Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szabó Ivánné–Zsuffa István: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata

508 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Szabó I.—Zsuffa I.: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata•. éves adatsorból kiszámított középvízhozamot megszorozzuk a Rába sokévi középvízhozamának és a Rába sárvári szelvénye hasonló hosszúságú idősorából számított középvízhozamának a hányadosával. A vízhozamidősorokból, illetve hidrológiai analógiával számított sokévi középvízhozam értékeket a Lászlóffy-féle lefolyási térképpel is ellenőriztük és ez alapján határoztuk meg a Zsennyei szelvény középvízhozamát; itt csak a 7,40 mosnál kisebb vízhozamokról volt vízhozamidősorunk, amiből középvízhozam nem számítható. A lefolyási térkép adatait a Rába sárvári középvízhozamával ellenőriztük és megállapítottuk, hogy az ábráról leolvasható és a mért adatokból számított közép vízhozam jó összhangban van (3. táblázat). 3. táblázat A közepiízliozamok számítása Taón. 3. BbnucMHue cpedaeeo paexoda p. tllopoK. Table 3. Calculation of the mean discharge of the Sorok Oreek Év 1931. 1932. 1933. 1934. 1935. 1936. 1937. 1938. 1939. 1940. 1941. 1942. 1943. 1944. 1945. 1946. 1947. 1948. 1949. 1950. 1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 1956. 1957. 1958. 1959. 1960. 1931—60. 1948—60. 1952—60. Évi kőzépvlzhozamok, vizhozamstatlsztik

a alapján [m'/s] Rába Sárvár Körmend 41,8 15.4 29,7 36.2 33.7 40,6 52.6 48,0 24.8 66.5 51.8 49.7 18.8 31.6 44.3 27.2 40.7 26,0 18,2 18.8 61,2 29.6 27.3 46,2 46.4 42,2 30.9 25.7 38,4 33,0 35,7 17,7 30,9 26,0 29.0 33,5 45,7 38,3 20.5 53.1 43.6 41,9 18,5 32,9 (31,9) 23,5 33.5 23.6 13.2 15.6 58.7 23.3 21,1 33.7 41.3 33.6 28,9 24.8 36,5 37,8 34,2 34,6 31,5* Perint— Sorok, Zsennyg (1,0) 0,60 (0,6) (0,7) (0,8) 0,82 0,67 (0,80) 0,69 (0,816) Perint árapasztó Szombathely 0,330 0,318 0,212 1,120 0,283 0,265 0,749 0,776 0,781 0,333 0,260 0,650 0,477 Gyöngyös, Sárvár 1,97 1,71 1,83 2,52 1,24 1,27 1,64 1,26 0,550 1,83 h°'

74

i>"

lí Fajlagos lefolyás [l/s km

2] Állomás Vízhozamstatisztikából számítva Fajlagos lefolyás térképéről leolvasva Rába, Körmend 6,65 7,8* Rába, Sárvár 6,00 7 2* Rába, Körmend és Sárvár között . 3,6 4,2 Sorok—Perint, Zsennye (2,2) 3,3 Perint árapasztó, Szombathelv .... Gvöngvös, Sárvár 3,8 3,8 * Az ausztriai vízgyűjtőterület magas [20 l/s km

1] fajlagos lefolyás értékei valószínűleg túlbecsültek. ** A bekeretezett értékeket az adatokból közvetlenül határoztuk meg a bekeretezetleneket a Rába adatai alapján számítottuk a zárójeles értékeket pedig bizonytalan vízhozamgörbe segítségével becsültük. 2.2.3. Nagy vízhozamok Az Unyi patak különböző előfordulási valószínűségű árvizeinek a meghatározásánál a régebben használatos, a tényezők önkényes felvétele miatt igen bizonytalan képletek (Bogdánfy, Kenessey, Iszkovszki, Korbély) helyett az egyszerű és elméletileg, gyakorlatilag egyaránt megfelelőbb Q = B.rr képletet használtuk, ahol B értékét a Csermák Béla által szerkesztett térkép alapján határoztuk meg, F pedig a vízgyűjtőterület kiterjedése km

2-ben [3]. Az ily módon kapott értékek ellenőrzésére, ill. finomítására szolgált az 1953. jún. 9-én hullott rendkívüli csapadékból keletkezett árvízi adatoknak (a helyi lakosok közlése) alapján történő feldolgozása. Az 1953. jún. 8-i esőt 9-én országszerte heves zivatarok, sok helyen felhőszakadás követte. A környéken két rendkívüli záporgóc alakult ki : Dadon 220 mm-t, Száron 138 mm-t mértek. A patak vízgyűjtőterületén az átlagos csapadékmagasság 80 mm volt. A 8. ábrán jól látható az esőfront ÉK-i haladási iránya és a kialakult záporközéppont. A lakosok által megadott tetőzési szintekből bemért keresztszelvények és esésértékek alapján az árvíz Sárisápnál 60 m

3/s-al, Bajnánál 40 m

3/s-al tetőzött. A tetőző vízhozam nagymértékű csökkenése a két szelvény közötti nagyobb tározótérnek — rét, vizenyős rét — tulajdonítható. (Összehasonlításul említjük meg, hogy a Csermák-féle együtthatókkal a 3% árvíz nagysága Sárisápnál 62 m

3/s.) A továbbiakban az így számított tetőző hozamokat a lefolyási tényező alapján ellenőriztük. Az árhullámokat kiváltó csapadék tömegének számítása az észlelt csapadékadatok alapján nem volt nehéz. A helybelieknek a levonulási időre vonatkozó adatai a Salcher—Rosenauer képletből számítható értékekkel elég jól egyeztek. Megrajzoltuk tehát az árhullám levonulását megközelítő háromszög alakú vízhozamidősor ábrát. (A háromszög alapja az összegyülekezési idő és a kiürülési idő összege, csúcsa az alap első harmadában az összegyülekezési idő végpontjában van, a 60 m

3/s, ill. 40 m

3/s értékkel.) E háromszögalakú árhullámból számítható a levonult árhullám tömege, és így az árhullám lefolyási tényezője, amely felső szelvénynél 0,36 volt, a tározótér alatti alsó szelvénynél 0,30. Ugyanezen alkalommal a lefolyási tényező a Váli vizén 0,37 és a meredekebb vízgyűjtőterületű Átaléren 0,40 volt. A helybeliek tanúsága szerint ez volt az utolsó 40 év legnagyobb árvize. Előfordulási gyakorisága ill. matematikai statisztikai meggondolások alapján a legvalószínűbb valószínűsége 2,5%. (Bár dr. Szigyártó Zoltán matematikai statisztika tárgyú tanulmánya szerint az előfordulási valószínűség szélsősége ebben az esetben 0,13%, ill. 11% is lehet!) A tetőző árvízhozam értékét fölhasználtuk a közvetett úton számított árvízhozamok javítására.