Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos: Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások adatai alapján

406 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Bélteky L.: Magyarország geotermikus viszonyai séklet a mélységgel lineárisan növekszik s ennek folytán a geotermikus gradiens is közel azonos. Vizsgáljuk meg, hogy az 1. táblázat mérési adatai a kutatók fenti megállapításait milyen mértékben igazolják. Először az átlagtól jelentősen eltérő gg-t mutató helyek földtani viszonyait vegyük vizsgálat alá. Minthogy az átlagos gg 18 m/l C°, a 16-nál kisebb gg érték negatív, a 20-nál nagyobb pedig pozitív anomáliának tekinthető. , Túlságosan alacsony, 11-nél kisebb gg a siklósi, végardói, nemesbüki, sikondai, balaton­széplaki, majosi, igari kutakban mért 9 db talp­hőmérsékletek alapján adódott. Ezek közül 6 kút a repedéses mészkőbe mélyült s a fúrások fel­tehetően repedést, vagy vetőt harántoltak. A víz tényleges fakadási mélysége tehát ismeretlen. E kutaknál a gg azért túlságosan alacsony értékű, mivel a számításnál nem lehet a víz tényleges fakadási szintjével számolni, hanem csak a fúrási mélységgel. Ilyen helyeken a talphőmérsékletet a víz­termelés megindulása előtt kellene mérni, mert különben a talpra lebocsátott hőmérő nem a talpon levő kőzetnek, hanem ismeretlen mélység­ből fakadó és a furattalpig történt felszállás alatt már valamennyire lehűlt víznek a hőmérsékletét méri. Ha azonban a repedés mélysége, ill. a víz fakadási szintje a furat talpánál jóval mélyebben van, a kifolyó víz hőmérséklete elérheti, sőt meg­haladhatja a talpon levő érintetlen kőzet hő­mérsékletét. Ezt észlelték a Hévíz melletti nemes­büki fúrásnál, amelynek talpán mórt hőmérséklet a mélytükrű kút termelésbe hozása előtt 248 m mélységben 36 C° volt s a repedékes kőzetből kompresszorral kiemelt víz hőmérsékletét a kül­színen 42 C°-nak mérték. Negatív anomália mutatkozik Tolna megye déli részén, továbbá Gyöngyösön, Pásztón, Lőrinci területén. A negatív gg anomália igen sok helyen törések közelségére vezethető vissza, minthogy a törések mentén feltörő magas hőmérsékletű és sokszor gázos vizek a törés feletti rétegek hőmérsékletét a környezethez képest megemelik és a kisebb mélységű rétegeket is gázossá teszik. Ezzel a kérdéssel már Sümeghy részletesen foglalkozott s a vízhőmérsékleti adatokat is felhasználva raj­zolta meg az alföldi medence tektonikai térképét a legfőbb törésvonalakkal. A legfeltűnőbb negatív anomáliát eddigi ismereteink szerint vastag üledéksorral fedett területen az 1962. évben lemélyített egyik fúrás­nál észleltük, mely a berettyóújfalu—kunszent­mártoni törésvonalba esik Tiszakécskétől kissé délre. A tiszakécskei tsz részére fúrt kúttal 220 m mélységből szokatlanul nagy mennyiségű (1500 liter/perc), olyan magas hőmérsékletű (42 (P) túlfolyó vizet sikerült feltárni, hogy ilyen alacsony értékű (7 m/l C°) látszólagos gg-re hasonló földtani felépítésű területen eddig még nem volt példa. A fúrás a Tiszakécske—lakitelki műút mellett, a békéscsabai útkeresztezéstől E-ra kb. 3,2 km távolságban van. Érdekes még, hogy a szóbanlevő fúrástól délre 1,3 km távolságban is mélyült valamivel később egy fúrás s az hasonló mélységből 2500 liter/perc túlfolyó, 32,5 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat, de a tiszakécskei hévizes kúttól 7—800 m-re É-ra is van egy 190 m-es kút, melynek kifolyó vize 32 C°. meleg. Ezek 8—9 m/l C° látszólagos gg értéknek felelnek meg. A kutak talphőmérsék­letét eddig még nem mérték meg, mert a túlfolyó víz nagy mennyisége a mérést igen megnehezíti. Negatív gg anomália mutatkozik még Hajdú­szoboszló, Debrecen, Balmazújváros és Orosháza környékén. A pozitív gg anomália — ha megnézzük a dr. Schmidt E. R. által [11] a pannon üledéksor fekümélységéről összeállított isohypszás térképet — főleg ott jelentkezik, ahol a pannon rétegössz­letnek legnagyobb a vastagsága, közelebbről a Köröstől dóire s a tiszai mélyvonalban. Ezt igazolja Szentes, Hódmezővásárhely, Vajhát, Sze­ged, Békéscsaba, Gyula, Makó fúrásainak 20 m-nél magasabb gg értéke. Még nagyobb a gg olyan területeken, ahol vízrekesztő fedőrétegek hiányában meg van a lehetősége annak, hogy a csapadék közvetlenül leszivárogják a víztartó képződménybe. Ezért feltűnően alacsony a talphőmérséklet Salgótarján­ban és környékén (Mátraszele, Homokterenye, Nagybátony), továbbá a pápai 825 m-es fúrásban is. Az utóbbiban a talphőmérséklet csak 36 C°, feltehetőleg azért, mert a víztartó kréta mészkő Pápától néhány km-rel délre a külszínen van s így a leszivárgó csapadék hűtőhatása erősen érvénye­sülhet. Igen magas a gg érték a dorogi, tatabányai és ajkai kőszénterületen, ahol Willems Tibor ezt a jelenséget az alaphegységben áramló karsztvíz lokális hőszállító hatásának tulajdonítja [12], Azt a kérdést, hogyan változik a valóságos gg értéke a mélységgel — természetesen — csak egy fúrásban különböző mélységekben végzett hőmérséklet mérések alapján, vagy azonos földtani felépítésű területen levő különböző mélységű kutakban mért talphőmérsékletből számított gg értékek egybevetésével lehet azonos alapon vizs­gálni. Abból az előbbi megállapításból, hogy a hő­fluxust és a gg-t a vizsgált mélységi szint és az alaphegység között levő rétegsor vastagsága be­folyásolja, következik, hogy a furatban a mélység növekedésével csökkenni kell a gg-nek, mivel a vizsgált szint és az alaphegység közötti, hőveszte­séget okozó üledékek vastagsága is kisebb. Az 1. táblázat adatai ezt számos esetben nem igazolják, amit azonban főleg a talphőmérési adatok pontatlanságának tulajdonítok. A vízhőmérsékleti rendellenességet néhány kútnál különleges helyi körülmények is okozhat­ják. Feltűnően magas hőmérsékletű vizet szolgál­tatnak pl. Hajdúszoboszlón és Cserkesszöllőn a nagymélységű hévizes kutak közvetlen környékén fúrt kismélységű kutak. Itt fel lehet tételezni, hogy palástcementezési hiba, vagy a béléscső korrodálódása következtében a melegvizes kutak béléscsövének külső palástja mentén száll fel vala­melyik mélyebben települt porózus rétegből a

Next

/
Oldalképek
Tartalom