Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos: Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások adatai alapján

410 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Bélteky L.: Magyarország geotermikus viszonyai Már az eddigi geotermikus vizsgálatok is beigazolták, hogy Magyarország a geotermális energia jeltárása szempontjából igen kedvező adottságokkal rendelkezik. Így joggal fel lehetett vetni annak a gondolatát véleményem szerint, hogy az ország olyan területén, ahol a helyi geotermikus anomália folytán aránylag nem nagy mélységből lehet nagy mennyiségű, magas hőmérsékletű vizet feltárni, geotermális hőerőművet létesítsenek s azt nagyobb számú mélyfúrásból lássák el hőenergiával [16]. Ott, ahol 7 m/lC° a gradiens (pl. Tiszakécske mellett), 625 m mélységben 100 C°, 1000 m-nél pedig 153,5 C° talphőmérsékletre lehet számítani. Ügy gondolom, hogy az artézi kútfúrások területéről eddig összegyűjtött, aránylag nagyszámú mérési anyag ismertetése és a nagymélységű hévizes kutak fúrása során a geotermikus viszonyokkal kapcsolatba hozható megfigyelések közreadása elő fogja segíteni a geotermikus kutatók munkáját. A kútfúrásokkal foglalkozó gyakorlati szakemberek, a tervezők és kivitelezők számára pedig kellő áttekintést nyújt arról, hogy a geotermikus viszonyok kutatásának és megismerésének nemcsak a tudományos fontossága, hanem gyakorlati haszna is milyen nagy s remélhető, hogy ennek eredményeként közöttük olyan termékeny együttműködés fog kialakulni, amely újabb tudományos és gyakorlati eredményeket fog hozni a népgazdaság számára. IRODALOM 1. Sümeghy József: Die geotermischen Gradienten des Alföld. Földtani Int. évkönyve, 1929. XXVIII. kötet. 2. Schmidt Eligius Róbert: A geotermikus gradiens kérdéséhez. Bányászati Lapok, 1932. LXX. 4—6. szám. 3. Schmidt Eligius Róbert: Az Alföld altalajának hőmérséklete stb. Bányászati és Kohászati Lapok, 1936. évi II. sz. 4. Schefjer Viktor ós Kántás Károly : A Dunántúl regionális geofizikája. Geotermikus mérések eredményeinek feldolozása ós azok értelmezése. Földtani Közlöny, 1949. 9—12. füzet. 5. Stegena Lajos : A Nagyalföld geotermikus viszonyai. Geofizikai Közlemények, VII. kötet 3—4. sz. 1958. 6. Boldizsár Tibor : Geotermikus vizsgálatok a Nagy Magyar Alföldön. Bányászati Lapok, 1960. 5. szám. 7. Boldizsár Tibor : Mélyfúrásokból felszálló folyadékok hőmérsékletének csökkenése. Kézirat. Budapest. 8. Bacsó Nándor: Magyarország hőmérsékleti ós csapadék viszonyai. Mérnöki Továbbképző Int. M. V. 4. 1953. 9. Scheffer Viktor: On Somé problems the régiónál geophysies the Carpathian basins. Annales Univ. Scient. Budapestiensis. 1962. 10. Stegena Lajos : A magyar medence hőháztartása. Kézirat, 1962. 11. Schmidt Eligius Róbert : Magyarország Vízföldtani Atlasza. (Térképgyűjtemény). MAFI kiadványa. 1962. 12. Willems T. és Harsányt A. : A geotermikus gradiens alakulása a dorogi barnakőszén medencében. Bányászati Kutató Intézet közleményei. 1961. 13. Bélteky Lajos : A hazai termális vizet feltáró kútfúrás fejlődése ós legújabb eredményei. Hidrológiai Közlöny, 1960. 4. szám. 14. Bélteky Lajos : A hazai termálvízfeltárás időszerű kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1961. 6. szám. 15. Bélteky Lajos : Újabb adatok a hazai geotermikus vizsgálatokhoz. Geofizikai Közlemények. 1963. 1. sz. 16. Boldizsár Tibor: Geotermikus energiakészletünk hasznosítása. Bányászati Lapok. 1962. 