Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

359 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Vízügyi Tudományos ülésszak a Komán Népköztársaságban A Román Népköztársaság Állami Vízügyi Bizott­ságának Vízépítési Tanulmányi és Kutató Intézete (C. S. A. Institutul ilo Studii si Cercetari Hidrotehnice) I 962 május 21—24 között tartotta szokásos évi tudo­mányos ülésszakát. Az ülésszakra a szocialista országok képviselőit is meghívták. Az ülésszak megnyitóján Gh. Hossu igazgató, az Állami Vízügyi Bizottság vezetője rámutatott a víz­építési kutatómuldia fontosságára, melyet az elkövet­kező években még növel az a körülmény, hogy a Komán Népköztársaságban a mezőgazdaság ma már teljesen társadalmi tulajdonban van. A mostani ülésszak egyben évfordulói is jelentett ; az Tntézet 5 éve áll fenn, az intézet keretében működő laboratórium pedig 10 éves múltra tekint vissza. Az Intézet tehát időben még csak rövid múltra tekint vissza, ennek ellenére az egyes kutatók által végzett kutatómunka igen magas színvonalú. Az ülésszakon összesen 69 beszámoló előadás hangzott el, 55 az Intézet kutatói részéről, 14 beszámolót pedig a külföldi résztvevők tartottak, illetőleg küld­tek be. A beszámoló előadások öt szakosztály keretében hangzottak el. A legtöbb beszámoló a hidraulikai szakosztályban hangzott el, összesen 25, melyből 19 előadást a román kutatók tartottak. A beszámolók egy rósze alapkutatá­sokról szólt (pl. a nem permanens vízmozgásokkal kapcsolatos kutatások), másik rósze alkalmazott kuta­tás volt. A beszámolók közül legérdekesebb az a három előadás volt, mely a kutatók által szonikus-nak nevezett szivattyúzási mód elméletét ós gyakorlati alkalmazását tárgyalta. A földalatti vizek szakosztályában 3 beszámoló hangzott el, valamennyi a román kutatók részéről. Ezek az előadások egy-egy vidék hidrogeológiai fel­tárását ós viszonyait ismertették. A hidrológiai és hidromelriai szakosztály 15 beszá­molója közül 12 esett az Intézet kutatóira. A beszá­molók alapján szembetűnő volt a magasfokú műszere­zettség (beleértve a rajzoló műszereket is), amely a hidrológiai megfigyeléseket szolgálja. A. talajmechanikai, alapozási és vízépítési szerke­' zetek szakosztályában 11 beszámolót a román ós 3-at a külföldi kutatók tartottak. A szakosztályban több előadás foglalkozott az öntözőcsatornákkal kapcsolatos kérdésekkel. Az egyik beszámoló azokkal a kísérletekkel foglalkozott, melyek öntözőcsatornák betonburkolatának a megjavítását célozták a vízzárás szempontjából. Ezeknél a vizsgá­latoknál emulzió formájában műgyantát adagoltak a betonhoz. A vízvédelmi és víztisztítási szakosztály 11 beszámo­lója közül a román kutatók 9 előadása egyes ipari szennyvizek tisztítási kérdéseivel, vízlágyítással ós a szennyvizek öntözési célra való felhasználásával foglalkozott. Az illésszakon 15 külföldi vendég vett részt éspedig a Szovjetunióból és a Lengyel Népköztársaságból l—1 fő, a Német Demokratikus Köztársaságból és a Bolgár Népköztársaságból 2—2 fő, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból 3 fő (rajtuk kívül még ket­ten küldtek beszámolót, de személyesen nem jelentek meg), a Magyar Népköztársaságból pedig 6 fő (öten tartottak beszámoló előadást). A vízgazdálkodási tudományos együttműködés a Magyar ós Román Népköztársaságok közt még a közel­múltban sem volt eléggé szoros. Legalábbis azt mutatta az egyes tudományos előadásokon való, kölcsönösen kis létszámú részvétel. A folyó óvi bukaresti konferen­cián a magyar kutatók már nagyobb számban és tevé­kenyen vettek részt, nemcsak beszámolók tartásával, hanem a vitában való részvétellel is. Remélhetőleg ez az együttműködés a jövőben még erőteljesebb lesz. Bozóky-Szeszich Károly Könyvismertetés fí. M. Fair és ./. C. Geyer: Water Supply and Waste­Water Disposal című közismert amerikai