Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
3. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Balatonnak és környezetének változásai az ember tevékenysége következtében
Erdélyi M.: A Balatonnak és környezetének változásai Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 223 9. A berkek és a völgyek nemcsak a vízgyűjtőjük fölös vizét tárolhatnák, hanem vizükkel öntözni is lehetne. Vizük vegyileg nagyjából olyan lenne, mint a Balatomé. A balatoni víz pedig öntözésre kiválóan alkalmas. 10. A sok vízfelület, a nedves talajú rét, meg a mainál több erdő és erdősáv kedvező lenne a mikroklímára is. A szél lefékezésén kívül a harmatképződést is elősegítené. Kár, hogy eddig, kevés idevágó kutatás történt. Köztudomású, hogy a sarjúszéna főleg a nyári harmatképződésnek köszönhető. A jó sarjútermés az állattartás hasznát növeli, ezzel a föld termőerejének megóvását segíti elő a több trágya útján. A harmatképződés a gyümölcstermelésre is előnyös. Nagy haszna még a májusi fagyveszély csökkentése. 11. Közvetett haszna a somogyi völgyek tavasításának még az lenne, hogy a Nagyberek vidékén a völgyek közti lapos futóhomoksávok altalajában a talaj vízszínnek ingadozása jóval kisebb lenne, mint ma. A belső somogyi homokon a szabolcsival vetekedő gyümölcstermelés lenne meghonosítható. Különösen az alma és a körte fizetne jól. A Felső-Tiszántúlnál enyhébb éghajlatú, kb. azonos mennyiségű, de bővebb nyári csapadékú a somogyi berkek területe. A gyümölcsös kerteket a tavak vizével alkalmilag öntözni is lehetne. De még öntözés nélkül is a mainál sokkal biztonságosabb lenne itt a homoki gyümölcstermelés a magasabb és állandóbb talajvíz miatt. A Balaton fenékiszapját nagy mennyiségben lehetne az erősen feltöltődött meder részekből iszapszívóval eltávolítani. Az iszap valószínű jó termőföldet adna. Telepítésre kijelölt mocsaras terület (pl. szántódi berek) feltöltésére is alkalmas lenne. A Balaton javasolt háromlépcsős védelme csak akkor sikerülhet, ha az egész balatoni vízvidéken megszüntethető vagy erősen csökkenthető a Balatont fenyegető fő ok, a talajerózió. Ezért kell az egész területre kiterjedő műszaki terv. IRODALOM 1. Bendeffy László : Szintezési alappontok időközi megváltozásának meghatározása. Geofizikai Közlelemények IV. (1955). 2. Bendeffy László : Szintezési munkálatok Magyarországon. Budapest 1958. Akadémiai Kiadó. 3. Bendeffy László : Niveauánderungen im Raum von Transdanubien auf Grund zeitgemasser Feineinwagungen. Acta Technica. XXIII: 1—3, 167. old. 4. Bulla Béla: A Balaton és környéke földrajzi kutatásairól. Földrajzi Közlemények 1958. 4. 313. o. 5. Bulla Béla : Magyarország természeti földrajza. Budapest 1962. Tankönyvkiadó. 6. Entz Béla : Chemische Charakterisierung der Gewásser in der Umgebung des Balatonsees und chemische Verháltnisse des Balatonwassers. MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének 1959. évi Évkönyve. Tihany. 1959. 7. Entz Géza—Sebestyén Olga: A Balaton élete. Budapest 1942. 8. Erdélyi Mihály : Külső-Somogy vízföldtana. Hidrológiai Közlöny. 1961. 6. 455. old. és 1962. 1. 56. old. 9. Fazekas Károly : A Balaton hidrológiai kutatásainak legújabb eredményei és a további teendők. Hidrológiai Közlöny. 1953. 5—6. 10. Ferenczy Endre : A magyar föld népeinek története a honfoglalásig. Budapest 1958. Gondolat kiadása. 