Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Hozzászólások dr. Öllős Géza–Deli Matild–Szolnoky Csaba: „A vákuumkutas talajvízszintsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredményei” című tanulmányához

Hozzászólás Üllős G.—Deli M.—Szolnoky Cs. tanulmányához Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 331 Ha pl. az alsó durvább közeg áteresztőképessége 1—2 nagyságrenddel nagyobb a felső rétegnél, akkor abban gyakorlatilag jóformán alig csökken a víznyomás, s ezért az a jelű felület mentén a vízutánpótlódási viszonyok nagyon kedvezőtlenek lehetnek. A különböző vízáteresztőképességű rétegek egymáshoz való csatlakozásának módjától függően a szivárgási folyamat egészen más lehet, mint amelyet a Dupuit-képlet alkalmazásánál feltételezünk. Rétegsor 2. ábra. Pl. a 1. ábrán vázolt alsó durvább szemcséjű rétegből származó utánpótlódás uralkodó voltánál az R értéke sokkal kisebb, mint az a homogén szivárgási közeg esetében lenne. A gyakorlatban természetesen még sokféle olyan vízutánpótlódási lehetőség létezhet, amelyek eltérnek az ún. ideális esettől. Ilyenek például : 1. Közbezárt lencsék esete (pl. durva közegben finom szemcséjű anyagokból felépítve, vagy fordítva. Megjegyzendő, hogy — amint a 2. ábra szemlélteti — a fúrási adatok ilyen esetben a vízvezető réteg szerkezeti felépítettségét nem képesek egyértelműen jellemezni. f 6 T8SW* 3. ábra 2. Felszíni vízfolyás vagy tó, vízáteresztő vagy feliszapolódott vízzáró mederrel. (Az élő vizek közelségét néha túlbecsülik.) 3. A különböző víznyomású, elválasztott rétegsorok bonyolult, de gondosan elemzendő esetet jelenthetnek. 4. Koncentrált vízutánpótlódások, pl. kőzetrepedések, eltört csővezeték stb. — figyelembevételének elmulasztása meglepetéseket okozhat. 5. Azonos szemcséjű réteg vízáteresztőképességének függőleges (esetleg vízszintes) értelemben való egyenletes változása is gyakran előforduló eset. Mindezen esetekben az R értelmezése rendszerint más, mint az ideális esetben. Következésképpen a leszívási görbe és a víztelenített tér megnyugtató módon való megítélése csak a szivárgási áramkép-szemlélet alapján lehetséges. A vízutánpótlódás mértéke és jellege elsősorban a kutak telepítésének módját és azok elosztását befolyásolja. Gyakorlati megfigyelések A rendszer egy kútjából kivehető víz mennyiségének a helytelen kiindulási adatok miatti túlbecsülése azt eredményezi, hogy egyes esetekben a víz a szivattyúzás ellenére sem süllyeszthető le. De az ellenkező eset is előforchd : A kút terhelésének kicsi volta miatt a kutak nehezen szabályozhatók be, a vákuum leesik és az üzem gazdaságtalanná válik (pl. terasz-kavicsokban gyakori eset). A megfigyelőkutak helytelen telepítését érintve megjegyzendő, hogy a rosszul telepített kutak a víz nyomásviszonyait illetően esetleg nem adnak tájékoztatást ha a) nem a megfigyelni kívánt pont környezetében uralkodó szivárgási kép tekintetbevételével telepítik, például b) különböző nyomású rétegeket vagy tereket kapcsolnak össze (melyek nyomását külön-külön ismerni kellene) és melyek rövidre zárása magában a kútban is áramlást hoz létre (2. ábra). Az ily módon meghatározott talajvízszint ilyen esetekben több deciméterrel is eltérhet a kérdéses pontra érvényes tényleges szinttől (ami pedig nem közömbös akkor, ha ezen a pár deciméteren múlik a munkagödör száraz, vagy vizes volta). Mindezen gondolatokból tehát kitűnik, hogy a tervezési és kivitelezési szemlélet további fejlesztése nagyon fontos. Ez irányú újabb lépésnek tekintendő a szóbanforgó tanulmány is, mely a vákuum kutak környezetében eddig tisztázatlan hidraulikai viszonyokkal foglalkozik. Rendkívül érdekes dr. öllős Géza és munkatársainak kísérleti eredményeiből levont azon megállapítás, hogy a leszívási görbe miként helyezkedik el és a szivárgási áramvonalaknak ehhez viszonyított helyzete hogyan alakul. A szivárgási áramvonalakkal átszelt leszívási görbe újszerű megállapítás. Ugyancsak gyakorlati szempontból igen lényeges a víztelenített tér határainak elemzése, amely azonban még további kísérleteket is igényel. A tanulmányban részletesen vázolt kétféle jellegű vákuumtérbeli (a felső kapilláris mező és az alsó vákuumtér) nyomásviszonyok felderítése fontos megállapítás a víztelenített tér kiterjedésének meghatározásához. Többízben volt tapasztalható a kivitelezés során, hogy a megfigyelő kút által mutatott vízszint mélyebb volt a munkagödör kiemelésénél észlelt víz szintjénél (pl. Kecskemét). Ennek oka lehet a tanulmányban részlete-