10. szám. Geothermische Verháltnisse Ungarns auf Grund der Daten bei den allerjüngsten WasseraufschliessungsBohrungen L. Bélteky Die in den letzten 10 Jahren mit grossem Schwung durchgeführten Thermalwasseraufschliessungen lenkten die Aufmerksamkeit auf den geothermischen Gradient und auf die Untersuchung der diesen beeinflussenden Faktorén. Dieses Problem ist in unserem Land nicht nur wissenschaftlich sondern auch praktisch von grosser Bedeutung, weil infolge des durchschnittlichen Gradienten von 18 m/l C° im Ungarischen Becken aus viel kleinerer Tiefe Thermalwasser gewisser Temperatur aufgeschlossen werden kann, als in den am ausseren Vorraum der Karpathen liegenden Staaten. wo der Gradient 30—40 m/l C° betrágt. Nach kurzer Beschreibung der Geschichte der ungarischen geothermischen Forschungen, geht der Verfasser auf die Untersuchung der den Wert des Gradienten beeinflussenden Faktorén über und zwar auf Grund der aus 179 Thermalbrunnen erhaltenen Daten, bei welchen die Temperatur des Wassers nicht nur auf der Tagesoberflache, sondern in der Quellschicht oder and der Sohle der Bohrung gemessen wurde. Laut Feststellung der Forscher kann die geothermische Anomalie auf dem ungarischen Becken als régiónál betrachtet werden ; es kommen aber örtliche, zonenweise Abweichungen an zahlreichen Orten vor. Erstere kann damit erklárt werden, dass sich die Erdkruste in den zentralen Teilen des Karpathenbeckens in bedeutendem Masse verdünnt, was auch durch seismische Messungen bestátigt wurde. Die örtliche Anomalie hingegen kann meistens auf Bruchlínien zurückgeführt werden, ausserdem wird der Wert des Gradients durch die Sohle des Beckens und die Warmeleitungsfáhigkeit der überlagerten sedimentáren Gesteine, sowie auch durch die Starke der schlecht warmeleitenden Sedimente bedeutend beeinflusst. Den Zusammenhang zwischen den Gradienten, deren Werte kleiner als 16 und grosser als 20 sind, und den geologischen Verháltnissen untersucht der Verfasser auf Grund der vorgeführten Brunnendaten. spáter befasst er sich mit der Temperatur-Verminderung des im Bohrloch aufsteigenden Wassers. Er beweist mit statistischen Daten, dass von den die Grösse des Abkühlverlustes beeinflussenden Faktorén, die Strömungsgeschwindi gkeit des aufsteigenden Wassers die grösste Rolle hat, und dies hángt meistens von der Grösse der Abflussmenge in einer Minute und des Auslauf-Querschnittes ab, deshalb führt der Verfasser auch diese Brunnen-Daten in der Tabelle an. Die Resultate der geothermischen Forschungen in den praktischen Arbeiten der Thermalwasseraufschliessung können in erster Reihe bei der Projektierung genutzt werden. In Kermtnis des Gradients am Bohrungs-Ort kann die Tiefe angegeben werden, aus welcher die erforderliche Wassertemperatur — mit Berücksichtigung des Wármeverlustes des aufsteigenden Wassers befriedigt werden kann, selbstverstándlich mit der Voraussetzung, dase in dieser Tiefe die die quantitativen Erfordernisse sichernde grundwassertragende Formation vorhanden ist. Auch wahrend der improduktiven Ölforschungsbohrungen zu wasserfördernden Brunnen kann auf Grund des geothermischen Gradients, weiters auf Grund der Kenntnis der Zusammenhánge zwischen der Brunnensohle und der Temperatur des herausfliessenden W

Tassers annahernde Aufklarung gegeben werden über die zu erwartende Temperatur, welche auf Grund des elektrischen Kernungsprofils zur Aufschliessung bestimmten grundwassertragenden Tiefen-Niveaus, und auf dem Niveau des daraus gewinnbaren Wassers gemessen wurde. Der Wert der den Grund dieser Abhandlung bildenden Daten für die ungarische geothermische Forschung liegt darin, dass nahezu 200 derartige Forschungen aus verschiedenen Orten des Landes in Evidenz gehalten sind, wo nicht nur die Temperatur des herausfliessenden Wassers sondern auch die Temperatur der Bohrloch-Sohle gemessen wurde; die Zusammenstel-