11. László Gábor: A Balaton lápjai. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének Munkálatai. 36. (1913), 176. o. 12. Id. Lóczy Lajos : A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton Tudományos Tanulmányozásábak Eredményei I. köt. I. rész. I. szakasz. Budapest 1913. 13. Id. Lóczy Lajos : A magyar szent korona országainak leírása. Budapest 1918. 14. Magyarország földtani térképe. M = 1 : 300 000. Szerkesztette a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest 1956. 15. Marosi Sándor—Szilárd Jenő : A Balaton somogyi partvidékének geomorfológiai képe. Földrajzi Közlemények, 1958. 347. o. 16. Schmidt Eligius Róbert : Geomechanika. Budapest 1957. Akadémiai Kiadó. 17. Somogyi Imre: Kertmagyarország felé. Budapest 1942. 18. Sümeghy József : Medencéink pliocén ós pleisztocén rétegtani kérdései. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1951. évről. 83. o. 19. Sümeghy József: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1953. évről, II. k. 395. o. 20. Sümeghy József : A magyarországi pliocén ós pleisztocén. Kézirat. Budapest 1955. Magyar Állami Földtani Intézet Könyvtára. 21. Szesztay Károly: Tavak és tározó medencék vlzháztartási jelleggörbéi. Földrajzi Értesítő. 1959. 2. 22. Szesztay Károly összeállításában : A Balaton vízháztartása. Budapest 1961. VITUKI kiadása. 23. Szesztay Károly : A keszthelyi öböl feliszapolódása. Budapest 1961. Kéziratként a VITUKI kiadásában. 24. Zólyomi Bálint : Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Biológiai Osztályának Közleményei. Budapest 1952. BJlHflHME MEJlOBEMECKOfi aEflTEJlbHOCTM HA BAJ1ATOH H HA ErO OKPYWHOCTb JJ-p- M. SpdeAU ílonojiHHH CBOH reojionmecKHe cTaTbH [8] aB-rop 3aHHMaeTCH c BonpocoM BJHIAHIIÍI, rjiaBHbiM 0öpa30M BpeflHOrO BJIH51HHÍI MejlOBeMeCKOÍÍ ^ejlTejIbHOCTH Ha 03epa EajiaTOH. flpiiMepHO TpH THCHIH jieT TOMY Ha3afl 3acejiHjiH 0Kpy>KH0CTb EajiaTOiia, HanajiH 3aHHMaTbCfl c 3eiwjiefleJTHeM H C HHTeHCHBHbIM >KHBOTHOBOflCTBOM, TeM CaMbIM Hanajiocb Bpe^Hoe HEJIOBENECKOE BMEMATEJIBCTBO B nopíiflOK npHpoAbi, TaK KaK ycmimiacb 3po3HH nonBbi. 3a nocjieflHue Asa CTOJICTHH noHBa CHiibHO pa3pyuinjiacb, KaK 3TO nOKa3biBaeT npnjio>KeHHaH KapTa. 3flecb H30őpaweHO yMeHbiueHiie TeppHTopHií jiecoB B nepwoAe Mewfly 1760—1930 rr. 3amieHne EaiiaTOHa cTajio 3HaMHTejibHbiM 3a nocneflHHe 60 JieT, Kor«a B flOJiimax co3Aajm KaHajin3aUHOHHyiO CeTb. no CpaBHCHHK) CO CpeAHHM 3aHJieHHeM B 0,6—0,8 MM 3a 1000 JieT 3a nocjieAHHe 60 JieT npiixoflMTCH 7 MM-Boe cpe^Hee 3aHJieHHe Ha 0CH0BaHHii conoCTaBJieHHH pe3yjibTaT0B Tpex cieMeK pycjia. Ilpn ero eCTeCTBCHHOM COCTOHHHII peKH BNA^AJTH B 3aJlHBbI, 3arpa>KfleHHbie aaMőaMH. 3Aecb ocawaajicji yrjieKHCJibiií KAJMHIÍ non AEMCTBHEM BOAHOII BereTaumi n 0TJI0>KHJINCB HaHOCbi. TaKHM 0öpa30M B 03ep0 nonaaa.ua vncTa*i N 3HaHHTejibH0 MHrKasi Boaa nepe3 neciaHbie flaMŐbi. CeroAHH BCJieACTBue KaHajni3amin ocawaeHHe HaHocos H BbinafleHHe yrjieKHCJioro Kajibumi" npoHexoAHT B caMOM pycjie 03epa, TeM caMbiM oöocTpHeToi ero 3amieHHe. ABTOP npeAJiaraeT ycHJieHite IÍHTCHCHBHOCTH HCCJIEAOBATEIIBCKHX paőoT, NPOBCACHHBIX AO CHX nop H HX pacnpocTpaHeHHe. ÜOMHMO ycTpaHeHim spo3Hn IIOHB peKOMeHAveTCH peryjnipoBaHHoe BocCTaHOBJieHHe HaMaJTbHOH (jjyHKUHM 3ajlHB0B A->1H TOrO, HTOŐbl B 03Cp0 BHOBb nonaAaJia iHCTaa MarKaH BOAa. flpeHMy mecTBOM peKOMeHAye.Mbix MeponpHMTHií HBjnuoTca cjieAyiomne: