Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
3. szám - Major Pál: A szűrőcső közvetlen megszívásának hatása a csőkutak vízhozamára
238 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Major P.: A szűrőcső közvetlen megszivásának hatása 1,1—1,5 m-es terepszint alatti eredeti talajvízállás mellett a szűrőfelületet nem érhette el. A kísérlet során a beépített szűrőcsövet kétféle módon szívtuk meg. A szívócsövei történt szivattyúzáskor a 80 mm 0-jű szívócsőhöz 100 mm 0-jű lábszelep csatlakozott. A szivattyúhoz való kapcsolást 80 mm 0-jű 90°-os könyökcső segítette elő. A szívócső hossza a lábszeleptől a könyökcsőig 9,6 m volt. A viszonylag kisebb 80 mm 0-jű szívócsövet a vízszín észlelés módja miatt alkalmaztuk. A vízhozamot laboratóriumban hitelesített 25 lit./sec.-os mérőbukóval mértük. A szűrőcsövet közvetlen megszíváskor 90°-os könyökcső segítségével közvetlenül csatlakoztattuk a szivattyúhoz. A könyök utáni vízszintes csőszakaszba a légtelenítés miatt egy Norton-kút kézikaros szivattyúját építettük be. A kútbeli nyomásértékek méréséhez a szűrőcső földfeletti szakaszán, a könyökeső alatt elhelyezett megcsapoláshoz higanyos vákuum-métert csatlakoztattunk. A két megszívási mód kútfej kiképzését a 2. ábra szemlélteti. A depresszió más úton történő észlelése végett a termelő kúttól 2,5, illetve 5 m távolságban két 89 mm 0-jű észlelőkutat helyeztünk el, amelyeknek mélységbeli elhelyezését és kiképzését az 1. ábra mutatja. A szívócső segítségével 3 X 24 órának megfelelő lépcsőkben végrehajtott szivattyúzással határoztuk meg a Q = f (s) kapcsolatot. (Q a vízhozamot, s a depressziót jelenti.) A szívócsővel való szivattyúzás után a kíitfejet átszereltük a szűrőcső közvetlen megszívására. A 4 X 24 órásnak megfelelő lépcsőkben végzett szivattyúzás eredményeként a Q =í (s) öszszefüggést ismét meghatároztuk. Ellenőrzésképpen utoljára újra a szívócsővel szivattyúztunk 4x24 órás lépcsőkben. Minden esetben igyekeztünk meghatározni a megfigyelő kutakban mért adatok segítségével a Q = f («'), illetve a Q = f («") összefüggést is, 4 B, Norton szivattyú csatlakozási helye 0,55177 Megcsapólas a vákuum mérő számára FI . m/m Ly 2. ábra. Kútfejkiképzés. AJ szívócsővel, B) közvetlen megszíváskor 0ue. 2. Ulaxmuan KaMepa. A) co ecameaioiyeü mpyöoü B) c HenocpedcmeeHHoü omKanKoü Fig. 2. Well-head design A) with draft pipe, B) with direct connection ahol s' a 2,5 m-re, s" az 5 m távolságra kialakult depressziót jelenti. A két észlelőkút vízállásadata egymástól csak a mérési hibahatáron belül (~1 cm) tért el, ezért további vizsgálataink során csak a 2,5 m távolságban lévő észlelőkút adatait használtuk fel. A szűrőcső közvetlen megszívásakor a kútbeli leszívást és így a depressziót is a higanyos vákuum-méterrel mért adatok alapján állapítottuk meg, amelyet a termelőcsőnek a könyökcső előtti szakaszára kapcsoltunk (2. ábra). Tekintve, hogy a vákuum-méter által meghatározható leszívási magasság a geodéziailag mérhető leszíváson kívül az ellenállások legyőzéséhez szükséges magasságot is mutatja, ezért az egyenes szakasz súrlódási veszteségét számítottuk és ezzel korrigáltuk a vákuum-méter mutatta értékeket a következők szerint. Írjuk fel a 3. ábra szerint a valóságos folyadékra vonatkozó Bernoulli egyenletet az 1—1 jelű síkra akkor, ha a 2—2 jelű síkban a szűrőcsőben p 0 a nyomás. Ez a szint jelenti ebben az esetben a leszívás mértékét, a vákuum-méter megcsapolási szintje alatt. Pi , «a , Pi , , n , rh m y + 2^Z = 7 + 2+ (!) Tekintve, hogy Pily = Poly és v*/2g = vll2g-ve\ Po_ y y A Pj/y érték a vákuum-méteren leolvasott Ah értékből -2 = ^ + (2) Pl y így a (2) egyenlet Po y Po Ahyhi, y y víz -z = P 0 (3) y y víz Tekintve, hogy a vákuum-méter számára szolgáló megcsapolást úgy helyeztük el, hogy csak súrlóSzivattyu 1-1 P, 1-n p = p 3. ábra. A leszívás értelmezése közvetlen megszíváskor 0ue. 3. TojiKoeaHue denpeccuu npu HenocpedcmeeHHoü omKanKe Fig. 3. Interpretation of drawdown in the case of direct drawdown
