Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
4. szám - Dr. Ganczarczyk J.–Suschka J.: INKA-rendszerű levegőztető berendezés vizsgálata
•337 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS INKA rendszerű levegőztető berendezés vizsgálata* D R. GANCZARCZYK J. és 8USCHKA J. GliwiPf A nagybuborékos levegőztetés, amennyiben a légbefúvó csövek "bemerülési mélysége sekély, általában, mint INKA levegőztető rendszer ismeretes és Svédországból származik [1, 2]. Ennek a rendszernek számos előnyös sajátosságát több működő telep bizonyítja. Minthogy ezt a levegőztetési eljárást befolyásoló tényezők hatása ma még kevésbé ismeretes, ezért jelen tanulmánynak az a célja, hogy összegyüjlse azokat az adató kat, amelyekből néhány hasznos összefüggést álla píthatunk meg. A vizsgálatok módszertana A kísérletekhez oxigénmentes csapvizet, félüzemi méretű medencét és különböző kiképzésű esőrácsokat használtunk. Külön határoztuk meg a szállított levegőhöz képest az oxigénbeviteli képességet (00). Ezt Pasveer szerint határoztuk meg az oxigéntelítettségi érték mérése alapján [3]. A hidrosztatikus nyomásveszteség értékéből az energiaigényt (L) számítottuk, feltételezve a politrop egylépcsős sűrítést. Az OC és az energiaszükséglet (L) közötti összefüggés a levegőztetés „gazdaságosságára" (E) vonatkozik ós g 0 2/kWó-ban fejeztük ki. Néhány kísérleti értékből kiszámítottuk Eckenfelder szerint [4] a bővített oxigénátviteli tényezőt (Klu) arányba állít'va a befúvott légbuborékok mélységével (h) és a szállított levegőmennyiséggel (G), továbbá megadtuk az ún. diffúziós együtthatót {Ka) Downing [5] szerint. Eredmények és értékelésük Az INKA rendszer előzetes — 0,6 m 3 térfogatú kis medencében történt — tanulmányozása után, félüzemi kísérleteinket 5,5 m 3 térfogatú kísérleti berendezésben végeztük (1. ábra). A kísérletek célja az volt, hogy meghatározza a következőkben felsorolt tényezőknek az oxigén bevitelre és a levegőztetés gazdaságosságára gyakorolt hatását. * A lengyel szerzők a biológiai szennyvíztisztítás témakörében nemzetközileg elismert kutatómunkát folytatnak évek óta a gliwicei ,,H idroprojekt" tervezőintézet. keretében. Tanulmányuk az INKA rendszerű levegőztető több, eddig még fel nem derített, kérdését tárgyalja és a svéd Fischerström kutatásait egészíti ki. Fontosnak tartjuk az idevágó hazai kísérletek szempontjából is, hogy a téma iránt érdeklődők megismerjék a külföld eredményeit. A szerzők több olyan szakkifejezést ismertnek tételeznek fel, mely a hazai irodalomban még nem szerepelt., azért Benedek Pál hozzászólásában ezek magyarázatát közli. A másik hozzászóló, Horváth Imre, a cikkben előforduló, a modell- ós az üzemi berentlezés közötti hidraulikai kapcsolatok fokozottabb mértékben való vizsgálatának szükséges voltára hívja fel a figyelmet. (A Szerk.) 1 • ábra. INKA kísérleti berendezés 0uz. 1. Onbimuan ycmaitoeKa cucmeMbi HHKA Fig 1. Experimentál INKA installation (7)@- bemerülés = 0,4 m bemerülés = 0,6m ©©- bemerülés = 0,8 m (7bemerülés - 0,9m @ - bemerülés - 1,0 m | (ffi) adatok a: előzőkísérletekből 0,4 m bemerülésnél )f(özépsőválaszfallal \5} / iüflfl 50 100 légszállítás [m 3/m 3*ó] 2. ábra. Az oxigénbevitel összehasonlítása a rács különböző bemerülést mélységének és a légszállításnak a függvényében 0m. 2. Cpaenemie seedeHun Kucjiopoda e 3aeuctiM0cmu om pa3Hoü z/iyúiuiht npoipyjicemiH cemiai u om nponycaa eo3dyxa Fig. 2. Oxygen absorption as a ftmction of immersion depth of the grid and rate of air supply
