Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Szablya Ferenc: Budapest csatornázásának távlati terve

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 43. ÉVFOLYAM 6. SZAM 449—544 oldal Budapest, 1963. december Budapest csatornázásának távlati terve* S 7. A B L Y A F E R E N ('** Hazánkban már szokássá vált, hogy a közösséget érintő jelentősebb elgondolásokat, terveket elfogadás előtt társadalmi bírálatnak vetik alá, Ennek a gondolatnak megfelelően 1957-ben a Fővárosi Csatornázási Művek a Magyar Hidrológiai Társaság egyik ankétján a főváros csatornázása távlati tervét felvázolta, szükségességét indokolta és kérte a szakemberek támogatását és tanácsát a tervezési munka mielőbbi megindításához. 1958 júniusában került a javaslat a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága elé. A bizottság elfogadta az előterjesztésben foglaltakat és elrendelte a tervezés azonnali megkezdését. A tervgyűjtemény elkészülte után célszerű, ha tanulmányba foglaljuk össze a csatornázási munkák menetét és a terv alapelveit. Ily módon a távlati tervet az illetékes hatóságok, egészségügyi és műszaki szakemberek széles köre megismerheti és a vele kapcsolatos esetleges észrevételeit megteheti. A tervdokumentációt a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat készítette el. A főváros csatornázásának jelenlegi helyzete A főváros csatornázásának sajátosságait a szennyvíz elhelyezésének lehetősége és a domborzati viszonyok szabják meg. A várost átszelő Duna közvetve vagy közvetlenül a város összes szennyvizeinek befogadója. A Duna mindkét partja mentén mélyebb területek húzódnak, az ehhez csatlakozó területek a pesti oldalon enyhén emel* A Magyar Hidrológiai Társaság ós a Fővárosi Csatornázási Müvek 1963. június 6-án tartott közös ankétján elhangzott előadás. ** Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest. kednek és a budai oldalon hegyvidékben folytatódnak. A Dunába torkolló vízfolyások és a hegyvidék völgyei önként kínálják a főgyűjtők vonalvezetését. A pesti oldalon három nagy önálló szennyvízelvezetési rendszer alakult ki. Az északi rendszer főgyűjtői a f'serhalom utcai és a rákosvölgvi. Ezek az angyalföldi szivattyútelepre szállítják a szennyvizeket. ,4 középső rendszer főgyűjtőin keresztül a Duna-parti, a nagykörúti, a a magasan fekvő, kőbányai, a Könyves Kálmán körúti és a Soroksári úti főgyűjtőbe érkező vizeket a Ferencvárosi Központi Szivattyútelep emeli át a Dunába. .1 déli rendszer Torontál utcai főgyűjtője a dél-pesti szennyvíztisztító telepre vezeti a szennyvizeket. A budai oldalon a pesti Duna-parti főgyűjtőhöz hasonló és a Duna partján végighúzódó olyan főgyűjtő a mélyzónában nincs, amely a régebben megépült csatornák vizét összegyűjtené. Számos kisebb-nagyobb vízgyűjtő terület csatornahálózata a Dunába torkollik. Magas Dunavízállás idején ezeken a helyeken a belvizeket átemelik. A Fővárosi Csatornázási Művek 31 ilyen időszakos átemelőhelyet üzemeltet. A Duna partján épült szivattyútelepek a háromszoros hígítású szennyvizeket nyomócsövön a Duna sodorvonalába juttatják. A szennyvíztisztító telepek — a dél-pesti telepet kivéve — a kis vízfolyások mellett létesültek, ott, ahol a helyi szenny vízelhelyezési igényeket a közcsatornahálózat nagy távolsága miatt, gazdaságossági okokból egyelőre másként megoldani nem lehetett. Az épülő és már üzembe is helyezett dél-pesti szennyívztisztító-telep a dél-pesti peremvárosok szennyvizeit biológiailag tisztítja meg a soroksári Duna-ágba való bebocsátás előtt.