Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Dr. Sebestyén Olga: Hozzászólás Holényi László: „A szennyvízelhelyezés problémája a Balaton környékén” c. tanulmányához

266 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Hozzászólás Holényi László : „A szennyvíz-elhelyezés problémája a Balaton környékén" c. tanulmányához DK. SEBESTYÉN OLGA* a biológiai tudományok kanditátusa A problémát több oldalú megvilágításban és részleteiben feltáró tanulmányból kitűnik, hogy a megoldás — a tó üdülőhellyé való fokozottabb fejlesztése érdekében -— milyen rendkívül nagy gondot jelent az illetékes szerveknek a tó hidrográfiai adottságai s a környék kedvezőtlen terepviszonyai miatt. A limnológusban, aki a tavi élet egészének menetét tartja szem előtt, a fejlemények bizonyos gondolatokat ébresztenek, melyeket legyen szabad e helyen érinteni. Az üdülőhellyé való lendületes és tervszerű fejlesztés óriási beruházásokat jelent, és kétségkívül magában foglalja azt, hogy ne csak a jelen igényeit elégítse ki, hanem hogy az eljövendő nemzedékek számára is egészséges állapotú és a tavi jellegű tó maradjon örökségül. Két szempont kerül tehát előtérbe : a lakosság egészsége, jóléte és a tavi jelleg hosszú időre való megőrzése. Az állóvizek idővel elöregednek. A Balaton az öregedés előrehaladott állapotában van. A további folyamat a sekélység következtében gyorsabban halad előre, mint Európa hasonló korú de mélyebb tavain. Ha szennyvíz mesterséges úton nem is kerülne a tóba, szennyeződik a Balaton a befolyó vizektől, melyek emberi településeken, művelt területeken áthaladva érik el a tavat. Az egy évtizeddel ezelőtt tanulmányozott két kis balatonfelvidéki patak vizében fekáliákból származó baktériumok voltak kimutathatók, s a szennyeződés a falvak alatt volt a legnagyobb fokú. A bekerülő vizekkel (befolyás, csapadék, talajvíz) a befogadó vízbe jut végeredményben — közvetlenül vagy közvetve — a mezőgazdaságban ma széltében használatos vegyszerek egy része is. Ezek csak részben mérgezők a vízi életre, másrészt azonban megváltoztatva a víznek mint környezetnek tulajdonságait, károsan hatnak ki annak élővilágára, mind minőségi mind mennyiségi szempontból. Az Északamerikai Nagy-tavak legsekólyebbikének, az Erie-tónak nyugati részén történt változást hozhatom fel példának. (Az Erie-tó néhány hidrográfiai adata : felület 25 370 km

2, legnagyobb mélység 63 m, átlagos mélység 17,4 m, víztömeg 450,56 km

3). Az utóbbi évtizedekben e vízterületen az 0

2-telítettség a fenék közelében 80%-ról 40%-ra csökkent, s néha a zérust közelíti meg. A pH érték 8,7-ről emelkedett, ós elérhet 9,2-t is. Megváltozott a növényi plankton összetétele és a fenékfauna. A 23 fontra is megnövő Stizostedion nevű halat felváltotta a 2—3 fontos sügér. A változást a kutatók a tó szóban forgó szakaszán beömlő Maumee folyó csapadékterületón alkalmazott vegyszeres fertilizáció kihatásának tulajdonítják. Az Erie-tó nyugati területén a víz kéthavonként cserélődik ki. A kis víztömegű Balatonban a kicserélődés ideje ennek 13-szorosa (2,2 év) * Tihany Ha ipari üzemek legtöbbször mérgező anyagokat tartalmazó szennyvize nem is kerül ezután a Balatonba, a háztartási szennyvizek elhelyezésével kapcsolatos problémák fennállanak. Kétségtelen, hogy a fekáliákból eredő baktériumos szenynyeződés lehetőségével számolni kell. Külföldi vélemény szerint háztartási szennyvíz bevezetéséről éppen közegészségügyi szempontból olyan célokat szolgáló vízbe, mint a Balaton, nem lehet szó. A háztartási szennyvizek baktériumok mellett ma detergenseket is tartalmaznak. Ezek mai tudásunk szerint nem bomlanak le, és így a vizek életében mélyreható változásokat idéznek elő, s műszaki szempontból is sok problémát okoznak. Ennek a károsodásnak a mai felfogás szerint egyetlen ellenszere: gyártson az ipar más mosószereket. A háziasszony ugyanis nem hajlandó lemondani a munkája megkönnyítését jelentő szintetikus mosószerek használatáról. De mikor és hol lehet ezt megvalósítani ? A háztartási szennyvizekkel szervesanyagok jutnak a tóba, melyek táplálékot jelentenek a tavi életben, emelik a tó trofiáját. A termelés ilyen módon való növelése azonban lényegében megváltoztatja a tó jellemző élővilágát, és hathatósan munkálja a tó öregedését is. Ez a sekélység fokozódását ós a vízi növényzet előretörését jelenti. Mindez végeredményben a tó feltöltődéséhez vezet. A makrovegetáció gazdagodása bőséges szervestörmelék keletkezéssel jár, mely felhalmozódik az üledékben, és kedvezőtlenül hat ki a meder méreteire. Ha a sekélység fokozódása és a makrovegetáció előretörése elér egy bizonyos fokot, a feltöltődés folyamata ugrásszerűen halad előre, s a hajdani tó tócsa jellegű állóvízzé, mocsárrá, majd nedves rétté válik. A Balatont mind a terjedelmes nyílt víztükör, mind a tavat övszerűen szegélyező parti nádasok jellemzik. A nyíltvíz tavi jelleget jelent, s ezt ma a sekélység ellenére, a víz zavaros voltának és a szélhatás érvényesülésének összhatása tartja fenn. A tó változatos élővilágának kialakulása a pontusi kapcsolat mellett a sajátos környezeti körülményeknek következménye. A nagyméretű vízi (és mocsári) növényzet (nádas, hínáros) lefokozza a vízmozgást, ez kedvez a benőtt területeken a szerves és szervetlen törmelék felhalmozódásának, s így, a meder feltöltődését munkálva, terjeszkedése ezért nem kívánatos. A szennyvizek bevezetésével az ember kétségtelenül elősegíti az élővilág megváltozását, a tó öregedését, s hamarabb bekövetkezik az az állapot, hogy a széljárta egészséges víztömeg elveszti tavi jellegét. A víz áramlásával is számolni kell, ha fel-