Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szászhelyi Pál: A mezőgazdálkodás időszerű vízügyi kérdései

Szászhelyi P.: A mezőgazdálkodás időszerű kérdései Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz., 457 vízháztartásba való beavatkozás meghatározásához be kell vezetni a vízháztartási egyenlet gyakorlati alkalmazását. A felesleges, illetve a feltétlenül elvezetendő vízmennyiség meghatározásánál a szám ha jöhető összes agro- és kultúrteehnikai eszköz és módszer összefüggését és együttes hatását kell figyelembe venni és alkalmazni. c) A mezőgazdasági nagyüzemek méretüknél fogva már üzemen belül üzemi feladatként megvalósíthatják az egységes vízgazdálkodást, illetve belvízgazdálkodást. Élő kell segíteni, hogy elsősorban az egyszerűbb üzemi agrotechnikai eljárások alkalmazásával és a meglevő kultúrteehnikai eszközök alkalmazásával javítsák, illetve szabályozzák a vízháztartási viszonyokat és a költséges új műszaki berendezésekre, azok létesítésére és üzemeltetésére csak feltétlenül indokolt esetekben kerüljön sor. d) Az alföldi peremvidékeken a síkvidéki belvízöblözeteket és a hozzátartozó, de már a domb és hegyvidéken elterülő külvízgyűjtő területeket, a korábban helytelen szakágazati szétválasztás helyett, egy egységes vízgyűjtőterületként kell vizsgálni és a rendezést komplex módon megoldani. e) A meglevő belvízvédelmi berendezéseket (szivattyútelep, elvezető főcsatornák és gyűjtő mellékcsatornahálózat stb.) üzemi hatásfok szempontjából felül kell vizsgálni és össze kell hangolni. f) A természetes csapadék jobb hasznosulása, a meglevő műszaki berendezések hatásfokának javítása és a műszaki jellegű fejlesztés költségeinek csökkentése érdekében meg kell vizsgálni: — a csapadék egy részének helyben való visszatartása és tározása, az öntözésre berendezett területek fokozottabb víztelenítésének, — távoli befogadó esetében a nagyméretű és hosszú vezetésű belvíz-főcsatornák létesítése, vagy bővítése helyett a külvizek fennsíki visszatartásának, — a belvízcsúcsok időszakos tározás útján való csökkentésének lehetőségeit. Ezek a szempontok tették indokolttá a belvízrendszerek ós öblözetek fejlesztési tanulmányterveinek felülvizsgálatát és részbeni átdolgozását is, hogy a II. 5 éves tervidőszakban rendelkezésre álló anyagi eszközöket és erőforrásokat a leghatékonyabban használhassuk fel. A műszaki fejlesztés főbb mutatói A II. ötéves terv végére a műszaki berendezések fejlesztésével a fajlagos vízlevezetés értékét 23—24 l/sec/km

2-re növeljük. A vízlevezetés országos értéke országos átlagban 24—22 napra csökken. Azonban a beruházásokkal kereken csak 1,5 millió kh-on javulnak a belvízlevezetési viszonyok, így azon a területen átlagosan 7 l/sec/km

2 rel nő a fajlagos vízlevezetés értéke (2. ábra). Ez csak még jobban kiemeli az agrotechnikai eljárások fokozottabb alkalmazásának és a komplex szemlélet érvényesítésének a fontosságát. Az állami hitelforrások 1961—65. évekre a következők: • Építés Gép Egyéb Összesen • [millió/Ft] Beruházások . 276,7 4,0 15,2 295,9 Felújítások . . . 267,6 47,1 9,9 324,6 Fenntartás . . . 338,1 — 6,9 345,0 965,5 Ehhez járul az FM területéről az üzemen belüli belvízrendezés, lecsapolás céljaira további 200—220 millió Ft tsz, állami gazdasági és tanácsi hitelkeret. A beruházások lényegében 13 súlyponti belvízrendszer, illetve öblözet fejlesztését jelentik értékhatár feletti beruházással (1. táblázat). Értékhatár alatti beruházások 31,1 millió Ft értékben kerülnek végrehajtásra. A tervidőszak alatt 17 db szivattyútelep építése folyik (85 m

3/sec új szivatvtyútelep-kapacitás), amelyhez 7 millió m

3 földmunka ós 150 nagyobb műtárgy építése tartozik hozzá. A felújítások koncentráltan 12 rendszert érintenek (2. táblázat). Ennek keretében új feladatként jelentkezik 46 db — összesen 85,9 m

3/sec teljesítményű — stabil szivattyútelep korszerűsítése. Ilyen jellegű korszerűsítéssel a II. 5 éves terv keretében foglalkozunk először intózmónyesen. A felújítás keretében további fontos szempont az I. kategóriájú művek 1. táblázat A belvízrendszer vagy öblözet neve megyét érint területe fajlagos levezetése l/sec/km

4 neve megyét érint [km

2] vízgyűjtő [kat. hold] javulás 1960. XII. 31. 1965. XII. 31. Miilóri rendszer Szolnok 460 80 000 .. 35 Örvény-Abádi Szolnok 261 45 000 14 51 Nagyfa-Szárazéri Csongrád 411 71 000 18 25 Kettőskőrös j. p Békés 287 50 000 31 36 Szeghalmi Békés 266 46 000 10 18 Békési Békés 450 78 000 10 30 Folyásóri Békés 197 34 000 22 45 Felsőszabolcsi Szabolcs 603 104 000 13 25 Dunavölgyi Pest-Bécs 3726 640 000 6 7,5 Lóbónyi-Hany Győr 202 35 000 59 70 Rápca-Hanság Győr 1424 246 000 26 35 Keszthely-Hévíz Veszprém-Zala 40 6 800 59 150 Bodrogzug Borsod 50 8 000 — 80 1 443 000