Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

38 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Pató T.: A Budakeszi Szennyvíztisztító-telep 3fC) YCTaHOBKy UeJieC006p33H0 np0H3B0flHTb npii ONBITHOÍI paöoTe OIHCTHOÍI CTAHUHH. 3) ECJIH xapaKTep HJIH KOJIHICCTBO CTOMHHX BOA cymecTBeHHO II3MEHHCTCH, TO YCTAHOBKY Hy>KHO npoKOHTpoJinpoBaxb H no TpeöoBaHiiíiM no^orHaTb. Ein Jahr Probcbetrieb der Abwasserkláranlage Budakeszi Pató, T: Die seit kurzem in Betrieb gesetzte Abwasserkláranlage Budakeszi arbeitet nach dem Prinzip mit Oberflöchenbelüftung der Abwasserreinigung im Belebtschlammverfahren. Vor Inbetriebsetzung der Anlage wurden Messungen durchgeführt : über Grösse der Sauerstoffaufnahme, über den Bruttó- und Netto-Wert des Energiebedarfs, über Strömungsverháltnisse und Ausdehnung der Totráume in den Beliiftungsbecken. Als Folge der durchgeführten Regelungen konnte der ursprüngliche Strombedarf von 180 kWh ab zu 50 kWh/1000 m

3 Abwasser vermindert werden, ohne dass dadurch die Wirksamkeit der Reinigung fühlbar beeintráchtigt wurde. Aus den Messergebnissen und Erfahrungen des einjáhrigen Probebetriebs können folgende Schlüsse von praktischer Bedeutung gezogen werden : a) Zu jeder Eintauchtiefe des Rotors ins Beliiftungsbecken gehört ein anderes Strömungsbild. b) lm Belüftungsbecken muss jene Eintauchtiefe des Rotors gesucht werden, die ein optimales Strömungsbild ergibt. c) Die Beliiftung muss standig mit der gleichen dem gitten Strömungsbild entsprechenden Eintauchtiefe des Rotors durchgeführt werden, bei maximalem Zufluss ebenso wie bei minimalem Zufluss. d) Aus Vorhergesagtem folgt, dass der Wasserstand im Beliiftungsbecken auf einem stándigen Niveau gehalten und die Zufluss- bzw. Abflussöffnungen dementsprechend geregelt werden müssen. e) Die Wirtschaftlichkeit der biologischen Reinigung von háuslichen Abwássern lásst sich am besten durch Ausrechnung des Wertes kWh/gereinigtes Abwasser in m

