Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
6. szám - Perényi Károly: Öntözés istállótrágyával
472 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Perényi K.: öntözés istállótrágyával tunk, ami tehát szarvasmarhánként 3—4 m 3-t jelent. A vegyi összetétel elsősorban a takarmányozástól függ. A szarvasmarha vizeletének kémiai összetétele Müntz és Girard [3] szerint (1. táblázat ) : 1. táblázat 11% HASZNOSÍTOTT (hús, tej) Takarmányozás módja Sűrűség H 2O N P 2O 6 K 2O Átlagos . . . 1044 93,48 0,78 Nyomok 1,57 Nedves . . . 1015 97,38 0,124 0,011 0,597 Száraz .... 1050 92, G4 1,51 0,006 1,69 Friss 0,732 0,015 1,36 Általában a vizelet nitrogéntartalma kétszeres, háromszorosa az istállótrágyáénak. Más szerzők szerint a nitrogéntartalom még ennél is jelentősebb. A medencében (2. ábra) levő oldat töménysége mérhető. Vegyi összetétele idővel igen jelentékenyen változik, ezért fontos a gyakori elemzés. Külföldön átlagosan 0,5% N, — P 20 5 és 1% K tartalommal számolnak (korszerű istállónál 1 : 2 hígulással). Egyes német szerzők [4] az N : P : K arányt 14 : 1 : 50-nek veszik. A vizeletnek igen gazdag a nitrogén- és káliumtartalma, nagyon szegény foszforban (3. ábra). A hiányzó foszfort és így a trágyázás egyensúlyát műtrágyák hozzáadásával mégsem célszerű pótolni, mert nem érhető el vele megfelelő hatás. A foszfát-trágyázást vetés előtti szántáskor kell — szokásoknak megfelelően — elvégezni. A szilárd ürülékek összetétele kiégyensúlyozottabb. Pl. a szarvasmarha ürülékének összetétele (Müntz és Girard adatai alapján) (2. táblázat ) : A -A metszet A TAKARMANYBAN LCVÓ 100 RÉSZ NITROGÉNBŐL SS 7. VIZELETBE JUT Jí 7. SZILÁRD URULEKBE 3. ábra. A takarmányban levő nitrogén útja Puc. 3. nymb a3oma e ydoöpemiu Fig. 3. The patti of nitrogén in fodder 2. táblázat A takarmányozás módja H 2O N P 2O 3 K 2O Átlagos 83,00 0,33 0,24 0,14 Nedves 80,35 0,36 0,15 0,25 Száraz 79,70 0,34 0,16 0,145 Friss — 0,303 0,188 0,145 2. ábra. Vizeletgyűjtő medence Puc. 2. BacceűH, coőupawujuü MOHU Fig. 2. Manure-collecting hasin Hasonló adatösszeállítást ismerünk a többi háziállatra is, azok szilárd ürülékének összetétele azonban lényegesen eltér a fenti adatoktól. Közülük az öntözésnél csak a sertéstrágya használható fel. Ebben a hígítás jelentősebb és a szilárd és a folyékony részt rendszerint együtt használják fel. Az állati ürülékekből számosállatonként (szarvasmarha esetében) és évenként elméletileg az alábbi tápanyagok nyerhetők vissza dr. Cavazza D. szerint [1] : 70 kg nitrogén, 120 kg kálium (K„0), 30 kg foszforanhidrid (P 20 5). így három számosállattal ha-ként az alábbi műtrágya egyenértékek érhetők el: 13,5 q nitrogénműtrágya 15% 9,0 q kálisó 40% 5,0 q szuperfoszfát 16% A hatásosságot tovább növelik az istállótrágyában található humuszkolloidok, továbbá az öntözővíz is. A hígítás mértékét illetően Svájcban 1 : 3 és 1 : 5 hígítást is használnak. Friedmann, aki a trágyás öntözés egyik legnagyobb szakértője volt, 1 : 10—1 : 20 hígítást ajánl. A növény szempontjából a hígítás nem lényeges, mert az képes erősebb oldatból is felvenni a tápanyagot anélkül, hogy az oldószernek használt vizet is arányosan felvenné. Nedves talajon kisebb hígítás engedhető meg. (Pl. tavasszal a visszatartott téli csapadékkal teli talajon.) Hazai viszony oh között inkább a nagyobb hígítást tartjuk célszerűnek. Ez nemcsak a növény szempontjából, hanem az öntözőberendezés kényesebb részei kímélése érdekében is előnyös. Az ürülék nitrogéntartalmának nagyobb része a trágyában levő baktériumok sejtjeiben található, így csak a talajban való bomlás után értékesülhet. Minthogy a trágyázó öntözésben a kalcium erőteljes elvonását figyelték meg, a pH érték vál-
