Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos–Fekete András: Hordozható esőztető berendezések tervezése

Dobos A.—Feliete A.: Hordozható esőztető berendezések Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 87 mutatja, hogy a költségminimum szintén olyan területalak esetén jelentkezik, amelynél a fő- és mellékvezetékek költsége egymással egyenlő. A minimumok helye ellentétben a 6. ábrával, nem az 1 : 1. 1 : 1,5 és 1 : 2 területarányoknál, hanem ezektől kissé balra tolódva található. (Pl. a 10 ha terület esetében három mellékvezetékeket alkalmazva 1 : 1,35 és négy mellékvezetéket alkalmazva 1 : 1,7 területarány adja a beruházási költségminimumot.) Az ábráról megállapítható továbbá, hogy a költségminimumnak balfelé történő eltolódása annál nagyobbfokú, minél nagyobb a fő- és mellékvezetékek fajlagos beruházási költségének különbsége. Kitűnik még az is, hogy a költséggörbék a minimum környékén eléggé laposak, tehát könnyen kijelölhető az a tartomány, amelyen belül a területalak változtatása lényeges költségtöbbletet nem eredményez. Tekintettel arra, hogy a különböző esőztető berendezések működtetése leggyakrabban három vagy négy mellékvezetékkel történik, a terület legkedvezőbb alakját a csővezetékek beruházási költségének figyelembevételével, az ábra alapján kijelölhetjük. Amennyiben az valamilyen ok miatt pl. hidraulikai kötöttség, szórófejek kötési távolsága stb. nem lenne betartható, törekednünk kell arra, hogy a terület alakja a kijelölt tartományon belül maradjon. Az öntözött terület alakjának meghatározását a mozgatandó csőmennyiség figyelembevételével is elvégeztük. Ezzel a kérdéssel részletesebben nem foglalkozunk csak utalunk arra, hogy a kapott eredmények egyértelműen mutatták, hogy a mozgatandó csőmennyiség az öntözendő terület alakjától lényeges mértékben nem függ. Az ismertetett vizsgálatok eredményei alapján az öntözendő terület kedvező alakját, helyesebben annak célszerű tartományát a beruházási költségek figyelembevételével, kiválaszthatjuk. A szivattyú szállítómagasságának leggazdaságosabb felhasználása, vagyis a fő- és mellékvezetékek, valamint a szórófej nyomásveszteségek helyes arányának megállapítása, amelyet a későbbiek során kívánunk elvégezni, a terület kedvező alakját feltehetően még szűkebb határok közé szorítja. 4. A mellékvezetékek hosszának meghatározása Az esőztető berendezés mellékvezetékeinek hosszát (L

m) első sorban a a terület alakja, a mellékvezetéken elhelyezendő szórófejek száma és kötése, valamint a berendezés hidraulikai viszonyai befolyásolják. A mellékvezetékek hosszának meghatározására vonatkozó vizsgálataink keretében mintegy 150 db, nagyrészt e kutatás céljára szerkesztett esőztető berendezést tanulmányoztunk és értékeltünk. Az adatok nagy száma elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontos összefüggések megállapítását is lehetővé tette. A terület alakjának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a fő- és mellékvezetékek hosszát elsősorban a csővezetékek beruházási költségének figyelembevételével kell meghatározni Azt is láttuk, hogy a terület kedvező alakja, bár függ a mellékvezetékek számától és a csővezetékek átmérőjétől, k = 1 és 2 között váltakozik. Ennek megfelelően a vizsgálatinkat elsősorban erre a tartományra terjesztettük ki. A kapott végeredményeket a 9. ábrán mellékeljük. (Az ábrán látható tartomány szűkítése, vagyis az alkalmazható legnagyobb mellékvezetékhossz megállapítása, folyamatban van.) Az ábráról első rátekintésre is megállapíthatjuk, hogy a mellékvezetékek hossza, az egy állásból öntözhető terület és annak alakja közötti kapcsolat igen szoros Az ábra igen jól használható segédlet az esőztető berendezések tervezéséhez, mert az egy állásból öntözhető terület nagyságának ismeretében megadja a mellékvezetékek kedvező hosszát. Ha a 8. ábráról, a mellékvezetékek számának megfelelő, a legkedvezőbb területalakot is leolvassuk, akkor az ábráról az alkalmazható és egyben leggazdaságosabb mellékvezetékhossz is megállapítható. A mellékvezetékek hosszát a szórófejek száma (csak akkor, ha egynél több szórófej működik egy mellékvezetéken) és kötése is befolyásolja. Ezek miatt a 9. ábráról leolvasott legkedvezőbb mellékvezetékhossztól esetenként bizonyos mértékig el kell térni. Ennek egyik oka lehet az, 30 35 Egy fóvezetékallásból öntözhető terület nagysága, F

e [ha] 0ue. 9. dKOHOMU^ecKan ÖAUna (L

m) pac- MnpedeAumeAbHbix mpyöonpoeoőoe e cAytae KoscpuiiueHma (popMbi IWAH k = 7 — 2 Fig. 9 Economic length (Lm) of the laterals for shapes k — 1 — 2 9. ábra. A mellékvezetékek gazdaságos hossza (Lm) k — 1—2 területalak esetén ISO-20%