Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

318 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Vitális Gy.: Komra-völgyi víztározó Geologische Untersuchung des Speichersees Litke-Komra-Tal Dr. Gy. Vitális Der Beitrag gibt eine Zusammenfassung der bisherigen geologischen Untersuchungen im Nebental Komravölgy bei Litke, die im Zugé der Ausarbeitung von Varianten für die Wasserversorgung von Salgótar­ján stattgefunden habén. Anhand der Aufarbeitung der neuen topographi­;schen Aufnahmen des Gebiets sowie der Schürfboh­rungen an der Sperrenstelle und deren náchster Um­gebung folgt eine Beschreibung des geologischen Aufbaus, der tektonischen und Siedlungsverháltnisse, der geomorphologischen Beschaffenheit und der hyd­rogeologischen Verháltnisse sowie die Feststellung, •dass das Tal des Komra-Baches hinsichtlich Wasser­speicherung hydrogeologisch überaus geeignet ist. Die Materialprüfungen im Zugé der Aufschlies­sung bezogen sich teils auf die zahlenmássige Bestim­mung der Wasserdichtheit jener Gesteinsarten, die im Aufbau des Speichergebiets und der Sperrenstelle teilnehmen, teils auf die Auswahl der für den Bau des geplanten Erddammes geeigneten Gesteinsarten. Diese Untersuchungen lieferten nicht nur die wichtigsten geologischen Kennwerte für die Planungsarbeiten dieses Wasserbauwerks, sondern sie bereicherten auch mit vielen, bisher im ungarischen Fachschrifttum unbekannten, neuen Einzelheiten unsere Kenntnisse über die geologische, hydrogeologische und ingenieur­geologische Beschaffenheit der helvetischen Formatio­nen im NW des Braunkohlengebiets in Salgótarján. Aus dem geplanten Speichersee, der das hoch­gepumpte Wasser des Ipolyflusses aufnehmen soil, kann dem Bedarf entsprechend, eine Tageswassermenge von 5000, 10 000 bzw. 15 000 m 3 bereitgestellt werden. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály április 11-i ülésének előadója dr. Szesztay Károly volt. Előadásának címe : „A vízfelületek párol­gásának csökkentése vegyszerekkel." Az előadó áttekin­tette az ausztráliai, indiai, amerikai ós japán kutatási eredményeket, valamint a hazai kísérletek tapaszta­latait. A Szakosztály május 9-i ülése a Magyar Agrár­tudományi Egyesülettel együttműködve, közös prog­ramm szerint zajlott le. Dr. Szekrényi Béla a talaj vízáteresztőképességét befolyásoló tényezőkről és ezek gyakorlati vonatkozásairól tartott előadást. Ennek keretében az adszorbeált kationoknak, a talajagregá­tum nagyságának, a különböző mechanikai elemeknek (homok, iszap, agyag), valamint a folyékony fázis hőmérsékletének hatásaira vonatkozóan mutatott be vizsgálati eredményeket. Az ülés második előadója Honxíth Imre volt. Hidraulikai kismintakísérletezési tárgykörben a szivárgási jelenségek hasonlósági feltéte­leinek vizsgálata terén végzett kutatásairól számolt be. Dimenziónólkiili kifejezést vezetett be a kapilláris súrlódási és nehézségi erők együttes figyelembevételével s bemutatta ennek kapcsolatát a Mosonyi—Kovács-féle kisminta törvénnyel. A Szakosztály május 22-én a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Növénytermesztési Társaságnak Öntö­zéses Növénytermesztési Szakosztályával közösen anké­.tot rendezett ,, A nagyüzemi szántóföldi esőszerű öntözés időszerű problémái" címmel. Az ankéton Sajó Endre a nagyüzemi esőszerű öntözés agronómiai kérdéseiről, dr. Oroszlány István pedig a nagy­üzemi szántóföldi esőszerű öntözés műszaki problémáiról tartott vitaindító előadást. Az előadások és a hozzá­szólások rámutattak az öntözőberendezési típusok • csökkentésének, korszerűsítésének és szabványosításá­nak fontosságára, a felszínalatti, gerincvezetékes meg­oldások