Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Kovács György: Hidrológiai kérdések a vízellátási tervekben

298 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. Kovács Gy.: Hidrológiai kérdések a vízellátásban elégíteni. Ilyen körülmények között olyan műszaki megoldást kell választani, mellyel a legkisebb beruházási költség mellett lehet az időszakos vízhiányt pótolni. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a választott műszaki megoldással az időszakos üzemet is megfelelően biztosítani tudjuk. A bemutatott példával igazoltuk azt a bevezetésben felvetett állításunkat, hogy a vízigények növekedése növeli a vízellátási tervekben a hidrológiai vizsgálatok fontosságát. Korábban általában csak a termelés és a fogyasztás egy-egy jellegzetes mozzanatát elemeztük és ezeket vetettük egybe. Ha a fogyasztás lényegesen kisebb a rendelkezésünkre álló készletnél, ez minden bizonnyal elégséges lesz a jövőben is. Nagy városok és ipartelepek esetében, amikor a fogyasztás általában a természetes készleteket lényegesen meghaladja, mint a példaként vizsgált Miskolc esetében is, ez a szemlélet teljesen helytelen következtetésekre vezetne. Csak a fogyasztási és termelési oldal időbeni változásának elemzésével lehet a létesítendő új vízmű csúcsvízmű jellegét kidomborítani, és annak üzemi jellemzőit, a maximális igényt, az átlagos üzemidőt ós kihasználási óraszámot számítanunk. Mindezek alapján szükségesnek tartjuk, hogy a különböző, már alkalmazott és most felvetett fogalmak megvitatása után mielőbb szülessen meg olyan tervezési előírás, amely egyértelműen állástfoglal a tartóssági vagy valószínűségi jellemzők használatával kapcsolatosan. Meghatározza a biztosított vízhozam fogalmát és utasítást ad annak számszerű felvételére. Nem csak a példaként vizsgált Nagy-Miskolcon, hanem legtöbb vidéki nagy városunkban a közeljövőben a vízművek fejlesztése terén radikális intézkedésekre lesz szükség. A bővítés tervezése során gazdaságos megoldást csak a most bemutatott vizsgálathoz hasonló elemzés segítségével jellemzett csúcsvízművel érhetünk el, amint ezt a budapesti felszíni vízmű példája is mutatta. Ezért meg kell határoznunk azokat az üzemi adatokat, amelyek az ilyen vízművek tervezését egységesen jellemzik. Ezeknek az irányelveknek a kidolgozása is a közeljövő feladata. Befejezésül rá kell mutatnunk arra, hogy a péklaként vizsgált miskolci adatok elemzése csak a Miskolci Vízmű pontos üzemi feljegyzései és a VITUKI többéves vízhozammérései alapján volt elvégezhető. A vizsgálat alapjául VIZATERV III. Irodájában 1900-ban készült két tanulmánytervet használtam fel. Ezért köszönetet mondok a VIZITERV igazgatóságának, Pásztor Géza irodavezetőnek, Krempels Tibor és Koráts Béla mérnököknek, akik a tanulmány összeállításában közvetlen segítséget nyújtottak, végül azoknak a kartársaknak, akik a tervezésben részt vettek és tapasztalataikat rendelkezésemre bocsátották. IRODALOM [1] Kessler Hubert: A lillafüredi Anna barlang forrásai. Hidrológiai Közlöny. 1953. 1—2 p. 60. [2] Hajós László: Nagy-Miskolc vízellátásának fejlesztése. Hidrológiai Közlöny. 1952. 9—10. p. 336. [3] Kessler Hubert: Hozzászólás Hajós László előadásához. Hidrológiai Közlöny 1952. 9—10. p. 342. [4] Miskolc városrendezési kérdései. Az 1957. november 29—30. ankét anyaga. MTSZ-Borsodmegyei Intézőbizottság kiadása 1958. (Szerkesztette: ifj. Horváth Béla.) [5] Miskolc közmű és energiaellátási kérdései. Az 1959. április 23., 24., 25. ankét anyaga (Szerkesztette : ifj. Horváth Béla) MTSZ — Borsodmegyei Intézőbizottság kiadása 1960. [6] Miskolci III. sz. városrendezési ankét anvaga. 