Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Bogárdi J.: A hasonlóság kérdése Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 197 Kráfté wird nicht gefordert, wobei man sich des hieraus folgenden Fehlers bewusst sein muss. Bei der Abbildung von natürlichen Wasserláufen muss haufig sogar auch die Bedingung der geometrischen Ahnlichkeit aufgegeben werden, da die Höhen zu verzerren sind, um bei gegebenem Langenmasstab die Bedingungen der Modellierbarkeit erfiillen zu können, so z. B. dass die Wasserbewegung im Modell noch eine turbulente bleibe. Eine Verzerrung der geometrischen Abmessungen zieht jedoch die Notwendigkeit nach sich, auch andere physikalische Orössen verzerren zu müssen. Bei der Modelluntersuchung des Geschiebetriebs müssen auch die Bedingungen der Geschiebebewegung im Wasserlauf berücksichtigt werden. Diese neueren Bedingungen habén weitere Widersprüche als Folge. Im Endergebnis kann man die Feststellung machen, dass sich derartige Untersuchungen nur in verzerrten Modellen durchführen lassen, wobei nicht alléin die geometrischen Abmessungen des Modells, sondern auch der Korndurchmesser und unter Umstánden auch die Wichte des Geschiebes zu verzerren sind. Die verschiedenen Bedingungen können in einem Gleichungssystem zusammengefasst werden. Dieses Gleichungssystem — das auch von inneren Widersprüchen nicht frei ist — hat aber keine genaue Lösung. In Kenntnis der Aufgabe steht es uns jedoch frei, jene Bedingungsgl'eichungen zu befriedigen, die für die untersuchte Erscheinung die wichtigsten sind, und hiermit die Fehler auf jene der Bedingungsgleichungen zu konzentrieren, die die weniger wesentlichen Bedingungen enthalten. The Problem of Similarity with Special Regard to Model Studies of Sediment Transporting Watercourses By Prof. Dr. J. Bogárdi Corr. Member of the Hungárián Academy of Sciences The fundamantal problem in scale-model investigations is the similarity between the model and the prototype. As is well known, full mechanical similarity cannot be ensured in the case of hydromechanical scale model tests. In the overwhelming majority of cases besides geometrical and kinematical similarity a partiul dynamical similarity can only be realized, where the similarity of two forces is only ensured, which however are regardde significant for the phenomenon under consideration. No attempt is then made to ensure similarity between the other forces and the error introduced is accepted as inevitable. When modelling natural watercourses even the condition of geometrical similarity must frequently be left unsatisfied, since the verticai scale must be distorted in order to observe the criteria of modelling at the given horizontal scale. (E. g. the flow in the model should remain in the turbulent rangé.) The distortion of geometrical dimensions entail necessarily the distortion of other physical quantities as well. Where the problem is to study sediment transportation of natural sediment-laden watercourses with the help of scale models, the criteria of sediment transportation should alsó be taken intő consideration. These additional criteria entail additional inconsistencies as well. Considering various factors it can be established that similar investigations can be carried out in a distorted model only, where not only the geometrical dimensions of the model, but alsó the partiele size, and soinetimes even the specific weight of the sediment material must be distorted. This naturally involves the distortion of other quantities as well. Various conditions can be expressed by a set of equations, which, as it contains inherent inconsistencies, has no accurate solution. Familiarity with the problem will enable us to satisfy those condition equations which are most significant for the phenomenon to be studied, and to concentrate the errors to the condition equations representing less important conditions. Egyesületi és Műszaki hírek Rovatvezető: Vágás István A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály február 13-i előadóülésén Csorna János és dr. Szigyártó Zoltán: ,,A vízelosztó rendszer hatásfoka" c. közös előadása hangzott el. Az előadás új meghatározást javasolt az öntözőrendszerekben mérhető műszaki és műszaki felkészültséget jellemző hatásfok értelmezésére. A Szakosztály február 26-i ülésén dr. Erődi Béla számolt be a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1962 októberében az olaszországi Bari-ban tartott eróziós szimpóziumáról ós az azt követő tanulmányútról. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Közlekedéstudományi Egyesület Alagút -és Mélyalapozási Szakosztályával közösen rendezett február 19-i előadóülésén dr. Öllös Géza mutatta be a vákuumkutas talajvízszínsüllyesztésre vonatkozó, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén végzett kismintakísérletek eredményeit. Az előadás anyaga lapunk ezévi 1. számában tanulmány formájában már megjelent. A Szakosztály március 19-i ülésén dr. Vitális György és Bartos Sándor adott elő. Mindketten az Aíltalér-rölgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátási kérdéseivel foglalkoztak. Dr. Vitális György a vízbeszerzós földtani lehetőségeit vizsgálta. Ezzel kapcsolatban áttekintette a vízgyűjtőterület földtani, hegységszerkezeti és vízföldtani viszonyait. Bartos Sándor a vízellátás jelenlegi helyzetét és távlati lehetőségeit mutatta be. Egyúttal javaslatot tett a regionális vízellátási rendszer megoldására is. A Lininológiai Szakosztály március 15-i ülésén a következő előadásokra került sor : 1. Dr. Sebestyén Olga: A Balaton-kutatás eredményei az utóbbi másfél évtizedben. 2. Dr. Entz Béla: A Balaton-kutatás szerepe a tihanyi Biológiai Kutató Intézet terveiben. 3. Dr. Ponyi Jenő: A keszthelyi öböl microcrustaceáiról. 4. Dr. Tamás Gizella: A balatoni algakutatás legújabb eredményei. 5. Tölg István: Áttekintés a Balaton halainak tudományos kutatásáról. A Szennyvíz Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Öntözéses Növénytermesztési Szakosztályával közös rendezésben február 5-én vitaülést tartott, amelyet dr. Szebellédy Lászlóné: ,,Szennyvízöntözés" o. vitaindító előadása vezetett be. A Szakosztály február 27-i vitaülésén Blum Anna és Lesenyei Gábor számolt be a házi szennyvíztisztító berendezések próbaüzemeltetésénél szerzett tapasztalatokról. A Szakosztálynak a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal együtt tartott március 28-i előadóülésén szakmai beszámoló hangzott el az 1962. szeptemberi londoni szennyvízkonferenciáról. Általános ismertetést és a házi, valamint az ipari szennyvizek tisztítására vonatkozó ismertetést tartott Hunyadi Domokos. A folyók öntisztulásával, elszennyeződésével, halállományával kapcsolatos kórdóseket Tóth István ismertette. London csatornázását és szennyvíztisztító berendezéseit pedig Szerényi László mutatta be. (Folytatás a 204. oldalon.)