Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Dr. Öllős Géza–Deli Matild–Szolnoky Csaba: A vákuumkutas talajvízszinsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredményei

öllős—Deli—Szolnoky: A vákuumkutas talajvízszínsüllyesztés Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 29 már konkrét mérési adatokon nyugvó hidraulikai szemlélet, reméljük kiinduló pontja lesz számos olyan elméleti, laboratóriumi és a valóságban végzett kutatási munkának, amelyek alapján a különböző hidraulikai törvényszerűségek egyértelmű és határozott módon megállapíthatókká válnak. IRODALOM [1] Abramov, K. S. : Gidrogeologicseszkie razcsati pritoka vodi v otlovane i iszkusztvennogo ponnizsenia urovnja gruntov vod. Ugledehizdat. 1952. Moszkva. [2] Arutjunjan, N. R. : Ekszperimentalnie iszledovanija vakumirovanija filtracionnogo potoka. Szpecialinüe szposzobü sztovitelnogo vodoponizsenija 1959. Szbornik 35. [3] Gártner, G. : Neuzeitliche Grundwasserabsenkung in Foinsanden. Bohrtechnik-Brunnenbau-Rohrleitungbau. 1962. Júni. [4] Hercog, F. : Pritoky podzemnich vod pri stovebnich pracich a umólé snizovani jejich hlodiny. Inzenyrské stavby, 1961. 3. [5] Hoffmann, F. I. : Wellpoints dewater sites for Narrows Bridge piers. Civil Engineering. N. Y. 1960. 10. [6] Jesenák, J. : Vakuové odvodnenie jemnozrnnych zemín. (Kandidátska dizertacná práca). Bratislava. 1959. [7] Lampl Hugó: Munkagödrök víztelenítése talaj vízszlnsüllyesztéssel. Budapest. Közlekedési Kiadó. 1954. [8] Lukács Andor : Talajvízszínsüllyesztési eljárások. Mélyép. Ért. 1955. 11. [9] Matschak, H. : Überblick die Vakuumverfahren und ihre Anwendung zur Entwásserung feinsandiger Böden. Bergakademie. 1961. 3. [10] Matschak, H.—Starke, E .—Hofmeister, I.—Dresch, H. : Betriebsversuche zur Steigerung der Ergiebigkeit und Entwásserungswirkung von Filterbrunnen und Steckfilter durch Anwendung von Vákuum. Bergbautechnik. 1962. 7., 12. évf. [11] Mariupolszkij, G. M. : Teoreticseszkie osznovi u raszcset gidromechanicseszkogo i elektroozmotieseszkogo vákuumirovanija filtracionnogo potoka pri vodoponizsennii Szpecialnüe szposzobü sztroitelnogo vodoponizsenija 1959. Szbornik. 35. [12] Möller, B. : Das Vakuumverfahren und die Grundwasserabsenkug nach der Wellpoint methode. Baumaschine und Bautechnik. 1957. 1., 4. évf. [13] Németh Endre : Model Studies of Waters Seepage. Acta Technica Hung. 1952. III/l—2. [14] Öllös Géza : Kútszűrők és hidraulikai vizsgálatuk. Vízügyi Közlemények. 1960. 1. [15] Öllös Géza: Inhomogén talajok hatása a kutak vízadóképességére. Hidrológiai Közlöny. 1960. 1. [16] Öllös Géza: A kapilláris sáv hatása a szabad felszínű szivárgó vízmozgásokra. Vízügyi Közlemények. 1961. 2. [17] Öllös Géza: A kútpalásto n levő szabad szivárgási felület. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei. 1962. 2. [18] Öllös Géza: A vákuumkutas talaj vízszínsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek. Szakvélemény. Kézirat. 1962. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszéke. [19] Senn, A. : Die Grundwasserabsenkung nach der Wellpoint Methode. Schweizerische Bauzeitung. 1955. 39. 73. évf. [20] Simeon, H. : Berechnung von Grundwasserabsenkungen unter Berücksichtigung des Grundwasserhaushaltes. Deutsche Gewásserkundliche Mitteilungen. 1958. 3. 2. évf. [21] Sípos Béla: Munkagödör víztelenítés vákuumos eljárással. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle, 1955. 3—4. [22] Stadermann, G. : Die Grundwasserabsenkung in Erfgebiet. Deutsche Gewásserkundliche Mitteilungen. 1958. 3. 