Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
1. szám - Dr. Schmidt Eligius Róbert: Hegységszerkezeti és vízföldtani összefüggések Thüringiában
Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 43 HIDROGEOLŐGIA Hegységszerkezeti és vízföldtani összefüggések Thiiringiában* 6ÖTT1NGEN iNordhauiei iSondiralrausen i^ingelstndt rennstídt Q? t™ s sf ur f EISENACH Wrnsfodt A thüringiai medencét É-ról a Harz-hegység, D-ről a Thüringiai Erdő határolja (1. ábra). A medencében a triász kori összletet helyenként csak vékony pleisztocén és a folyók mentén jelentéktelen alluvium fedi. Az ÉNy-DK-i irányban elnyúlt medence peremén a tarka homokkő és annál idősebb : permi (Zechstein, Rotliegendes) karbon stb. képződmények jelennek meg a felszínen, míg a medence belsejében ÉNy-ról DK-felé haladva a triászt a keuper, majd a kagylós mészkő és végül a tarka homokkő rétegsor képviseli. Szerkezeti szempontból a terület igen hasonló a magyar közbenső tömeg töréses szerkezetéhez (2a—b ábra). Sűrűn tagolják ÉNy—DK-i csapású törések és törésnyalábok. Ezek a Harz-hegység ősi nevéről herciniaiaknak nevezett diszlokációk diszjunktívak és DNy—ÉK-i szelvényben árkokra és sasbércekre tagolják a medencét. Az előbbieket teknőknek, az utóbbiakat mint pl. a Sehlottheim-Bad Tennstedt-i szerkezetet boltozatoknak nevezik. Utóbbit tengelyirányban a nagy karsztforrásokkal megtűzdelt Tennstedt-i árok választja ketté. E törések nyitottak és számos nagyhozamú (1—12 m 3/perc) karsztforrást táplálnak, a felső és főleg a középső kagylós mészkőből, amelyek a gipszes közbetelepülések kioldódása révén erősen karsztosodottak. E miatt a forrásvíz sok helyen nagyon kemény (összkeménység 25—86, karbonátkeménység 15—16 nkf.) és szulfátos. Egyes források nagyobb sótartalma (klór 200—1100 mg/l) a középső kagylós mészkő mélyebb sós szintjeiből származik. A sós vizek hőmérséklete 11 C° körüli, * A tanulmány a NDK Geológiai Társulatának 19(i2 májusában tartott óvi közgyűlése alkalmából készült, amelyen a Szerző a Magyar Földtani Társulat kiküldöttjeként ós a Magyar Hidrológiai Társaság képviseletében a német testvértársulat felkérésére előadást tartott a magyar hidrogeológiai térképanyag tematikájáról és metodikájáról. nnnDaöw^ E^^^ • lf P%í%T 6 képződményé* 1. ábra. Thüringia hasadékforrásai (Uoppe, lt'., Sennstiel, K. és Weber, H. utánj 0ue. 1. HcmoHHiiKu mpeiifUH e Twpumuu Fig. 1. The cleavage springs in Thüringia 0Hosodekforrósok
