Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Horváth Imre: A forgókefés eleveniszapos szellőztetőmedencék kismintavizsgálata

257 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A forgókefés eleveniszapos szellőztetőmedencék kismintavizsgálata* HORVÁTH IMRE** Bevezetés Az utóbbi évtizedekben a házi és ipari szenny­vizek tisztításának technológiája jelentős lépé­sekkel haladt előre. Ez szükségszerű következ­ménye volt az egyes ipari és mezőgazdasági szak­ágazatok fejlődésének, ami a különböző minőségű és mennyiségű ipari szennyvizek jelentkezésének elsőrendű okozója. A felszíni vizek tisztaságáról szóló ljl961 sz. lcorm. rendelet és annak végre­hajtási utasítása felszíni vizeink tisztaságának megőrzését célozza. De megállapíthatjuk, hogy közvetve a szennyvíztisztítási technológia fejlő­désének is mozgatója. A szennyvíztisztítási technológiák kidolgo­zásának eszköze az elméleti megfontolásokon és következtetéseken kívül a kísérlet. A félüzemi és üzemi méretű kísérletek mellett az utóbbi pár évben a szennyvíztisztító berendezések kisminta­vizsgálata is egyre inkább elterjedt. A külföldi — főleg szovjet, holland, német, amerikai — példák nyomán a hazai szakemberek is egyre gyakrabban alkalmazzák a kisminta vizsgálati mód­szert. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­zet III. Vízminőségi Osztályának a pécsi szenny­víztisztító telepen létesített félüzemi és kisminta­méretű tisztító berendezéseiben a kísérletek 1960 óta folynak. Ahhoz, hogy a kismintavizsgálatokból a minő­ségi eredményeken túlmenően mennyiségi következ­tetéseket is levonhassunk, a hasonlóság-elmélet al­kalmazása elengedhetetlen. Enélkül csupán az adott méretarányú kismintán észlelhetünk hidraulikai vagy kémiai jellegű, mennyiségeket, de azokból a főkiviteli műtárgyra semminemű számszerű követ­keztetést levonni nem tudunk. Vannak szennyvíz-technológusok, akik azt állítják, hogy a kismintában nem ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint az 1 : l-es műtárgyban. Ez tényleg fenn áll, ha a hasonlósági feltételeket figyelmen kivül hagyjuk a kisminta tervezésénél, ill. üzemeltetésénél, és ha a helytelen tervezés következtében fellép az úgynevezett „méretarány hálás" (scale effect), vagy ahogy helyesebben dr. Ivicsics Lajos javaslatára nevez­hetjük : a „jellemzők módosulása" [7]. Tehát a kutató­nak egyik feladata éppen az, hogy a kismintában a kérdéses folyamatra jellemző hasonlóságot megteremtse. Meg kell azonban említenünk, hogy a szennyvíztisztí­tással járó hidromechanikai, kémiai, fizikokémiai ós biológiai jelenségek együttes jelentkezése erősen meg­nehezíti a hasonlóság megteremtését. Sőt megemlítjük, hogy tisztán hidraulikai kismintakísórleteknél sem tudjuk megvalósítani a mechanikai hasonlóságot. * Elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztályának 1962. szept. 5-i előadó­ülésén. ** Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. Általánosságban megállapítható, hogy a vegyipari berendezések teljes hasonlósága — a geometriai, mecha­nikai, termikus ós kémiai hasonlóság — nem .valósít­ható meg [8], Meg kell elégednünk tehát a részleges hasonlósággal. A legtöbb gyakorlati esetben ezzel a cé­lunkat el is érhetjük, ha meggondoljuk azt, hogy a kér­déses folyamat mellett fellépő, az alapjelenséget lénye­gében nem befolyásoló mellóktónyezőket elhanyagol­hatjuk. A kismintavizsgálatok végzésekor a kutatónak egyik feladata éppen abban van, hogy kiválassza a vizsgált jelenségre alapvetően jellemző tényezőket és az azok közötti összefüggést megállapítsa. Az 196l-es év folyamán a VITUKI III. Vízminőségi Osztályának kémiai laboratóriumá­ban megvizsgáltam a kismintaméretű forgókefés szellőztetőmedencéket. A kísérletek során iga­zolódott, hogy a szennyvíztisztító berendezések működése kismintakísérlet segítségével megfelelő pontossággal ellenőrizhető. Sőt a már megépült berendezések áramlástani hiányosságai is kikü­szöbölhetők a kismintavizsgálat alapján. Mielőtt tanulmányunk lényegére áttérnénk, be­vezetjük a továbbiakban alkalmazott jelöléseket. (Az egyvesszős jelek a főkivitelre, a kétvesszősek a kis­minta adataira vonatkoznak.) 1/ a nagyított fényképen mórt távolság, m tárgytávolság, / fókusztávolság, n nagyítási szorzó, t e expozíciós idő, c 0 az oxigénkoncentráció értéke a folyadék belsejében t = 0 időpillnatban, c T az oxigénnek a szennyvízben levő telítési koncentrációja, c v a szennyvíz oxigénkoncentrációja tetszőleges t időpillanatban, }. a főkivitelben és a kismintán mórt megfelelő hosszak aránya, T a főkivitelben és a kismintán mért megfelelő idők aránya, Xoe az egymásnak megfelelő OC-k aránya, t u a szellőztető medence felszínének megújulási ideje, h u az egymásnak megfelelő megújulási idők aránya, Q a levegőztetőmedence felszínén átdiffundált oxigónmennyiség, t idő, F felület, amelyen a diffúzió lejátszódik, * r az iszappehely sugara, d az iszappehely átmérője, k a reakciósebesség állandója (sec.­1), v r az oxigénfelvétel reakciósebessége, t'ditt diffúziósebesség az iszappehely belsejében, ü diffúziós állandó, D p diffúziós állandó porózus anyag esetén, e az iszappehely porózussága, lm a levegőztető medence legnagyobb mélysége, vm fiktív áramlási sebesség, v a szennyvíz kinematikai viszkozitása, Ácy a telítési koncentrációk aránya, f.D a diffúziós állandók aránya, Fr Froude-szám, Re Reynolds-szám, Pr* az anyagátadásra vonatkozó Prandtl-szám, Pe* az anyagátadásra vonatkozó Peclet-szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom