Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
2. szám - Szivák Attila–Pásztor Dezső: A hidraulikus anyagszállítás néhány hidraulikai kérdésének kísérleti vizsgálata
148 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Szivák—Pásztor: A hidraulikus anyagszállítás SMzsomp üzemiszintje [/?] -a Tervezett tározási szint [c] -v. V/'y/// Med l"> thrqzáter [b] y/ //// / Terepszin-^z Zaggvezeté k [o] • MJNJtK: 2250 m 4200m, leghosszabb szállítási távolság [g\ 2. ábra. A zagyvezeték, a tározótér hossz-szelvénye és a tervezett üzemi viszonyokra jellemző hidraulikai hosszszelvény 1 : 4 Sz : F esetén Abb. 2. Langsschnitt der Schlammleitung [a], des Speicherraumes [b] und das für die geplanten hydraulischen Verháltnisse eharakteristische hydraulische Lángenprofil bei einem Verháltnis 1 : 4 von Sz : F Geplantes Niveau im Speiclior |r] ; Förderhöhe des Schlammpuinpenhauses [d] ; Schlammpumpwerk Nr. I. [e] ; eventuelles Schlammpumpwerk Nr. II. [/] ; líingste Transportentfernung [fir] ; Betriebsniveau des Pumpensumpfes [A] Fig. 2. Profilé of slurry line fa] and storage basin fb] ; the hydraulic profilé characteristic of the contemplated operating conditions for a ratio Sz : F = 1 : 4 [c] contemplated storage level : [rf] delivery head of slurry pumps ; [e] slurry-pumping station No. 1 ; (/] slurry-pumbing station No. 2 (if necessary) ; [g] longest conveyance distance ; [A] operating level in pump sump szórása az alkalmazott számítási módszertől függően jelentékeny, ezért egyértelmű meghatározásuk — képletek segítségével — ma még nem lehetséges. A hossz-szelvényből kitűnik, hogy egyes számítási módszerek szerint a feltételezett nyomás elegendő a tározótér teljes kiszolgálására, más módszerek szerint viszont átemelő telep közbeiktatása is szükséges. Ezért elhatároztuk, hogy a számítási módszerek közül kísérletek segítségével választjuk ki azt a módszert, amelynek eredménye a valósághoz legközelebb áll. 2. A kísérlet célja és az alkalmazott berendezés A gazdaságos üzemű anyagszállító berendezés tervezéséhez a szállítási határsebességeket és a súrlódási veszteségeket viszonylag pontosan kell ismerni. E két hidraulikai jellemző szorosan összefügg, többek között a zagy töménységével, a szilárd rész szemcseösszetételével és a csővezeték átmérőjével. Kísérletünk során csak ezek hatását vizsgáltuk, és csak a tervezendő szállítóberendezés méretezéséhez szükséges legfontosabb alapadatokat óhajtottuk megismerni. Tehát a szilárd rész fajsúlyát, a folyadék kémiai összetételét és nyúlósságát a zagy fizikai-kémiai viselkedését stb., illetve ezeknek a hidraulikai tényezőkre gyakorolt hatását nem vizsgáltuk. Mindezek természetesen nem elhanyagolható tényezők, de ha a kísérlet folyamán megközelítjük a valóságban majd jelentkező zagy összetételét, akkor a kísérlet és a valóság hidraulikai jellemzői közötti különbség nagyságrendje valószínűleg már elhanyagolható lesz. Elsősorban a súrlódási veszteségek meghatározására törekedtünk. A szállítási határsebesség megállapítását másodrendű feladatnak tekintettük. A kitűzött cél eléréséhez : a) Be kellett építenünk a szóbajöhető átmérőjű csöveket és b) az előirányzott zagymennyiségeket szállító szivattyúkat. c) Elő kellett állítanunk a kívánt töménységű és szemcseszerkezetű zagyot. d) Biztosítanunk kellett kismértékben ezen szemcseszerkezet, nagyobb mértékben a zagy töménysége változásának lehetőségét és végül e) mérnünk kellett a zagyáramlás sebességét. A kísérleti berendezést a 3. ábra szemlélteti. A kísérlet végrehajtása a következő volt. Az előzetes számítások alapján három — 150 mm, 250 mm és 300 mm átmérőjű csőben fellépő súrlódási veszteségek és a három csőátmérőre vonatkozó szállítási határsebességeknek a mérése mutatkozott szükségesnek. A létesített segédberendezések (keverőtartály, szivattyúk stb.) olyan méretűek voltak, hogy minden csőben az üzemi viszonyoknak megfelelő szállítási sebesség, töménység állt elő. A mérés előtt a keverőtartályban közelítően előállítottuk a kívánt töménységű és szemcseösszetételő zagyot, majd a szivattyúkat megindítottuk. A mérést minden esetben a szállítható legnagyobb zagymennyiséggel kezdtük meg, majd
