Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Egyesületi és műszaki hírek
318 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Vitális Gy.: Komra-völgyi víztározó Geologische Untersuchung des Speichersees Litke-Komra-Tal Dr. Gy. Vitális Der Beitrag gibt eine Zusammenfassung der bisherigen geologischen Untersuchungen im Nebental Komravölgy bei Litke, die im Zugé der Ausarbeitung von Varianten für die Wasserversorgung von Salgótarján stattgefunden habén. Anhand der Aufarbeitung der neuen topographi;schen Aufnahmen des Gebiets sowie der Schürfbohrungen an der Sperrenstelle und deren náchster Umgebung folgt eine Beschreibung des geologischen Aufbaus, der tektonischen und Siedlungsverháltnisse, der geomorphologischen Beschaffenheit und der hydrogeologischen Verháltnisse sowie die Feststellung, •dass das Tal des Komra-Baches hinsichtlich Wasserspeicherung hydrogeologisch überaus geeignet ist. Die Materialprüfungen im Zugé der Aufschliessung bezogen sich teils auf die zahlenmássige Bestimmung der Wasserdichtheit jener Gesteinsarten, die im Aufbau des Speichergebiets und der Sperrenstelle teilnehmen, teils auf die Auswahl der für den Bau des geplanten Erddammes geeigneten Gesteinsarten. Diese Untersuchungen lieferten nicht nur die wichtigsten geologischen Kennwerte für die Planungsarbeiten dieses Wasserbauwerks, sondern sie bereicherten auch mit vielen, bisher im ungarischen Fachschrifttum unbekannten, neuen Einzelheiten unsere Kenntnisse über die geologische, hydrogeologische und ingenieurgeologische Beschaffenheit der helvetischen Formationen im NW des Braunkohlengebiets in Salgótarján. Aus dem geplanten Speichersee, der das hochgepumpte Wasser des Ipolyflusses aufnehmen soil, kann dem Bedarf entsprechend, eine Tageswassermenge von 5000, 10 000 bzw. 15 000 m 3 bereitgestellt werden. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály április 11-i ülésének előadója dr. Szesztay Károly volt. Előadásának címe : „A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel." Az előadó áttekintette az ausztráliai, indiai, amerikai ós japán kutatási eredményeket, valamint a hazai kísérletek tapasztalatait. A Szakosztály május 9-i ülése a Magyar Agrártudományi Egyesülettel együttműködve, közös programm szerint zajlott le. Dr. Szekrényi Béla a talaj vízáteresztőképességét befolyásoló tényezőkről és ezek gyakorlati vonatkozásairól tartott előadást. Ennek keretében az adszorbeált kationoknak, a talajagregátum nagyságának, a különböző mechanikai elemeknek (homok, iszap, agyag), valamint a folyékony fázis hőmérsékletének hatásaira vonatkozóan mutatott be vizsgálati eredményeket. Az ülés második előadója Honxíth Imre volt. Hidraulikai kismintakísérletezési tárgykörben a szivárgási jelenségek hasonlósági feltételeinek vizsgálata terén végzett kutatásairól számolt be. Dimenziónólkiili kifejezést vezetett be a kapilláris súrlódási és nehézségi erők együttes figyelembevételével s bemutatta ennek kapcsolatát a Mosonyi—Kovács-féle kisminta törvénnyel. A Szakosztály május 22-én a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságnak Öntözéses Növénytermesztési Szakosztályával közösen anké.tot rendezett ,, A nagyüzemi szántóföldi esőszerű öntözés időszerű problémái" címmel. Az ankéton Sajó Endre a nagyüzemi esőszerű öntözés agronómiai kérdéseiről, dr. Oroszlány István pedig a nagyüzemi szántóföldi esőszerű öntözés műszaki problémáiról tartott vitaindító előadást. Az előadások és a hozzászólások rámutattak az öntözőberendezési típusok • csökkentésének, korszerűsítésének és szabványosításának fontosságára, a