Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

18 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Kovács Gy.: Az öntözőcsatornák hidraulikai jellemzői effects only (gravity, friction, inertia, molecular forces), is no more suffieient. Such movement is appreciably influenced by surface effects (infiltration and evaporation) by which even the boundary conditions of flow are modified. Earlier investigations, to which reference is made, demonstrated the suitability of waterhousehold curves for the quantitative evaluation of these. After a brief description of the determination and seasonal variations of the waterhousehold curve, the author proceeds to the development of the relationships recommended for the calculation of the hydraulic parameters (seeping discharge, distant effect, depression curve). The results of the development are summarized in the form of Eqs. (I), (II), (III) and (IV), which are of a simple structure and including alsó the waterhousehold features of groundwater, permit a rapid and sufficiently accurate solution of practical problems. Thus the physical inconsistencies encountered in the boundary conditions of earlier methods could be eliminated. The auxiliary parameters in these expressions can be determined with reference to Eqs. (1) to (3) from Tables 1 and 2, from Eqs. (19) to (22), and further from Table 3, or from Fig. 8. The practical application of the recommended relationships is illustrated by a numerical example The paper is part of the work aiming at the development of new soil-physical relationships, by which allowance can be made for surface effects to modify existing methods. At the same time the elaboration of design directives, resting on consistent principles, for the estimation of seepage losses from irrigation canals is promoted. (Folytatás 6. oldalról) A Balneológiai Szakosztály, Társaságunk Heves Megyei Csoportjával közös rendezésben „Eger város gyógyhellyé nyilvánításának megindítása" témakörű klubdélutánt rendezett Egerben 1962. nov. 8-án. A klubdélutánon a következő előadások hangzottak el : Dr. Székely Miklós: Legyen-e Eger fürdőváros ? Dr. Schulhof Ödön: Az egri termálvizek gyógyhatású. Dr. Kőrfy Lóránt: Az egri gyógyfürdők kommunáihygienes állapota. Az egyes előadásokat a következő felkért hozzászólók egészítették ki : Sugár István: Szemelvények Eger balneológia! múltjából. Dr. Lengyel Endre: Eger és környéke dolgozóinak mozgásszervi megbetegedései és balneotherápiás igényei. Hevesi Sándor: Az egri gyógyfürdők műszaki fejlesztési lehetőségei. A vitavezetői feladatkört dr. Páter János, a Balneológiai Szakosztály elnöke látta el. * A Limnológiai Szakosztály 1962. október 11 és 13. között Tihanyban rendezte meg a Hidrobiológus napokat. A három napos tudományos ülésszak napirendjén az alábbi előadások szerepeltek : Dr. Woynarovich Elek: Maucha Rezső elméleti limnológiai kutatásai. Dr. Tamásné, Dvihally Zsuzsa: Maucha Rezső, a vízkémikus. Ribiánszky Miklós: A magyar halászat mai helyzete és feladatai. Dr. Jászfalusi Lajos ós Papp Károlyné: A tógazdasági ponty táplálkozásának szezonális vizsgálata. Molnár Gyula és Tőig István: Ragadozó halak gyomoremésztésének vizsgálatából levonható biológiai következtetések. Dr. Buza László: Időszerű halegészségiigyi kérdések. Dr. Veszprémi Béla: Adatok a kénhidrogén okozta halpusztulások ismeretéhez. Hámor Tamás: Összehasonlító vizsgálatok egy Daphnia faj szaporodására vonatkozóan. Páskándy János: Hazai meteoropathiai vizsgálatok vízi szervezeteken. Dr. Entz Béla: A keszthelyi öböl üledékviszonyairól. Ruttkay András: A Velencei-tó vízkémiai viszonyairól^ Dr. Lukács Dezső: Folyóvízben élő állatok alkalmazkodása a vízáramláshoz. Dr. Havranek László: A folyó szabályozó hatása az ártéri zoocönozisokra. Farkas Tibor és Herodek Sándor: Hosszúszénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak szerepe a víziállatok életében. Dr. Iharos Gyula: Ökológiai megfigyelések Tardigradákon. Dr. Kolosváry Gábor: Üjabb Bryozoa-fauna adatok a Tisza középső szakaszáról. Dr. Jaczó Imre: A Paraergasilus rylovi Markewitsch (Copepoda parasitica) magyarországi előfordulásáról. Dr. Kolosvári] Gábor: Beszámoló az 1962. évi Tisza-kutatásról. Dr. Bérezik Árpád: Beszámoló az 1962. évi Dunakutatásról. Dr. Tamás Gizella: Az Untermöhl plantkon mikroszkóp és használatának ismertetése. Dr. Uherkovich Gábor: Az Untermöhl-féle menynyiségi módszer alkalmazásának néhány tanulsága tiszai potamoplankton vizsgálatoknál. Dr. Gál Dániel: A szolnoki Holt-Tisza mikrofaunája. Dr. Felföldy Lajos: A planktonalgák szerves anyag hasznosításának néhány hidrológiai kérdéséről. Szabó Ernő: Az algatenyészetek tápoldatában felhalmozódó szerves anyagok szerepe az algák tömegtenyésztésében . Dr. Palik Piroska: Algamaradványok a tatai mésztufában. Tóth László: Botanikai vizsgálatok a Velencei-tó nádasaiban. Dr. Donászy Ernő: Mikromódszerek a szennyvizek élettani hatásának vizsgálatában. Schiefner Kálmán: A Velencei-tó vizének komplex higiénés vizsgálata. Dr. Megyeri János: Az ásott kutak hidrofuanisztikai vizsgálata. * A Limnológiai Szakosztály november 16-i előadóülésén dr. Palik Piroska: „Algamaradványok a tatai mészbányából", majd dr. Sebestyén Olga: „Erőmű hűtővizének hatása egy folyó limnobiológiai viszonyaira" c. előadása hangzott el. * A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály J962. nov. 14-ón a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságával közösen rendezte meg előadóülését, amelyen dr. Oroszlány István az öntözőberendezések műszaki- és a mezőgazdasági üzem termelési-színvonala közötti összefüggéseket fejtegette. Az előadó megállapította, hogy a különböző termelési színvonalon dolgozó mezőgazdasági üzemek részére létesítendő öntözőberendezések műszaki megoldása nem lehet mindenhol azonos. A vízgazdálkodás színvonalát jellemző mutatók és a termelési színvonal közötti kapcsolat ismerete azonban módot ad a legcélravezetőbb műszaki berendezések megválasztására. (Folytatás a 30. oldalon.)