Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
2. szám - Dr. Szemere G.–Bozzay E.–Bánáti M.: A Duna-víz vizsgálata a budapesti felszíni vagy vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira
170 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Szemes—Bozzay—Bánáti: A Duna-víz vizsgálata a budapesti Vízműnél 9. ábra. A nyers Duna-vízben levő phytoplankton mennyisége és a vízállás [o] változása az idő függvényében Abb. 9. Menge des Phytoplanktons im rohen Donauivasser und zeitliche Veránderlichkeit des Wasserstandes (a) Fig. 9. The quantity of phytoplankton in raw Danube water and stage [a] plotted against time Coli-szám és összcsíraszám 6. táblázat Tabelle 6. Koli-Zahl und Gesamtkeimzahl Table 6. Coli-count and totál germ count X. XI. XII. Coli-szám 1 ml-ben 77 183 147 Összcsíraszám 1 ml-ben 20 C°-on Gel. táptalajon . 1979 4424 4811 összcsíraszám 1 ml-ben 37 C°-on Agar táptalajon. 1044 2868 3009 ősztől tél felé haladó egyedszám csökkenését, az egyes havi átlag-gyakorisági értékek mutatják : októberben 4 643 884 db/l, novemberben 183 043 db/l, decemberben 14 608 db/l. A Chrysophyta (sárgásmoszatok) taxonjainak menynyiségi viszonyai, különös tekintettel a kovamoszatok októberi tömeges fellépésére Az 5. táblázat külön oszlopokban tünteti fel a Chrysophyta törzs taxonjain belül a Xanthophyceae és a Chrysophyceae db/l számát. Ezek mennyisége elenyészően csekély a Bacillariophyceae tömeges fellépése mellett. A kovamoszatok közül a Centrales az uralkodó éspedig a Stephanodiscus, Cyclotella és Coscinodiscus nemzetség fajai. A Centrales kovamoszat-sorozat egyedeinek gyakran több mint 90%-át a Stephanodiscus nemzetség fajai adják és mellettük a Cyclotella és a Coscinodiscus alig számbavehetően fordul elő. Ezt egyébként példázza az is, hogy a többi kovamoszatot magában foglaló db/liter szám maximuma 829 000. A kovamoszatok közül, mint a phytoplankton jellegzetes képviselőit, elsősorban a Stephanodiscus hantzschii (11. ábra 4. rajz) tömeges előfordulását hangsúlyozzuk. Kísérői a St. astraea (11. ábra, 2—3. rajz) és a St. tenuis (11. ábra, 28. rajz), továbbá különböző Cyclotella fajok, mint C. comta és bodanica (11. ábra, 5. és 20. rajz). Ugyancsak elég. gyakoriak a planktonban a Melosira granulata var. angustissima és a M. varians fonalai is. A Pennales sorozat tagjai közül legfeltűnőbbek az Asterionella formosa valamint a Tabellaria fenestrata var. asterionelloides csillag alakú kolóniái. (11. ábra, 12. és 24. rajz). Elég gyakori a planktonban a zegzugos láncokat alkotó Diatoma elongatum (11. ábra, 1. és 37. rajz), a többé-kevésbé csavarodott, szalagos Fragilaria crotonensis, a tű-, pálcika alakú Nitzschia acicularis, Synedra acus stb. Jellegzetes folyóvízi planktontag a Ceratoneis arcus (11. ábra, 21. és 27. rajz). A planktonban, de a folyam parti iszapjában és kőtömbök, parti építmények, dunai csőhálózatok stb. bevonataiban is él. a Diatoma vulgare (11. ábra, 9. és 32. rajz), valamint a különböző Cymbella (11. ábra, 13. rajz), Synedra (11. ábra 36. és 38. rajz), Gomphonema (11. ábra 34. rajz), Cymatopleura (11. ábra, 10. és 36. rajz) és Surirella (11. ábra, 26. rajz) stb. fajok. A kovamoszatok a Dunában igen jelentékeny faj és egyedszámmal képviseltek (Szemes, 1960, 1961, 1962). A kovamoszatok az októberi phytoplanktonnak mindig több mint 95%-át teszik ki, sőt Phytoplonkfon