Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás helyzete néhány külföldi államban és nemzetközi szinten

Lászlófjy W.: A vízgazdálkodás helyzete Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 279 A vízgazdálkodás e sokféle arculatának és az egyes országok politikai felépítésének megfelelően a vízügyi közigazgatás szervezete is nagyon különböző lehet [3J. Bulgáriának „Villamosítási és vízgazdálkodási" minisztériuma, Csehszlovákiának „Energiaés vízügyi" minisztériuma van. Hollandiában a ,,Ministerie. van Verkeer en Waterstaat" a közlekedésüggyel párosítja a vízépítési-ügyeket, Kínában, Indiában és Mexikóban külön vízgazdálkodási minisztérium van, amelyhez az energiagazdálkodás ügyei is tartoznak. Szudánban egyetlen főhatóság, a közlekedés-, mezőgazdaság- és öntözésügyi minisztérium, illetékes a vízgazdálkodás ügyeiben. Az, hogy valamely országnak a „vízgazdálkodás" szót nevében viselő minisztériuma van, még távolról sem jelenti, hogy minden vízügy egyetlen főhatóság kezében fut össze. Sőt, a vízgazdálkodás országonként, vagy inkább a földrajzi adottságok szerint változó jellege miatt gyakori, hogy a vízügyi feladatok kisebbnagyobb része kívül esik e minisztérium hatáskörén. Az ivóvízellátás, vagy vízerőben gazdag országokban a kultúrtechnikai feladatok tekintetében többnyire ez is a helyzet. A leggyakoribb eset természetesen az, hogy a vízügyek több főhatóság között oszlanak meg. Mivel a víz az élet minden vonatkozásával kapcsolatban van, szinte minden minisztérium foglalkozik valamilyen formában a vízügyekkel. A közigazgatás általános felépítése alapján — amiről a különféle közigazgatási zsebkönyvekben adatokat találunk —, nehéz tájékozódni, és különösen nehéz áttekintést szerezni az olyan országok vízügyeiről, amelyekben kétfokozatú a közigazgatás. Bajos, vagy még bajosabb, az államszövetségek vízügyi igazgatásának áttekintése, mert az egyes tagállamoknak nemcsak a közigazgatási szervezete, hanem még a vízügyi törvényei is eltérőek. így pl. a Német Szövetségi Köztársaság 11 állama közül 6-ban a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozik a mezőgazdasági vízgazdálkodás ügye, 1 -ben a Belügyminisztérium alá, l-ben a Közmunka- ós Építésügyi minisztérium alá, míg 3 város-államban nincs minisztérium. Szövetségi szinten a Földművelésügyi, az Egészségügyi, a Közlekedési és a Gazdasági minisztérium osztozik a vízügyi feladatokon. Hasonló a helyzet Svájcban és Ausztriában is, ahol az államszövetséget alkotó kantonoknak, illetve országoknak saját költségvetésük ós tisztviselő-karuk van. Nemegyszer ejti zavarba az embert a közigazgatás folytonos átszervezése, forrásban élő világunk e jellemző vonása. Lengyelországban pl. 1957-ben állították fel a „Hajózásügyi és Vízgazdálkodási minisztórium"-ot, amely azonban kérész-életűnek bizonyult. Nyugat-Németországban néhány év előtt még a „Szövetségi Vízgazdálkodási ós Atomenergia minisztérium" intézte a vizek védelmének ügyét. Ma a Szövetségi Egészségügyi minisztérium a kérdés gondozója. A különböző országok vízgazdálkodásának valódi helyzetét az dönti el, hogy van-e valamilyen tárcák fölötti vagy tárcaközi vízügyi szervük, van-e nagyvonalú vízgazdálkodási tervük, és milyen széleskörű, — vagyis a vízgazdálkodás mely ágaira terjed ki —, végül : milyen fokon áll a vízjog érvényesítése. Nézzünk közelebbről néhány államot. 1. A vízgazdálkodás egyes tőkés országokban a) Az Amerikai Egyesült Államok vízgazdálkodása Kezdjük az Egyesült Államokkal, ahol az ipari fejlődés sok tekintetben tűrhetetlen és egyre súlyosbodó helyzetet teremtett, következésképp halaszthatatlan volt az állami beavatkozás. Hivatalos számítások szerint az Egyesült Államok vízszükséglete és vízigénye a századforduló óta a következőképpen alakult, ill. alakul (1. táblázat). A vízkészlet és vízszükséglet ollója 1960-tól mind tágabbra nyílik, és nem segít a bajon az ipar fajlagos vízszükségletének vízforgatással való erőteljes csökkentése sem, mert az igénybe vett vízmennyiség csökkentésével növekszik a víz elszennyeződése. Részleteiben még súlyosabb a helyzet annál, amit az összkép mutat, mert a vízszükségletek ós készletek földrajzi eloszlása igen egyenlőtlen. Egyetlen jellemző példa : Los Angeles városa, amely a helyi készletek teljes igénybevétele után a Colorado folyóból, 400 km-ről, szerezte be a szükséges víztöbbletet, 15 m '/s-ot, 1970-re újabb távvezetékről kell hogy gondoskodjék, A vízfogyasztás és vízszükséglet alakulása az Amerikai Egyesült Államokbau [1 ós 4] 1. táblázat Év 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 a) Az egy fő re esö fogyasztás, m

3/év Központi vízművekből 78 90 106 130 170 180 203 llázi vízművekből 31 32 34 42 45 46 Ipari vízből 364 442 535 778 1150 1364 2150 Öntözővízből 727 676 740 910 1035 1030 907 Egy főre összesen 1200 1240 1415 1860 2400 2620 3260 b) összesített vízszükséglet és víztermelés Népesség, millió fő 106 123 132 150 180 204—221 230—274 Összes vízszükséglet, milliárd m

3 .... 127 153 187 279 432 534—579 750—893 Kitermelt, illetve kitermelhető készlet. milliárd m

3 172 338 387 434 543 712 172 338 387 434 543