Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Aujeszky, L.: A 40 mm-t meghaladó napi csapadékmennyiségek kérdése Magyarországon

0)6 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. METEOROLÓGIA A 40 millimétert meghaladó napi csapadékmennyiségek kérdése Magyarországon Dr. AUJESZKY LÁSZLÓ* a fizikai tudományok kandidátusa Bevezetés Hazánk legszárazabb vidékein az esztendő egy-egy hónapjára jutó átlagos csapadékmennyiség kereken 40 milliméter. Budapesten ez az érték valamivel több 50 milliméternél. Vannak azonban kivételes napok, amelyeken egyetlen kiadós zápor alkalmával néhány óra alatt (sőt olykor egy óránál rövidebb idő alatt is) 40—50 milliméternyi, vagy ennél még lényegesen nagyobb csapadék esik, azaz annyi vagy több, mint az év egy hónapjára eső átlagos esőmennyiség. A természetes vízlevezető hálózat fejlettsége az ország legtöbb vidékén nem elegendő ahhoz, hogy a néhány óra alatt lehulló egyhavi normális csapadékmennyiséget fennakadás nélkül levezesse. Hasonló a helyzet többnyire a mesterséges vízlevezető hálózat esetében is. Magától értetődik, hogy a szóban forgó esők sokszor zavarokat okoznak, legalábbis a helyi vízlevezető hálózat működésében és olykor katasztrofális következményekkel is járnak. Néhány évtizeddel ezelőtt még elfogadott vélemény volt a hidrometeorológia művelői körében, hogy Magyarországon nagyon ritkán következnek be olyan nagyintenzitású esők, amelyek néhány órán belül 40—50 milliméternyi csapadékot, vagy ennél is többet szolgáltatnak. Ma már sokkal részletesebben ismerjük hazánk csapadékviszonyait. Ismeretessé vált, hogy az említett hevességű esők az országban sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint azelőtt gondolták : azonban ezek a jelenségek többnyire olyan kis területre szorítkoznak, hogy teljes nyilvántartásukhoz rendkívül sűrű csapadékmegfigyelő állomáshálózat szükséges. Ez a múltban még nem állt rendelkezésünkre. A csapadékmérő állomások jelentéseinek fejlesztése A korábbi évtizedekben az ország egész területén még csak mintegy 60—80 olyan csapadékmérő állomásunk volt, amelyek naponként sürgönyileg jelentették a meteorológiai szolgálat budapesti központjába a lehullott csapadékmennyiségeket. Napjainkban ezek száma már 140-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy az ország minden jelentősebb. helyéről naponkénti csapadéksürgönyök futnak be. Ehhez járul még körülbelül 850 olyan, többnyire kisebb helységekben vagy kevésbé lakott területeken működő csapadékmérő állomás, amelyek nem tartoznak ugyan a naponkénti siirgönyzőhálózathoz, ele a náluk előforduló nagyobb csapadékokat alkalmi sürgönyben kötelesek bejelenteni * Országos Meteorológiai Intézet, Budapest. az Országos Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályának. Ez a sűrűszemű, kereken ezer észlelőállomást magában foglaló megfigyelőhálózat már lehetővé teszi, hogy az országban előforduló, de kisebb területre szorítkozó heves záporok gyakoriságáról sokkal részletesebb és megbízhatóbb képet alkothassunk, mint aminő a múltban rendelkezésünkre állhatott. Ez a kép főképpen a következőkben tér el a régebbi felfogástól : az esősebb időszakokban napok egész során át megtörtént az, hogy az országnak egyik vagy másik pontján az említett mértékű napi esőmennyiségek fordulnak elő. A 40 mm-t meghaladó eső tehát (országos viszonylatban szemlélve) nem olyan kivételes jelenség, amilyennek eleinte, egyegy elszigetelt állomáson gyűjtött helyi tapasztalatok alapján, illetőleg a túlságosan tágszemű, csekély feloldóképességű állomáshálózatok korszakában vélték. Továbbra is érvényes maradt azonban a régi állítás abban a leszűkített értelemben, hogy bármely előre kiválasztott helyen, (például Budapest vagy Miskolc város összefüggően beépített területén) az ilyen esők gyakorisága igen kicsi. Évtizedek múlhatnak el anélkül, hogy egyetlen ilyen hevességű záporeső az illető kiszemelt helyen előfordulna. De nem mondhatjuk ritkának az előfordulásukat országos szempontból, mert vannak nyári időszakok amikor ilyen és még nagyobb esők hosszabb időn keresztül (esetleg 2—3 héten át is), szinte nap-nap után fellépnek az ország területének mindig más és más pontján. Az 1961. évi májusi és júniusi 40 mm feletti csapadékadatok értékelése Ennek a tényállásnak érdekes szemléltetését szolgáltatja az 1961. évi májusi és júniusi záporesős időszak statisztikai anyaga. Az esztendő koratavaszi hónapjainak nagymértékű csapadékhiánya után ugyanis a május 27 és június 12 közötti időszakban gyakran ismétlődő heves záporok és zivataros esők bőségesen öntözték meg az ország földjét. Az említett időszakra vonatkozóan az 1. táblázatban közöljük a 40 mm-t meghaladó csapadékok mennyiségét és előfordulási helyét és időpontját. Azokon a napokon, amelyeken a 40 mm-t felülmúló esőmennyiségek egynél több helyen is előfordultak, ezeket az eseteket in extenso felsorolva is közöljük. A táblázat szabatos értelmezése érdekében meg kell jegyeznünk, hogy az egyes napok csapadékhozamának elhatárolása nem éjféltől éjfélig történik, ami a polgári időszámítás szabályainak megfelelne, hanem — a klimatológiai feldolgozásokban régóta szokásos módon — reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig (vagyis az éjfél és reggel