Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Vitális Sándor: Bogdánfy Ödön és a Magyar Hidrológiai Társaság

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 43. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Budapest, 1963. október 357—448 oldal Bogdánfy Ödön és a Magyar Hidrológiai Társaság DK. VITÁLIS SÁNDOR, a föld- és ásványtani tudományok doktora a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke 1917 január elején Bog­dánfy Ödön Kaás Albert tár­saságában felkereste dr. Szon­tágh Tamást, a Magyarhoni Földtani Társulat elnökét, s előterjesztette a magyar vízi­mérnöki kar kérését, hogy a hidrológiai tudomány ápolá­sára alakítson a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai szakosztályt, ahol a vízi tudo­mányokkal foglalkozó legkü­lönbözőbb szakemberek tömö­rülve, a hidrológia szerteágazó tudományát elméleti és gya­korlati szempontból egyaránt fejleszthessék és munkájukkal a hazai hidrológiai-tudományt előbbre vihessék. Dr. Szontágh Tamás, aki akkor egyben a Földtani Inté­zet aligazgatója volt, s maga is foglalkozott hidrológiával, örömmel tette magáévá az előterjesztést s a Magyarhoni Földtani Társulat 1917. január hó 31-iki választmányi ülésén a kérést igen meleg pártfogással a választmány elé terjesztette. A választmány egyhangúlag elhatározta a Magyar­honi Földtani Társulat kebelében Hidrológiai Szakosztály létesítését. A választmány határozatát a Társulat 1917. február hó 7-iki közgyűlése egyhangúlag elfogadta. Az újonnan alapított Hidrológiai Szakosztály első vá'asztó ülése 1917. június hó 16-án volt, amelyen 1917—1918. évekre a Szakosztály titkárává " jj-dánfy Ödönt választották. A Szakosztály zetősége 1917. július hó első napjaiban értekez­et tartott, melyen megbízta a titkárt, hogy a Szakosztály munkakörét ismertető értekezést ír­jon. Bogdánfy Ödön ezt az értekezést 1917. július havában elkészítette, melynek szövege a Földtani Közlöny 1918. évi kötetének mellékleteként meg­jelenő Hidrológiai Közlemé­nyek I. kötet 1. füzetében „A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának munkaköre" címen jelent meg. Bogdánfy Ödön érteke­zésében kirajzolódik a kitűnő vízimérnöknek és természet­tudósnak széles látóköre. Érte­kezésében hosszú évtizedekre irányt mutatott a Szakosztály munkakörére s annak min­den gondolata ma is helyes és alapja Társaságunk működé­sének. Bevezetőjében a követ­kezőket írja : „A víz, mint .. geológiai tényező, a Föld fel­színének kialakulásában oly óriási részt vesz, hogy jóformán nincsen egy talpalattnyi hely sem rajta, hol hatása érezhető ne volna. Bár a Föld szilárd kérge a belső izzó mag lassú lehűlése útján keletkezett s e kemény, plutói sziklaburkolatot a fokozatos összehúzódás össze­vissza ráncolta, gyűrte, emelte és süllyesztette s a belső mag vulkáni kitörései át- meg áthasogat­ták és keresztül fúrták, úgyhogy a felszín vázát a merevülésbeli kőzetek adják meg: mégis a víznek sokmillió éven át tartó munkája a legtöbb helyen eltakarta már e merevülésbeli kőzeteket s a Föld­felszín legnagyobb részét víz, vagy vízből lerakó­dott anyagok borítják. Ha látjuk a síkságok roppant vastag homok-, kavics-, iszap- és agyaglerakományait, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom