Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Dr. Rónai András: Az Alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata
386 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Rónai A.: Az Alföld negyedkori rétegei 100 200 JjfV" ( 7.-i9 -n•iol/p/m ^501/ti/tn ^F'ÖOl/t3/m l/p/^i 4. ábra. Áttekintő vízföldtani szelvény az Alföld közepén (Duna—Tisza köze. Tiszavölgy, Nagyszénás—békési lösztábla, Körösök köze) 0ue. 4. rudpoeeoAOZuHecKuü pa3pe3 no cepeduHe Hü3MeHHOcmu (TeppHTopa Me>Kfly XJyHaeM H THCCOH, aojiHHa p. THCCU, jieccoBaH TeppuToptin HajjbceHain—eKeui, reppuTopun Mewav p. Kepeui) Abb. 4. Allgemeines hydrogeologisches Profil der Tiefebene (Landsehaft zwischen Donau—Tisza, das Tisza-Tal, Löss-Tafel bei Nagyszénás-Békés, Zwischenstromland der Körös-Flüsse) 1. Ny 4. Dunopotoj Csengőd Dóhi Soltvodkert Jokabszállós Kiskunfélegyháza Csongrád fábiánsebeslgén Nagyszénás Kondoros Murong Modocsa Marta íkoszlá Kiskörös Kaskonlgú Sácso Bugac Golér Szentes Gádoros Orosháza Csor»ás Gerendás 9ékéscsoba Gyula Koteggán Gyulavári nyeinkben szereplő legnagyobb vastagságot, 400 m körül. A Tisza völgyben a rétegsorokban az agyag válik uralkodóvá, de jelentős vastagságúak és vízadás szempontjából igen jelentősek a közbetelepült homokrétegek. A Tiszántúlon, Orosháza körül jelentős homokrétegek vannak a felszínen és a felszín alatt, máshol azonban az agyag az uralkodó, a közbetelepült homokrétegek vékonyak, kis kiterjedósűek és finomszemcséjűek. A negyedkori rétegsor itt mindenütt legalább 200— —300 m vastag, csak az ország határszélein csökken 150 m-re. A nyugalmi szintek elhelyezkedése ezen az ábrán az előbbiekben már ismertetett szabályszerűségeket mutatja. A különböző mélységekből fakasztott vizek nyugalmi szintje mind a felszín körül alakul ki s attól csak egy vidéken, a Duna— Tisza közi homokhátság közepén tér el 10—15 méterre. Itt a magas homokdombokban a vízszint mélyen alakul ki a felszín alatt és ,,negatív" a nyomásállapot, mert lefelé haladva, a nyugalmi szint nem emelkedik, hanem — helyenként mélyebbre kerül. A tenger szintjének mélységéből fakasztott víz nyugalmi szintje a szelvényen végig néhány méteres játékkal az elegyengetett felszín vonalát követi, de tájanként a néhány méteres különbségek igen lényegesekké válnak, mert néhol a felszín fölé emelkedik a víz. így helyenként a Dunavölgyben, a Tiszavölgyben és a keleti országhatárhoz közel eső területeken. A Tiszántxílon, a gázos kutak területén a nyugalmi szintek a környező kutakéhoz viszonyítva valamivel magasabbak. A gázosság itt határozott összefüggést mutat a pozitív nyomásanomáliával. Felszökő vizet a szelvény III. szalagjának