könyvét dr. Ing. B. Dieterich Wasserversorgung und Abwasser­beseitigung (Vízellátás és szennyvízkezelés) címen for­dította német nyelvre, egyszersmind át is dolgozta a német viszonyokra ós a COS rendszerre. A szakiro­dalom egyik legjelentősebb alkotásának tekinthető. Majdnem 1000 oldal terjedelmű mű az 1956- 1961. években 6 folytatásban jelent meg. A szerzők a vízel­látás és szennyvízkezelés alapvető elméleteit az eddig ismert irodalomtól eltérő beosztásban, valamint fogal­mazásban tárgyalják. Dr. Ing. K. Imhoff előszava találóan mutat rá, hogy ez az alkotás nem a régi nyomokon haladó víz­ellátással és szennyvízzel foglalkozó tankönyv, hanem mindazoknak a tudományos alapoknak a gyűjteménye, amelyekre a vízellátással ós szennyvízkezeléssel fog­lalkozó mérnököknek és szakembereknek feltétlenül szükségük van. Az „egészségügyi mérnöki" szervezet — mely a tengerentúl már évtizedek óta működik ós fejlődik — igényli az ilyen összefoglaló szakköny­vet. A hazai irodalom a vízellátás és szennyvízkezelés feladatait és azok megoldását mindeddig egymástól elkülönítve ismertette. Jó gondolat volt a mérnöki tudományok e két ágának együttes tárgyalása. Az áram­lás, az ülepítós, a vegyszeres derítés, a szűrés, a bioló­giai tisztítás jelenségei, technológiai folyamatai mind­két területen majdnem azonosak, éppen ezért átfogó ismeretük a mérnök, vegyész ós a biológus, valamint hidrológus rószóre egyaránt nélkülözhetetlen. A szerzők a szakágazatok műszaki kérdéseinek tárgyalásakor — ahol csak lehet — tudományos mód­szerekből indulnak ki. Ez különösen ma, amikor a leg­több gyakorlatban élő mérnök mérlegelés nélkül mind­inkább a sematikus megoldásokhoz nyúl, csak örömmel üdvözölhető. A vízellátás és szennyvízkezelés gyakor­latának részletesebb kidomborítása helyett a szerzők inkább a szakágak metodikai alapjait fektetik le. Ezáltal művük nem egyszerű „olvasmány", hanem tanulmányozandó anyag. Éppen a tanulmányozás ós gondolkodás folytán jön rá majd az olvasó, hogy sok folyamat a szakmában még nem teljesen tisztá­zott, sok megállapítás csak gyakorlati ökölszabályokon nyugszik, tehát a vizsgálatokkal és kísérletekkel hivatás­szerűen kell foglalkozni, hogy mind s vízellátás, mind a szennyvízkezelés tudományos megalapozottsággal előbbre vihető legyen. A könyv 30 fejezetének felsorolásától eltekintünk, csak utalunk arra, hogy a két szakágnak a szokásostól eltérő csoportosításban törtónt tárgyalása az anyag megrövidítését eredményezte, mert a mű a víz és szenny­víz higiéniáját, kémiáját, biológiáját, a hidrológiát, a hidraulikát együttesen fejtegeti. Különösen értéke­sek a biológiai szennyvíztisztítás és az iszapkezelés lényegét ismertető fejezetek. A szerzők a fertőtlenítés minden fajtáját érintve a legrészletesebben a klórozás­sal foglalkoznak és kitérnek az algásodás, valamint a szag- és ízjavítás időszerű kérdéseire is. A folyók természetes öntisztulási folyamata mellett részünkre is különösen érdekes az ipari vízellátás ós ipari szenny­vízkezelés megvilágítása amerikai szemszögből. Igen részletes ós alapos a szakirodalom köalóse, amely minden eddig megjelent alapvetőnek tekint­hető szakkönyvet felsorol, így az érdeklődőknek nagy segítséget nyújt. A könyv végén levő táblázatgyűjte­mény a gyakorlatban jól használható adatok rendsze­res összefoglalása. A könyv papírja, nyomása ós 262 ábrája a kiadó : VEB Verlag für Bauwesen — Berlin gondosságát dicséri. Hazai szakembereink a műben a legújabb tisztí­tási technológiákat (Oraever stb.) nem találják meg, de a szerzők nem is szándékoztak minden gyakorlati kérdést taglalni. E helyett az alapelvek részletes ismer­tetésével a folyamatok lényegének megértetésére töre­kedtek. Sajnálatos, hogy ilyen jellegű magyar szak­könyv megírására eddig még nem került sor. Holló István

Next

/
Oldalképek
Tartalom