Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Perényi Károly: Öntözés istállótrágyával

Perényi K.: Öntözés istállótrágyával Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. 475 zavar, mely előnyös. Ugyanis a javítás igen nehézkes. A legjobb megoldás jelenleg talán a Hölz-féle daráló (malom), amely a 8 LE-s motorral hajtott aprítóberendezéssel az istállótrágyát péppé változtatja. A folyamatos keverésű rendszernél csak a folyékony ürüléket célszerű hasznosítani. Ekkor a trágyalevet kis vízhozamú és nagy szállítómagasságú szivattyúval juttatják a tisztavíz-vezetékbe, a hígítási igénynek megfelelő arányban. Dr. Friedmann elgondolása a mellékáramkörös vízsugárszivattyú elve alapján (12. ábra) működő berendezés (13. ábra). Működését az ábrák jól szemléltetik. A trágyáié továbbítására rendszerint centrifugái-szivattyút alkalmaznak. Szerkesztésénél ugyanazok a szempontok, mint általában a szennyvízszivattyúk esetében. A szórófej szerkezetének egyidejűleg kell alkalmazkodnia a különleges követelményekhez és az öntözéshez. Kerülni kell a szórócsőben minden belső akadályt, a fúvóka lehetőleg minél nagyobb átmérőjű legyen. A nagy fúvókaátmérő alkalmazása viszont az egyenletes elosztást veszélyezteti. Előfordul négyszögletes fúvóka is (trágyázó szórófej), melynél azonban az elsődleges cél a trágyázás és nem az öntözés. Befejezésül még egy aggodalmat is meg kell említeni, melyről dr. Szilágyi Gyula professzor is írt az 1943-ban a „Magyarország csatornázása és szennyvízkezelése" c. kiadványban megjelent tanulmányában [6]. Ez pedig Seifert által említett* biológiai „rövidzárlat", mikor a szarvasmarha a saját ürülékét felhasznált füvet eszi és bizonyos károkat szenvedhet (tejromlás, meddőség stb.). Ez azonban a tapasztalat szerint csak akkor keletkezett, ha kimutathatóan a saját ürülékével trágyázott fűről volt szó. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a trágyásöntözés alkalmazása során a szennyvízöntözésnél szokásos, megfelelő óvatossággal kell eljárni, állandóan vizsgálva az öntözés hatását a trágya összetételét és a biológiai hatásokat. * Deutsche Wasserwirtschaft 1940. 6. számában. C—X T « / •Í? (TV'— C-/J fi J_ yj w» Terelő fal ^Keverő lapát Aram lós iránya 11. ábra. Áramlásos keveröberendezések vázlata Puc. 11. CxeMbi nepeMeuiueawufux ycmpoücms, paöomawufux no npunquny menenuit Fig. 11. Liquid mixer designs Tiszta v/z«• 12. ábra. A trágyáié adagolása vízsugárszivattyú elve alapján Puc. 12. ílodata pacmeopeHHoeo naeo3a no npuHijuny jytceKmopHoeo Hacoca Fig. 12. Introduction of manure on the ejector pump principle A működés vázlato 10. ábra. Függőleges tengelyű keverő berendezés (Bucher— Ouyer típus) Puc. 10. nepeMeuiueaioufee ycmpoücmeo c eepmuKanbHoü ocbio (Tun Bucher—Guyer) Fig. 10. Verticai-shaft mixer (Bucher—Guyer type) IS. ábra. Közbenső trágyáié-aknából mellékáramkörös beszívással juttatjuk a trágyalét az öntözővízbe Puc. 13. M3 tipoMencymoHHoeo öacceüHa pacmeopa naeo3a nodaemcH c ecacbieanueM U3 omeemejintoufeü nacmu naeo3 e opocumejibHyw eody Fig. 13. By-pass suction is used to introduce manure from intermediate tank into irrigation water Kevert/apát