Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
2. szám - Dr. Frank Miklós: A hévizek hatása a növények növekedésére és anyagcseréjére
Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 177 BALNJEOBIOLŐGI A A hévizek hatása a növények növekedésére és anyagcseréjére DE. FRANK MIKLÓS* az orvostudományok kandidátusa Technikái munkatársak : Beöthy Zsigmondné aszisztens, Macsenik János főkertész Az ásványvizek biológiai hatásának vizsgálata nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentőségű is. Az ásványvizeknek a növények fejlődésére gyakorolt hatásából következtetni lehet a biológiai sajátosságaira. De emellett biológiai hatásukból következtetni lehet azokra a mélyreható szerkezeti változásokra is ,, — öregedési folyamatokra —", amelyek a hévizekben végbemennek, amikor nagy nyomás alól felszabadulva a föld felszínére kerülnek megváltozott nyomás és hőmérsékleti viszonyok közé. Újabban Vouk hívta fel a figyelmet saját kutatási eredményei alapján a balneobiológiai vizsgálatok fontosságára. A balneobiológiai vizsgálatok nagy irodalma miatt mindössze néhány közlemény ismertetésére szorítkozhatom. 1925-ben Biliárd és munkatársai végeztek növénybiológiái kísérleteket. Megállapításuk szerint az ásványvizek egyrósze- a magvak csírázását előmozdította, másrészt gátolta. Frezenius és Harpuder 1926-ban ugyancsak az ásványvizek biológiai sajátságait tanulmányozták. Harpuder vizsgálta a wiesbadeni hévíz hatását a hemolízisre, fermentatív és katalitikus folyamatokra, az élesztő-sejtek oxigén fogyasztására, fagocitosisra, a harántcsíkolt izomzat összehúzódó képességére. Az ásványvíz hatására fokozódott a diastaze keményítő bontó hatása, az aminosavak oxidációja, az élesztő-sejtek oxigén fogyasztása. Hazánkban Bogárdi foglalkozott az ásványvizek diastaze fokozó hatásával. Stransky különböző ásványvizeknek a borsószárának ós gyökerének növekedésére kifejtett befolyását vizsgálta folyékony közegben. Két hót múlva mérte a szár és gyökér hosszúságát. Megállapította, hogy az ásványvíz hatása alatt a csírázás nem egyenletes. Az eltérések nagyok ós ezért nem is foglalkozott a csírázásra kifejtett hatás további vizsgálatával. Az ásványvizek általában a vízvezetéki vízhez viszonyítva a növény növekedését gátolták. A növények növekedésére nem gyakorolt befolyást az ionok abszolút koncentrációja. Lényeges szerinte az ionok egymáshoz való viszonya és a calcium aránya a többi kationhoz. A növekedést gátló hatása van a hydrogóncarbonat ós chloridtartalmú források vízének. Az eredeti forrás vízével azonos töménységű forrás só-oldata a növekedést erősebben gátolta. Ebből a körülményből arra lehet következtetni, hogy a forrás só-oldatához viszonyítva a természetes forrásvíz ion-antagonismusa letompítottabb, puffer hatása kedvezőbb, biokatalitikus aktivitása jelentékenyebb és nyomelem tartalom tekintetében teljesen különböznek egymástól. Véleménye szerint a biológiai hatás hordozója nem egyetlen alkatrész, hanem az oldott ásványi alkatrészek összessége. H. Brüning kertiföldbe ültetett csíranövényeket öntözött különböző töménységű ásványvízzel. Megfigyelése szerint a növények növekedését a töményebb ásványvizek gátolták. F. és M. Bukatsch különböző növények magvait használták a gasteini hévíz biológiai hatásának vizsgálatához. A csíráztatási kísérletek viselkedése szabálytalan volt ós ezért eltekintettek a csírázó magvak további megfigyelésétől. Vízkultúrában végzett ásványos táplálkozási kísérletekben a felhasznált ásványvízfóleségekhez tápsó oldatot (Knop) tettek. A talajokat * Országos Reuma ós Fürdőügyi Intézet, Budapest. hévízzel, ill. vízvezetéki vízzel öntözték. A vízkultúrában a hévíz a növények növekedését előmozdította. Ezt a körülményt a szerzők az ásványvíz radioaktivitásával hozták összefüggésbe. Ezt azonban radiokatív izotópokkal végzett kísérletekkel nem erősítették meg Meghatározták 1 hónap múlva a növények friss, száraz súlyát, valamint elhamvasztás után azok hamutartalmát. A hévizes kultúra növényeinek száraz súlya nagyobb volt a vízvezetéki vizes kultúra növényeihez viszonyítva. Jól fejlődtek a növények permutitos eljárással kation mentesített ásványvizekben is. Tapasztalataik szerint a hatás nem kizárólag a radioaktivitás, hanem valamennyi ásványi alkatrósz hatásának eredménye. Az ásványvíznek a csírázásgátló és a növény fejlődésót előmozdító ellentétes magatartásának analízisével Dybotvski foglalkozott. Kísérleteihez hévizet, felmelegített hévizet és vízvezetéki vizet használt. Különböző magvakat helyezett el és a csirázó magvak gyökérhosszúságát mérte. A legkedvezőbb fejlődési feltételeket a felmelegített hévíz biztosította-; a legkedvezőtlenebb eredményeket a hévízzel öntözött maevak mutatták. Ennek megállapítása után kísérleteit kerti földbe kiültetett növényeken folytatta. Megfigyelése szerint a hóvízzel ós felmelegített hévízzel öntözött növények fejlődtek a legjobban 1 hónapos tenyésztési idő alatt. Dybowski észleléseinek magyarázatára feltételezte, hogy a friss ásványvízben két tényező van, egy fejlődóst gátló — labilis faktor — ós egy fejlődést előmozdító — stabilis faktor. Friss ásványvízben a fejlődést gátló, a magvak csírázását akadályozó — labilis faktor hatása érvényesül. Az ásványvizet felmelegítve, vagy állás közben a labilis faktor elpusztul és előtérbe kerül az ásványos táplálkozást és ezen keresztül a növekedést előmozdító stabilis faktor hatása. Dybowski által feltételezett stabilis ós labilis faktor magyarázatára Frank M. felvetette, hogy a labilis faktornak az ásványvízben lezajló exponenciális jellegű bontástöbblet folyamat felel meg, míg a stabilis faktor a monomolekuláris reakció szerint végbemenő lassú bontásfolyamatot tükrözi vissza. Saját kísérletek A kísérletek célja a hazai hévizek növények növekedésére és anyagcseréjére gyakorolt hatásának vizsgálata. Ezen túlmenően felmerült az a gondolat, vájjon kedvező esetben fel lehetne-e hévizeinket a növénytermesztésben használni. Jól ismertek azok a termelési eredmények, amelyeket talajnélküli műveléssel — hydroponikus eljárással — elértek. Ellenőrzés céljából kísérleteinkben mosott dunai kavicskultúrát is beállítottunk, amellyel felvilágosítást óhajtottunk szerezni különbözik-e a növény fejlődése a vízkultúrához viszonyítva, ha tápanyagot nem tartalmazó szilárd közegben fejlődik. A mosott finom kavics súly-% szerinti elosztása a szemcse nagyság függvényében : 0,63 mm fölött : 12,62% 0,32 mm fölött : 34,85% 0,20 mm fölött : 25,70% Megfigyeléseket kívántunk továbbá gyűjteni, vájjon a hévizes öntözés a vízvezetéki vízzel való