Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

236 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Csorna J. és Szígyártó Z.: A vízelosztó rendszer hatásfoka The value of the engineering efficiency defined in the first part of the paper varies naturally within a particular system depending on operating conditions. At the same time, however, the technical standard attained within a system remains constant within a given period. It is therefore desirable to define from among the several possible engineering efficiency values "signifieant" efficiencies which are suitable for the evaluation of technical changes within the same system, respectively for comparing the technical standards of different irrigation systems. Starting from the principle that the technical standard of irrigation developments is characterized by the "inevitable" losses which occur at times of "design capacity" and which cannot be reduced further by improved utilization schedules and organization measures, various "signifieant" efficiencies that can be defined for different parts of the water distribution system have been compiled in Table 3. In conclusion the problems arising in connection with the actual determination of efficiencies are discussed and a method is presented by which the value of the signifieant efficiency can be determined in a relatively easy manner from experimentál measurement data obtained for design conditions under different operation arrangements [Eq. (17)]. (Folytatás a 228. oldalról.) A Vodni üospodárstvi 1962. második félévi füzeteinek tartalmából A vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások, tervezések, építések és üzemeltetések kérdéseivel foglalkozó csehszlovák folyóirat, a Vodni Hospodáfstvi 1962 második félévi füzeteiben megjelent cikkek a vízgazdálkodásnak nagyon szóles területét ölelik fel. A szennyvízzel kapcsolatos feladatok, problémák nagy jelentőségének megfelelően, szinte minden számban van a szennyvíztisztítás valamely ágazatával foglalkozó közlemény. Ezek között érdekes összeállítást találhatunk a magas biológiai szűrökről (nálunk toronycsepegtetőtest néven ismert berendezésekről), Orau P. cikkében. Drábek B., a Morva-folyó cukorgyárak okozta szennyezettségét bemutató tanulmányt közöl. Mosodából származó szennyvizek ártalmatlanná tételével kapcsolatos kérdésekről számol be Pitter P. A vizek tisztaságának védelme érdekében rendezett XII. nemzeti szeminárium határozatait ismerteti Stein, F. A Bodrog vízgyűjtőterületén az utóbbi időben megépült ós a közeljövőben létesítendő gyárak és ipartelepek tették szükségessé, hogy az egész vízgyűjtőterületnek és magának a folyónak is részletesen tanulmányozzák limnológiai és egészségügyi viszonyait a vízgazdálkodás szempontjából. Erről olvashatunk Antonic, M. cikkében. Az árvizek levonulásának tározók segítségével történő szabályozásáról közöl hosszabb ismertetést Vitha, 0. A vizi építmények előtti jég felolvasztásáról szóló összefoglalást olvashatunk Brachtl, I. cikkében. Vízellátással és víztisztítással is foglalkozik néhány tanulmány. Stuchlik, H. az ózon alkalmazásáról ír, a víztisztítási technológiával kapcsolatosan. Ismerteti az ózonnal való vízkezelés elméletét, kitér az ózonnak vízzel történő keverésére, majd néhány szempontot közöl a berendezések kiválasztására. Vízvezetéki csövek fenntartásáról olvashatunk Kohout, T. cikkében. A felszíni vizek tisztításának elméletével foglalkozik Éáéek, L., Michek, V., ós Vojtéch, J. közösen írt munkája. Víz sótalanításával foglalkozik Közel, J. és Reinhardt, V. a tizenkettedik számban. Az Elba Mélnik—Roudnice lépcsőzött szakaszának rekonstrukciós munkálatait ismerteti Plecháé, V. A lecsapolások során többször alkalmazásra kerülő alagcsőhálózat vezetékeinek egymástól mórt leggazdaságosabb távolságának meghatározási kérdéseit elemzi Riha, J. tanulmánya. A csehszlovákiai vízi építmények létesítésének távlati tervével ismerkedhetünk meg Vitha, O. közleményéből. A Becva-patakra építendő völgyzárógát legcélszerűbb helyének kiválasztásánál felmerült szempontokat foglalta össze KlemeS, V. Tározókban és halastavakban leülepedett iszap eltávolításáról és hasznosításáról szóló cikket írt Hampl, A., Brix, 8., a csővezetékeknek rugalmas zsaluzás segítségével történő megépítésével foglalkozik ós összehasonlítást közöl a hagyományos és a rugalmas zsaluzás gazdaságosságára vonatkozóan. Az öntözéssel kapcsolatos tanulmányok közül érdeklődésre tarthat számot Kolbinger, ,7.-nek ós Vája, M.nek az öntözővíz szétosztásával foglalkozó cikke. Az öntözési csővezetékben keletkező lökéshullám vizsgálatáról ír és egy másik számban az öntözőtelep csővezetékeinek gazdaságos méretezési módjára eljárást és nomogramot közöl Chour, V. Ivicsics Ferenc * 4 Gádoros Miklós: Elektromos távmérőberendezés a Vass Imre barlang klimatológiai és hidrológiai viszonyainak vizsgálatára. Bp. 1962. (Karszt és Barlangkutatás, II. kötet.) Az ÉKME Ásvány- és Földtani Tanszékének barlangkutató csoportja (Maucha L., Gádoros M., Fejérdy I., Czájlik I., Cser F., Gábor N., Dékány Cs., Fodor D., Turtsányi Gy., Turtsányi L., Dányi L.) a tanszék jósvaföi kutatóállomása közelében levő Fass Imre barlang mikroklímájának rendszeres vizsgálatára 1958-ban egy barográf és egy higro-termográf felhasználásával miniatűr meteorológiai állomást létesített a barlangban. Ezt a meteorológiai állomást 1959-ben távjelző berendezéssé fejlesztették. A mai mérőberendezések lehetővé teszik a barlang léghőmérsékletének, páratartalmának és a cseppkövekről lecsöpögő víz mennyiségének a kutatóállomás laboratóriumában (a barlangtól 700 m-re) való leolvasását, észlelését. A hőmérséklet és a páratartalommérós a meteorológiai méréseknél használatos pszichrométerekhez hasonlóan egy száraz és egy nedvesített termisztor segítségével történik. Ezeknél a méréseknél a legnagyobb a pontossági igény. Jelenlegi állapotában a készülék ±0,05 C° pontosságot tesz lehetővé. A vízhozammérósnól a lecsepegő vizet az eredeti cseppkőhöz műanyagcsővel, levehetően illesztett cérnacseppkövön, ún. ,,robotcseppkövön" vezetik keresztül. Meghatározott térfogatú lecsepegett víz összegyűlése után a gyűjtőedény kiürítése közben záródik az elektromos tárolóegység vezérlő áramköre, s ez a számlálás alapja. A kutatóállomás és a barlangban levő kapcsológép között 4 huzalos összeköttetés áll fenn. Az automata — telefonhoz hasonlóan számtárcsa •—- teszi lehetővé azt, hogy a laboratóriumból a barlangban elhelyezett mérőállomások egyikét „felhívják". A távkapcsoló és a vízhozammérő berendezések energiáját 45 V-os anódtelepek szolgáltatják. Bauer Jenő * Az eredeti tervek szerint a Keleti Főcsatorna vizét a K. 13. sz. főcsatorna juttatta volna el Füzesgyarmat térségébe. Minthogy a K. 13. sz. csatorna megépítésére még nem került sor, a Tiszántúli és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság lehetővé tette, hogy már meglévő belvízcsatornákat használjanak fel az öntözővíz továbbítására. Ezzel az eljárással 11 000 kh új terület öntözhető a Keleti Főcsatorna vizével. V. I. (Folytatás a 250. oldalon.)