felszínalatti, gerincvezetékes megoldások előnyeire, a szárnyvezetékmozgatás gépesítésének megoldására, a kisintenzitáaú, de nagy szórótávolságú szórófejek kialakításának jelentőségére. * A Vízépítőipari Szakcsoport április 10-i előadóülésén Krempels Tibor a kőhányás völgyzárógátakról tartott előadást. Ismertette a kőanyagkitermelés, szállítás, beépítés módjait és az ezekhez szükséges gépi berendezéseket, illetőleg a vízzárás és szigetelés megoldásait. A Szakcsoport április 19-i ülésén Lenkei Tibor •a hidraulikusan szállított meddők elhelyezésénél szerzett hazai tapasztalatokról számolt be. * A Társaság Borsodi Csoportja által április 19-én tartott ülésén Szilágyi József a vízrajzi adatgyűjtés •új rendjéről, Zsuffa István pedig a hazai hosszúidejű • előrejelzésekről adott elő. A Borsodi Csoport május 17-i ülésének előadója Vermes László és dr. Szesztay Károly volt. Vermes László a szennyvízöntöző telepek tervezéséről és a szennyvízöntözés gyakorlati kérdéseiről, dr. Szesztay Károly pedig a kisvízfolyások mederrendezési munkálatainak fejlesztéséről adott elő. * A Nyíregyházi Csoport május 8-án tartott ülésének Szilágyi József és Perényi Károly volt az előadója. Szilágyi József a vízrajzi adatgyűjtés új rendjéről, Perényi Károly az csőszerű öntözés legújabb hazai kutatási eredményeiről tartott előadást. * A Magyar Hidrológiai Társaság március 13-án Mezőgazdasági Vízminőségi Konferenciát rendezett. Az ülésszakok elnöke Szászhelyi Pál, illetve Varró István, vitavezetője dr. Di Gléria János és Ihrig Dénes volt. Megnyitó előadást tartott : dr. Petrasovits Imre. Az öntözővizek minősítésének elvi alapjairól dr. Darab Katalin, az öntözővíz és talaj kölcsönhatásáról dr. Szabolcs István tartott előadást. A felszíni vizeinknek öntözésre való felhasználásával dr. Szebellédy Lászlóné, a felszínalatti vizeinknek öntözésre való felhasználásával pedig dr. Arany Sándor előadása foglalkozott. * A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Agrártudományi Egyesülettel, az Országos Erdészeti Egyesülettel és a Gépipari Tudományos Egyesülettel közösen 1962. április 20-án „Vízgyűjtő területek komplex rendezése" cimmel ankétot rendezett. Az ankét előadói : Szászhelyi Pál (Országos Vízügyi Főigazgatóság), Fekete Gyula (Országos Erdészeti Főigazgatóság), dr. Fekete Zoltán (Kertészeti és Szőlészeti Főiskola), dr. Lammel Kálmán (Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet) voltak. * A Magyar Hidrológiai Társaság április 28-i klubestje keretében dr. Abbas Ihsan Bagdadi, iraki egyetemi tanár „Az UNESCO szerepe a középkelet geohidrológiai problémáinak megoldásában" címmel ismertetést tartott. * Emil Strachiloff (Szófia) : A zsiliptábla alatti szabadfelszínű átfolyás elméletéhez... (Zur Theorie des freien Ausflusses unter Schützen.) WasserwirtschaftWassertechnik. 1958. évi 12. sz. (4. o., 4. ábra, 3. tábl., 8 irod.). A tanulmány az impulzustétel újszerű alkalmazási módját mutatja be. Megállapítja, hogy a mechanika két alapvető tétele : az energiatétel és az impulzustétel lényegükben hasonló eredetűek és sajátságúak, s a hidraulikában is hasonló szerepük van. A gyakrabban használt energiatétel mellett azonban az impulzustétel alkalmazásának még széleskörű, eddig kihasználatlan lehetőségei vannak. A szerző az impulzustételt a zsiliptábla szelvényén kívül az átmeneti — torzfelületű — szelvényekre is felírja. Ennek alapján összefüggésekhez jut a tábla alatti átfolyást jellemző együtthatók számítására. Ezekben — véleménye szerint — több áramlástani jellegszám figyelembevételére van lehetősége, mint az eddigiekben szokásos eljárásoknál. V. I.