1961. szeptember 29., 30., 31. Kéziratban. [7] Hidvéghy—Holló—Lukács—Molnár—Varga—Vedres : Vízellátás. Építésügyi Kiadó 1954. Budapest. 18] Szilléry László : Miskolc ivóvízellátásának jelenlegi helvzete és fejlesztési lehetőségei. Borsodi Műszaki Élet 1957. 3—4. p. 13. |9] Szigligeti Gyula: A keleti-Bükk karsztvizeinek hasznosítása Nagy-Miskolc ivó- és ipari vízellátása. • valamint vízgazdálkodása szempontjából. Felső oktatási jegyzetellátó 1956. Budapest. | 10] Miskolc általános városrendezési tervével kapcsolatos közműfejlesztés. ÉM. MÉLYÉPTERV : 27—90—53/1. jelű terve (1961). Koordinátor: Ábrahám István ; ivóvizes szaktervező : Szabó Attila. [11] Miskolc általános rendezési tervének I. üteme. (Vitaanyag.) Irta ós összeállította : ifj. Horváth Béla. ÉM. Miskolci Tervező V. kiadványa 1961. [12] Schréter Zoltán : A Bükk hegység geológiája. 1943. Budapest • [131- Schréter Zoltán : A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 1954. p. 287. és több folytatásban. | 141 Balogh Kálmán: MAVAG diósgyőri forrásfoglalása. Hidrológiai Közlöny 1944. | 151 Balogh Kálmán: Hámor környékének triász rétegei. Földtani Közlemények. 1961. | 161 Balogh Kálmán : Hámor ós Diósgyőr környékének geológiája. Tanulmány a Földtani Intézetből. 1171 lakucs László: Adatok néhány Bükk hegységi karsztforrás ismeretéhez. Földtani Intézet évi jelentése 1950. [18] Wein Gy. : Hidrológiai adatok a Biikk hegység K-i részéből. Hidrológiai Közlöny, 1952. 1—2. sz. [19] Pantó Gábor: Eruptivumok földtani helyzete Diósgyőr ós Bükkszentkeresztes között. |20] Szebényi L. Mikrotektonikai megfigyelések a Bükk hegység D-i palavonalában. [21] Pávai Vajna I.: A lillafüredi kutató mélyfúrás. Hidrológiai Közlöny. 1929. [23] Borbély Sándor: Nagy-Miskolc vízellátása. Borsodi Földrajzi Évkönyv. [24] Borbély Sándor: A karsztvízkutatás gyaKorlati jelentősége, Miskolc vízellátása szempontjából. Borsodi Műszaki Élet. 1956. [25] Pojják Tibor.: Miskolc vízellátásának földtani adottságai, különös tekintettel a Forrásvölgyi tározóra. Borsodi Műszaki Elet. 1961. |26] Schmidl Eléqius Róbert: Geomechanika. Akadémiai Kiadó. 1957. Budapest. Iíydrologisehc l'ragen in den Wasserrersorgungspliincn Dr. Gy. Korács Doktor der technischen Wisscnschaften Der Beitrag analysiert jene Fragen hydrologischen Charakters, die in Verbindung mit der Untcrsuchung der Fassungsstellen für die immer grösseren stádtischen Wasserbedarfe im Interesse einer richtigen Wertung des gesamten Systems durebgeführt werden müssen. Verfasser sehlágt vor, die auftretenden Bedarfe mit dem gesicherten Abfluss 90—98% Dauer (aus einer mindestens 10-jáhrigen Beobachtungsreihe ermittelt) zu verleihen und nieht alléin den grössten Wassermangel, sondern aueh die jáhrliehe Veránderlichkeit der Dargebote zu untersuchen. Auf dieser Weise führt er den Begriff des Spitzenwasserwerks ein. Dics ist ein Wasserwerk, das — wenn auch für eine kurze Zeitdauer — sehr grosse Durchflussmengen zu sichem hat. Natiirlicli beeinflussen diese Betriebsbedingungen die technische Lösung und die wirtschaftliche Wertung des Wasserswerks. Die eingeführten Begriffe werden vom Verfasser an einer Analyse der Wasserversorgung von GrossMiskolc dargestellt und den Lesern leiehter zuganglicli gemaeht,