2. évf. [23] Széchy Endre : Alapozás talaj vízszínsüllyesztéssel. Mélyépítöiparí Kézikönyvek, 1950. 11. [24] Széchy Károly: Alapozás. II. kiadás. Budapest. 1963. [25] Széchy Károly: A talajvizszinsüllyesztés egyes kérdéseiről. Hidraulikai Konferencia. Budapest. 1960. 4. kérdéscsoport. 19. [26] Széchy Károly: Talajvízszínsüllyesztéses alapozások Magyarországon. Vízügyi Közlemények. 1935. január. [27] Széchy Károly: Beitrag zur Theorie der Grundwasserabsenkungen. Bautechnik. 1959. febr. [28] Turner, M. G.—Murphy, D. W. : Well points win dewatering battle in sewer tunnel. Civil Engineering. N. Y. 1960. 7. [29] Vastagli Géza: Talajvizszinsüllyesztés vákuum módszerrel. Mélyépítéstudományi Szemle. 1952. október. [30] Vastagh Géza: A talajvizszinsüllyesztés újabb módszereivel kapcsolatos tapasztalatok. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1954. 2807. sz. [31] Zenkov, M. V.—Mariupolszkij, G. M,: Opüt primenanija glubinnogo vakuumirovanija dija iszkusztvennogo uplotnenija grunta. Osznovanija, Fundamentü, Mechanika Gruntov. 1960. 6. Ergebnisse der Modellversuehe iiber Grundwasserabsenkung dureh Yakuuin-IJrunnen Dr. Öllös, G. Kandidat der technischen Wissenschaften— Deli, M.-—Szolnoky, Cs. In Folge der ungarischen Laboratoriumsuntersuchungen von Gravitationsbrunnen [14—17] begannen die Verfasser im Laufe des Jahres 1962 im Wasserbaulaboratorium des Lehrstuhls I für Wasserbau an der Technischen Universitat für Bau- und Verkehrswesen Budapest, die eingehende Laboratoriumsuntersuchung der Hydraulik von Vákuum-Brunnen [16]. Im Falle des angewandten Modellverfahrens bedeutete in messtechnischer Hinsicht die Ermittlung durch Messung der Piezometerdrücke im ganzen Sickerungssystem die zentrale Aufgabe (Bildl, 2). Die bisherigen Forschungsarbeiten erstreckten sich auf die eingehende Erfassung sámtlicher hydraulischen Erscheinuhgen, die im Falle eines alleinstehenden Brunnens und einer Brunnenreihe auftreten. 1. Hinsichtlich der in körnigen Medien auftretenden (oberen und unteren) Vákuum-Felder kann zusammenfassend festgestellt werden ( Abb. 7 a—c), dass im Falle eines geringeren Vakuums im Brunnen das obere Vakuumfeld (in der kapillaren Zone) und das untere Vakuumfeld (in der Umgebung des gefilterten Brunnenmantels) noch nicht zusammenhángen (Abb. 7b), von einer bestimmten Depression an aber diese beiden Felder bereits ein zusammenhángendes System bilden (Abb. 7c). Die mit ± bezeichnete Linie pjy ist alsó die Linie von geringstem Wert des oberen Vakuumfeldes und zu gleicher Zeit die Linie mit grösstem Wert des unteren Vakuumfeldes. 2. Im Falle eines Vakuum-Brunnens kann die Absenkungskurve niemals in die gefilterte Fláche laufen, sondern sie gleitet — unter Berücksichtigung der Bezeichnungen in Abb. 7, wo P in den Punkt R falit — danach entlang der Kurve p/y = ±0 in den Punkt S hinab (Abb. 7c). Hangén alsó das obere und das untere Vakuum-Feld zusammen, dann schneidet die Absenkungskurve die obere Ebene der wasserdichten Schicht (Abb. 6Dies ist der grundlegende Unterschied zwischen den Absenkungskurven eines in der ganzen Höhe der wasserführenden Schicht gefilterten Gravitationsbrunnens und eines Vakuum-Brunnens. Hinsichtlich Entwásserung muss im Falle von Vakuum-Brunnen eine Schar von Absenkungskurven berücksichtigt werden (Abb. 9.). Zu den einzelnen Kurven gehören verschiedene w-Werte der Feuchtigkeit. Für das Abreissen der Wasserspiegel am Brunnenmantel geben die Verfasser — ausgehend von der für Gravitationsbrunnen bereits früher abgeleiteten Gleichung (2) [15] — die Gleichung (3).