Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szabó Ivánné–Zsuffa István: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata

512 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Szabó I.—Zsuffa I.: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata•. Sorok - Perint 13. ábra. A Sorok patak hidrológiai hossz-szelvényei Puc. 13. rudpojiozunecKue npodoAbHbie npocpUAU p. UlopoK Fig. 13. Hydrological profiles for the Sorok Creek 2.3.2. Az egyes hónapokban különböző valószínűséggel várható nagyvízhozamok meghatározása A különböző valószínűséggel várható évi maximális nagyvizek meghatározása mellett külön földolgozást végeztünk az egyes hónapokban várható árvizek valószínűségének számítására. A havi tartósságok számításához hasonlóan itt is minden hónap adatsorából külön-külön meghatároztuk a havi eloszlásgörbéket, ezeket a rövid idősorú eloszlásgörbéket a Rába hosszú idősorából számolt értékekkel javítottuk és az így nyert havi eloszlásgörbékből szerkesztettük meg a 16. ábrán bemutatott görbéket. A felrakott, különböző valószínűséggel várható nagy vízhozamok pontjai (a pontokat a hónap közepére, 15-ére rakjuk fel) folyamatos vonallal kiegyenlíthetők, mert a hónapon belül az egyes napokon különböző valószínűséggel várható nagyvíz is értelmezhető. (Természetesen az abszolút értéket nézve, az ugyanolyan hosszú adatsorból heti vagy napi adatokból számított, a megfelelő héten vagy napon különböző valószínűséggel várható nagyvizek értékei — a vízjárás hevességétől függően — ezeknél az értékeknél kisebbek lesznek, de az így számított görbe jellege ettől nem fog •eltérni.) Az ábráról leolvasható, hogy a Sorokon a maximális árvizek jelentkezésének időpontja az olvadás idejére esik. A júliusi csapadékok a legnagyobb vizek szempontjából ugyan nem jelentősek, viszont a kisebb — 2 évenként visszatérő — nagyvizeknél ezek veszik át a vezető szerepet. 2.4. Hordalékviszonyok A hordalék viszonyok tisztázására kisvízfolyáson általában semmiféle mérési adatunk nincs. (Kivétel csak a kísérleti területek, illetve megrendelés alapján, meghatározott időn át végzett mérések.) A hordalékosság becslésére minőségi jellemzőként az erdőborítottsági adatokat és a Mattyasovszky—Duck-féle talaj-eróziós térképet használhatjuk föl. Ez a térkép a terület termőréteg vastagsága alapján tulajdonképpen csak azokat az adatokat szolgáltatja, amelyek megmutatják, hogy a terület erősen, közpesen, vagy gyengén erodálódott az idők folyamán. Ezenkívül azonban, minőségi jellemzést ad a jelenlegi erózió intenzitására is. Az évi erózió mérték-számának becslésére Vágás István dolgozott ki egy egyszerű képletet [5] amely szerint a V

n(m

3/év) évi hordalékmennyiség a vízgyűjtő terület benőttségére jellemző B nevezetlen szám és a F/(m

3/év km

2) talajminőségétől függő, egy év alatt átlagosan lesodródó fajlagos hordalékmennyiség és az ffkm

2) vízgyűjtő terület szorzataként kapható, tehát V

n = B-F.V

f. így például az Unyi patak vízgyűjtőterületén a homokos szántóföld kiterjedése kb. 90 km

2, L.W] 1000 200 100 50 33 20 Rába, Sárvár 1951-60 ^ fiába; Sárvár 1831-60 0000

0. Sorok,Sioinéofíiely 51-60 . Sorok, 5mbathelj/31-60 (szerkesztet!) 0,5 1 2 3*5 to 20 30 tO 50 60 70 Tartásság, [%] 14. ábra. A Sorok vízrendszerében és a Rába sárvári szelvényében márciusban észlelt vízhozamok tartóssága Puc. 14. npodoAMcumeAbHOcmb Mapmoecmx pacxodoe e eodHoü cucmeMe p. UlopoK u e UlapeapcKOM cmeope p. Paöa. Fig. 14. Duration of discharges observed in the water system of the Sorok Creek and at the Sárvár gauge on the Rába River