Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: A buzsáki halastavak algáinak minőségi vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 438 LIMNOLÓGIA A buzsáki halastavak algáinak kvalitatív vizsgálata DR. HORTOBÁGYI TIBOR a biológiai tudományok doktora A Halgazdasági Tröszt Felsősomogvmegyei Halgazdaságához tartozó Buzsáki Üzemegység halastavainak rendszeres vizsgálatát 1956-ban kezdtem el. Az 1956. évi gyűjtésekből származó anyagot Donászy Ernő bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is megköszönök. A Buzsáki Üzemegység (1. kép) összesen 8 halastóból áll, ezek összes területe 129 kataszteri hold. A vízmélység 50- 120 cm. A legnagyobb tó a III. számú : 35 kat. hold, a legkisebb a 0-ás : 1 kat. hold. A halastavakhoz 12 teleltető tó és 3 A termelési eredmények szempontjából ezután a VI-os és a IV-es halastavak következtek. A halastavak létesítésére vonatkozó vízjogi engedély kelte 1930. A tógazdaságot Jankovieli Béschán Endre létesítette. 1946 óta állami tulajdon. Az Üzemegység természetes hozama 1956-ban kat. holdanként átlagosan 73 kg volt. V. Kozma Erzsébet kémiai vizsgálatai szerint a buzsáki tógazdaság halastavaiban a pH 7,5810.48 között irgpdrz'k. 10 r>H fölé a vizsgált idő1. kép. Buzsáki halastó üti. 7. Buzsáker Fischteich 111. 1. The Bitzsák fish pond ivó tó csatlakozik. Vizüket délről a Malom- és a Bozót-csatornákból kapják, ezek vize pedig a Pogányvölgyi patak természetes forrás- és csapadékvize. A halastavakon az említett csatornák vize lassan átfolyik, illetve tölti a tavakat s a felesleges víz a Balatonba távozik. A Buzsáki Üzemegységhez még egy 1000—1200 sertés hizlalására alkalmas üzemrész is csatlakozik. Ide a gyűjtés évében, március táján 60 kg beállítási súlyú sertéseket helyeztek s ezek az állatok a lehalászásig mintegy 160 kg súlyúakra híztak. A hizlalók kifutói és az etetőterek a III-as számú halastóval állanak közvetlen kapcsolatban, mivel a lemosott kifutók és etetőterek, valamint az állatok vizelete egy csövön át először a III-as halastóba ömlik, majd onnan az V. és a VI. számú halastóba megy. Folyékony trágyában csupán e három tó részesül. Ezekbe még kat. holdanként 15 q szilárd trágyát is tettek. 15 q szilárd trágyában részesült a többi tó is kat. holdanként. Termelés szempontjából a III-as halastó volt akkor a legjobb, ide ömlik először a sertéshizlalók lemosott szervesanyaga. szakban csupán 4 alkalommal emelkedett. Feltűnőnek találta az egyes kémiai alkotórészek mennyiségének szélsőséges változását s ez a változás az egyes tavakban igen különböző és sokszor erősen eltér a táplálócsatorna vizének összetételétől. Kozma szerint e halastavaknál meg kell elégednünk a pillanatnyi kémiai összetétel ismeretével, távolabbi következtetésekre az adatok nem alkalmasak. A trágyázás és a takarmányozás nagyon befolyásolja a kémiai összetételt. Csupán adott pillanatban tekinthetők alfa- vagy betalimnotipusi vizeknek [1. c. p. 526—528]. A Buzsáki Tógazdaságból egyik 1954- ben megjelent tanulmányomban már közöltem algákat. Az V. sz. halastó vízvirágzásának két, 1950. aug. 11.-én és 21.-én gyűjtött vízmintáját ismertettem. Összesen 61 algát határoztam meg. Közülük az 1956-os vízmintákban 32 taxont nem találtam meg. A továbbiakban csupán az 1956-os gyűjtések algáira térek ki. A minőségi vizsgálatok során a kovamoszatok kivételével valamennyi algatörzset feldolgoztam.