Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Sárosi Lajos: A homoktalajok vízgazdálkodásának javítása betonit-szuszpenzióval

•308 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. A homoktalajok vízgazdálkodásának javítása bentonit-szuszpenzióval Sí KOSI LAJOS* Bevezetés A szárazföld 37 százaléka, vagyis mintegy ötvenhat millió négyzetkilométer terület homokos talaj. Magyarországra ebből kb. 3,5 millió holdnyi terület jut. Ennek jelentős része olyan futóhomok, amelyen állandó növénytakaró nem tud megtelepedni. A gyengén humuszos (1% humusz-tartalmú) homoktalajon is katasztrális holdanként mindössze csak 2 3 q szemes termés takarítható be. Hazánkban a homoktalajok megjavítására irányuló törekvéseknek régi hagyományai vannak. Már a NVIII. században komolyan felvetődött a hazai homokos földek megjavításának gondolata. Az 1807. évi 20. törvénycikk elrendelte az Alföld fásításán kívül a homokpuszták és homokterületek haszonbavételét. A törvénycikk után egy-két céltudatos törekvés eredményt is hozott, így pl. Kecskemét környékén. Kezdetben akácosok, majd gyümölcsös és szőlő telepítésével ós az ezzel járó odaadó, kitartó munkával lehetővé tették a homok hasznosítását. Azonban ezek a törekvések a homoktalajokat csak kis területen tették termőképesebbé. Érthető, hiszen a gyümölcsös és szőlőtelepítés mértékének meg vannak az ésszerű határai. Az eddigi tudományos kísérletek és a szorgalmas munka ellenére több millió katasztrális hold homokos talajon folyik jelenleg is igen rossz körülmények között a mezőgazdasági művelés. Az utóbbi évek céltudatos kutatómunkájának eredményeképpen egyre határozottabban kitűnik, hogy a homoktalajok komplex problémája : a növénykultúrának megfelelő homoki vízgazdálkodás kialakítása. A bentonit optimális mennyisége Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. Vízépítéstani Tanszéke laboratóriumában több éve folynak kísérletek a homoktalajok vízgazdálkodásának javítása érdekében. Agrárszakemberek, talaj vegyészek is szorosan bekapcsolódtak az ilyen irányú kísérleteinkbe és ma már igen széleskörű kutatócsoportunk dolgozik. A többéves kísérletek azt igazolták, hogy a bentonitnak, mint homoktalajjavító anyagnak, igen nagy a jelentősége és nagy területek tartós javítása gazdaságosan oldható meg bentonit kezeléssel. Az egyik főfeladat kutatásaink kezdetén az volt, hogy megállapítsuk azt a legkedvezőbb bentonitmennyiséget, amivel a homoktalaj vízgazdálkodása -r- a gyökérzet számára kedvező mélységben —az úgynevezett kötött talajokéval egyenértékűvé tehető. E vizsgálatunk során több bentonitfajtát, illetve különböző módon előkészített anyagot is * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. Vízépítéstani Tanszék, Budapest. A tanulmány célja a figyelem felhívása a homoktalajok vízgazdálkodásának bentonit-szuszpenziójával való javítási lehetőségére. A kutatási munka részletes taglalására a további kísérletek befejezése után kerül sor.. (_ A>. Szerk.J 7. kép. A keverőtelep fis az injektáló berendezés töltés közben &omo /. CMecumeAbiia.H cmani)UH u na?iiemameAbiioe oöopydoeamie eo epejHH naenemaHUH III. 1. Mixing plánt and grouting equipment dtiring re f ill megvizsgáltunk. Már ekkor figyelemmel voltunk a gazdasági kihatásokra is, minthogy talajjavítás esetében a nagy területek és nagy anyagmennyiség miatt az anyag és ennek előkészítési költsége, az egész eljárás szempontjából döntő lehet A laboratóriumi és kisparcellás kísérletek azt mutatták, hogy a javítóanyagként felhasznált bentonit a talajba leggazdaságosabban injektálással juttatható be. A szuszpenzió formájában bejuttatott bentonittal (oldott állapotban) műtrágyát is be lehet juttatni a gyökérzet számára, ami további termésfokozást jelent. Ez is bizonyítja, hogy kísérleteinknél mindig abból a komplex szemléletből indultunk ki, hogy a homoktalajok vízgazdálkodásával együtt a tápanyag-ellátást is meg kell oldani. Hazánkban nagymennyiségű Ca-bentonit található. Azonban ismeretes, hogy a Na-bentonitoknak kolloid-kémiai tulajdonságai lényegesen kedvezőbbek. Ezért a Ca-bentonitot célszerű átalakítani — általában nátriumkarbonát adagolásával — Na-bentonittá. Ezt az ioncserét bentonitos altalajinjektálásoknál oly módon szabályozhatjuk, hogy az ioncsere a talajban játszódjon le és az e közben fellépő duzzadás kedvezően befolyásolja a bejuttatott anyag el helyezkedését. A berendezés részletes ismertetésére egyéb szempontok miatt jelenleg nem térhetünk ki. Röviden érintve a gépesítési lehetőséget: a szuszpenzió a helyszínen készíthető elő különleges keverőgépekkel. Az előkészített anyag csővezetéken továbbítható a szuszpenziós lajt töltési helyére (1. kép). Ma már elérhető, hogy talajjavítást végző egyetlen traktor napi teljesítménye megközelítse a szántási teljesítményeket. A komplex gépesítés és korszerű külszíni fejtésből kikerülő bentonit esetében 1 kh javítási költsége valószínűleg 3 000 Ft alatt marad.