3 bestimmen. Hierzu muss der Nettowert des Energieverbrauchs in Rechnung gestellt werden. /) Der Stromverbrauch soll nicht durch Anderung der Eintaucht iefe des Rotors, sonders durch Anpassung der wirksamen Rotorliinge an die Bedürfnisse eingestellt werden. g) Zweckmássig wird die Einstellung anlásslich des Probebetriebs der Kláranlage durchgeführt. h) Falls Charakter oder Menge des Abwassers wesentliche Anderungen erfáhrt, muss die Einstellung iiberprüft und den Verháltnissen angepasst werden. (Folytatás a 30. oldalról) A Magyar Hidrológiai Társaság 1962. október 2. és 4. között tanulmányutat rendezett Debrecenbe, Nyíregyházára, Tiszalökre és az említett helyek körzetében fekvő, hidrológiai szempontból fontos létesítmények megtekintésére. A résztvevők bejárták ós a helyszínen tanulmányozták a debreceni kísérleti szennyvízöntöző-telepet (ismertette : Szakácsi János), a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt (ismertette : dr. Csomor Benő), a hajdúszoboszlói hévízközpontot és termálvízhasznosítást (ismertette : Balogh Jenő), a hajdúszoboszlói kertészetet (ismertette: Janovich Emil), a hortobágyi halastavakat (ismertette : Hartmann Bálint) a K. V. csatornát (ismertette : Szűk Tibor), a Keleti Főcsatornát (ismertette : Breinich Miklós). Nyíregyháza körzetében a Sós-tó (ismertette : Mokos Sándor), a tiszavasvári hajózsilip és vízkivételi mű (ismertette : Dobolyi Tibor és Orlóczi István), a tiszalöki vízerőmű, duzzasztómű, hajózsilip, holtági mederelzárás (ismertette: Dobolyi Tibor és Orlóczi István), a VITÜK1 tiszalöki kísérleti telepe (ismertette : Starosolszky Ödön) került megtekintésre. * Társaságunk Vízépítőipari Szakcsoportjának Hidromechanizációs Munkabizottsága 1962. október 4-én tanulmányutat rendezett a bajai kísérleti Duna-töltéserősítési munkálatok megtekintésére. A megtekintett töltéserősítés hidromechanizációs módszerrel épült, és az ehhez szükséges anyagot a Dunából kotró emelte ki. A kikotort anyagot csővezetékkel juttatták az építés helyére, és ott többféle elterítési módot vizsgáltak meg. * A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya 1962. október 24-én ,,Kismintavizsgálatok a vízgazdálkodásban" címmel ankétot rendezett. Az ankétot dr. Lászlóffy Woldemár a műszaki tudományok doktora nyitotta meg, majd dr. Bogárdi János, lev. tag. : „A kismintavizsgálatok fejlődése és szerepe a vízgazdálkodásban", Haszpra Ottó: ,,Kismintavizsgálatok az öntözés fejlesztésének szolgálatában", Hankó Zoltán: „Természetes vízfolyások kismintavizsgálatai" dr. Öllös Géza: „Szivárgási jelenségek kismintavizsgálatai" c. előadása hangzott el. Az előadásokat vita, majd határozati javaslat előterjesztése követte. * A Varsói Vízgazdálkodási Intézet (Instutut Gospodarki Wodnej) rendezésében 1962. október 6-án Hankó Zoltán ,,A természetes vízfolyások kismintavizsgálata" címmel előadást tartott. Az előadás anyagát az IGW kiadványai a későbbiekben közölni fogják. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának támogatásával 1962. szeptember 7-én es 8-án a Vízrajzi Szolgálat 75 éves, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállása alkalmából tudományos konferenciát rendezett. A konferencia napirendjén a következő előadások szerepeltek : 1. Dr. Mosonyi Emil akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának elnöke : Megnyitó. 2. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője : A vízgazdálkodási tudományos kutatás jelentősége és magyarországi múltja. 3. Stelczer Károly, igazgató : A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet feladatai és munkája. 4. G. V. Bogomolov akadémikus, egyetemi tanár (Moszkva) : A felszínalatti vízkészlet értékelésének módszerei. 5.. H. André, az „Électricité de Francé" Tanulmányi és Hidrometriai csoportjának vezetője (Grenoble): A vízhozamnyilvántartás módszerei és műszerei. 6. Dr. V. Madera egyetemi tanár (Prága) : A vízminőség védelme. 7. Dr. G. Bata egyetemi tanár (Belgrád) : Ujabb irányzatok a hidromechanikában. A konferencián 14 országból 38 külföldi részvevő jelent meg. A tudományos előadásokat tanulmányutak követték a VITUKI különböző vidéki kísérleti telepeire, valamint budapesti vízépítési laboratóriumába. * 1959 folyamán a KISZ nyári táborainak ós a környező községek lakóinak segítségével belvízcsatornahálózat építését kezdték meg a Bodrogzugban, a miskolci, Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság tervei szerint. A munkálatok során eddig 66 ezer m

3 föld megmozgatásával elkészítették a főcsatornát és a legfontosabb mellékcsatornákat. A munkálatok előrehaladásának megfelelően 1962-ben Tokaj közelében új szivattyútelepet építenek, amelyhez 7 km-es csővezeték is tartozik. A szivattyútelep 4 m

3/sec vizet fog szállítani, elkészülte és működése 1964-re várható. A belvízrendszer 9000 kh területet vízmentesít. V. I. (Folytatás a 76. oldalon) h