előnyeire, a szárnyvezetékmozgatás gépesítésé­nek megoldására, a kisintenzitáaú, de nagy szórótávol­ságú szórófejek kialakításának jelentőségére. * A Vízépítőipari Szakcsoport április 10-i előadó­ülésén Krempels Tibor a kőhányás völgyzárógátakról tartott előadást. Ismertette a kőanyagkitermelés, szál­lítás, beépítés módjait és az ezekhez szükséges gépi berendezéseket, illetőleg a vízzárás és szigetelés meg­oldásait. A Szakcsoport április 19-i ülésén Lenkei Tibor •a hidraulikusan szállított meddők elhelyezésénél szerzett hazai tapasztalatokról számolt be. * A Társaság Borsodi Csoportja által április 19-én tartott ülésén Szilágyi József a vízrajzi adatgyűjtés •új rendjéről, Zsuffa István pedig a hazai hosszúidejű • előrejelzésekről adott elő. A Borsodi Csoport május 17-i ülésének előadója Vermes László és dr. Szesztay Károly volt. Vermes László a szennyvízöntöző telepek tervezéséről és a szenny­vízöntözés gyakorlati kérdéseiről, dr. Szesztay Károly pedig a kisvízfolyások mederrendezési munkálatainak fejlesztéséről adott elő. * A Nyíregyházi Csoport május 8-án tartott ülésé­nek Szilágyi József és Perényi Károly volt az előadója. Szilágyi József a vízrajzi adatgyűjtés új rendjéről, Perényi Károly az csőszerű öntözés legújabb hazai kuta­tási eredményeiről tartott előadást. * A Magyar Hidrológiai Társaság március 13-án Mezőgazdasági Vízminőségi Konferenciát rendezett. Az ülésszakok elnöke Szászhelyi Pál, illetve Varró István, vitavezetője dr. Di Gléria János és Ihrig Dénes volt. Megnyitó előadást tartott : dr. Petrasovits Imre. Az öntözővizek minősítésének elvi alapjairól dr. Darab Katalin, az öntözővíz és talaj kölcsönhatásáról dr. Sza­bolcs István tartott előadást. A felszíni vizeinknek öntözésre való felhasználásával dr. Szebellédy Lászlóné, a felszínalatti vizeinknek öntözésre való felhasználá­sával pedig dr. Arany Sándor előadása foglalkozott. * A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Agrár­tudományi Egyesülettel, az Országos Erdészeti Egyesület­tel és a Gépipari Tudományos Egyesülettel közösen 1962. április 20-án „Vízgyűjtő területek komplex rendezése" cimmel ankétot rendezett. Az ankét előadói : Szász­helyi Pál (Országos Vízügyi Főigazgatóság), Fekete Gyula (Országos Erdészeti Főigazgatóság), dr. Fekete Zoltán (Kertészeti és Szőlészeti Főiskola), dr. Lammel Kálmán (Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet) voltak. * A Magyar Hidrológiai Társaság április 28-i klub­estje keretében dr. Abbas Ihsan Bagdadi, iraki egyetemi tanár „Az UNESCO szerepe a középkelet geohidrológiai problémáinak megoldásában" címmel ismertetést tar­tott. * Emil Strachiloff (Szófia) : A zsiliptábla alatti szabadfelszínű átfolyás elméletéhez... (Zur Theorie des freien Ausflusses unter Schützen.) Wasserwirtschaft­Wassertechnik. 1958. évi 12. sz. (4. o., 4. ábra, 3. tábl., 8 irod.). A tanulmány az impulzustétel újszerű alkalmazási módját mutatja be. Megállapítja, hogy a mechanika két alapvető tétele : az energiatétel és az impulzustétel lényegükben hasonló eredetűek és sajátságúak, s a hidraulikában is hasonló szerepük van. A gyakrabban használt energiatétel mellett azonban az impulzustétel alkalmazásának még széleskörű, eddig kihasználatlan lehetőségei vannak. A szerző az impulzustételt a zsiliptábla szelvényén kívül az átmeneti — torzfelületű — szelvényekre is felírja. Ennek alapján összefüggésekhez jut a tábla alatti átfolyást jellemző együtthatók számítására. Ezek­ben — véleménye szerint — több áramlástani jellegszám figyelembevételére van lehetősége, mint az eddigiekben szokásos eljárásoknál. V. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom