Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Hozzászólások dr. Öllős Géza–Deli Matild–Szolnoky Csaba: „A vákuumkutas talajvízszintsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredményei” című tanulmányához

334 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. Hozzászólás öllös G.—Deli M.—Szolnoky Cs. tanulmányához A szabatos mérések elvégzését a következő tényezők nehezítik meg : a) Egy kút szívása után ki kell várni az eredeti nyugalmi talajvízszint. b) A méréseknél figyelembe kell venni a tényezőknek az időben való változását és eszerint átértékelést kell végrehajtani. c) A kút telepítésének helyzetéből kifolyólag is lehet különbség, talaj adottságok miatt, vagy a talajvíz szivárgási körülményei miatt. A kísérlet és a gyakorlat kapcsolata A kismintabeli 150 cm hatástávnak (vízbetáplálásnak) a valóságban 9 m felelne meg, ami nagymértékű vízutánpótlást jelent. (1' Kifejezésre jut ez a — = 0,9 érték megállapításában is. Még a vízutánpótlódás egyes rendkívül intenzív esetében sem nagyon szokott ez az érték a gyakorlatban előfordulni. A gyakorlatban a kútrendszert úgy kell kialakítani, hogy ez a hányados sokkal kisebb legyen (pl. 1/3 -1/5). Tapasztalat szerint csak ekkor kapunk kellően víztelenített teret. Mindez természetesen nem csökkenti a tanulmány értékét, legfeljebb a továbbiakban az ilyenirányú kutatások kiterjesztését kell még szorgalmazni és többféle esetre kiterjeszteni. A tanulmánynak több megállapítását a gyakorlat máris sokszor igazolta. Pl. tapasztalták, hogy egyes esetekben a felszín meglocsolása, a vákuum fenntartása érdekében eredményes volt. Ez az ún. felső vákuumtérbeli szivárgási viszonyokkal hozható összefüggésbe. Összefoglalás Megállapítható, hogy a tanulmánybeli szivárgási kérdéseknek ezen új területen való tisztázása jelentős lépés és minden bizonnyal számos új kutatás kiindulópontjául szolgál. A tanulmány alkalmas helyes szemlélet terjesztésére, ami végeredményben közelebb kell, hogy vigyen ahhoz, hogy a gyakorlatban jobb hatásfokkal dolgozzanak. A gyakorlatban tapasztaltakat azonban (így pl. a kutak egymásrahatásával összefüggő megfigyeléseket) messzemenően figyelembe kell venni és fel kell használni a további kísérletek során. A további munkákhoz, de az egész témakörhöz is még pár javaslat fűzhető hozzá : 1. Az építéshelyi adatgyűjtést, mely elvileg kötelező, de gyakorlatilag nem folyik, a jövőben meg kell szervezni. Hidrogeológiai szempontból rendkívül sok értékes adat megy veszendőbe, az adatok gyűjtésének és megőrzésének elmulasztásából. Olyan adatok ezek, melyek beszerzésére egyébként súlyos összegeket kell áldozni. 2. Vizsgálatot kellene végezni a vákuumterek egymásrahatásával kapcsolatban a különböző vízutánpótlódások esetében. IRODALOM öllős Géza—Deli Matild—Szolnoky Csaba : A vákuumkutas talajvízszínsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredmónvei. Hidrológiai Közlöny, 1963. I. Széchy Károly : A talaj vízszínsüllyesztós egyes kérdéseiről. Hidraulikai Konferencia, Budapest, 1960. 19. Vastagh Géza : A talajvízszínsüllyesztés újabb módszereivel kapcsolatos tapasztalatok. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1954. 2807. sz. Molnár Lajos : A pontkutakból kifejlődött vákuumos eljárás eddigi alkalmazásánál főleg a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat vették figyelembe. A vízszínsüllyesztós során végbemenő hidraulikai jelenségek behatóbb vizsgálata eddig még nem történt meg. Kedvező hidrogeológiai adottságok mellett a vákuumos eljárás alkalmazása eredményesnek és gazdaságosnak mutatkozott, bonyolult felépítésű területeken azonban, számos esetben nem sikerült kielégítő vízszínsüllyesztést elérni. Ezen sikertelenségeknek az oka elsősorban a hiányos hidraulikai ismereteinkben keresendő. Külföldön és hazánkban is történtek lépések, főleg a vízhozam közelítő számítására, ezek a képletek többé-kevésbé jóknak is bizonyultak a várható vízhozam becslésére és a szivattyúberendezés méretezésére. A vízhozamnál talán még fontosabb kérdésre — a vízszint alakulására — azonban nem tudtak kielégítő választ adni. Dr. Öllős Géza és munkatársai által végzett kismintakísérleti eredmények ismeretében világosan látható, hogy a gravitációs kúthidraulika összefüggésein alapuló számítások miért nem vezethetnek — vákuumkutak esetén — teljes mértékben kielégítő eredményre. A laboratóriumi vizsgálatokból ugyanis kitűnt, hogy a vákuumkút környezetében — de a kúttól nagyobb távolságra kihatóan is — olyan újszerű, a gravitációs kutaknál eddig nem tapasztalt jelenségek lépnek fel, amelyek a vízhozamot és a lesüllyesztett vízszint nagymértékben befolyásolják. A tanulmány olyan jelenségeket ismertetett, amelyek egészen új szemléletet adnak a vákwumkúthidraulika további gyakolati és elméleti kutatásához. Mind gyakorlati, mind elméleti szempontból egyik legfontosabb jelenség a kút környezetében és a vízadóréteg felsőbb részében a kúttól nagy távolságra kiható háromfázisú térrész kialakulása. A gravitációs kúthidraulika eddig csak kétfázisú folyadékáramlással foglalkozott. A vákuumkút hidraulikájában erős vákuum esetén, a kút közvetlen közelében csak háromfázisú, a kúttól távolabbi területeken két- és háromfázisú áramlás egyaránt előfordul. Gázos folyadékok áramlási kérdéseivel eddig főleg az olajbányászat foglalkozott. A Szovjetunióban számos laboratóriumi kísérletet végeztek, és felállították a gázos folyadékok áramlásának elméletét. Aravin és Numerov professzorok : ,,Folyadékok és gázok mozgása porozús közegben" című, hazánkban is jól ismert könyvében, levezetik a gáztartalmú víz mozgási egyenleteit és megállapítják, hogy állandósult mozgás esetén az áramlás víz-fázisára felírható a folytonosságot kifejező Laplace-féle differenciálegyenlet. A gázzal telített folyadékra vonatkozó egyenlet is hasonló az össze-