró kőzet (eocén: vörös agyag, tengeri és etegyesvizi agyag, ogyagmorga, meszes homokkő, homokos mészmárga (barnakőszénösszlef); oügocém tarka aggag, homokos agyag, loza homokkő és agyagos márga) (,mm-moioeasmeszKo,• eomeaemzt meszxo, fónummulileszw mészkő, morfja, homokos márga, morgás mészkő, ortofragminas-nummuhfeszes mészkő és motli/szkás morgás mészkő) Vízáteresztő kőzet (ponnónioi-pleisztocén: kavics, konglomerátum és homok; pleisztocén •• dolomit és mészkőtőrmelék, futohomok)