Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Kol Erzsébet: Kryobiológiai vizsgálatok a Magyar Középhegységben

436 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Kol £.: Kryobiológiai vizsgálatok 2. táblázat Hőmérséklet és pH mérések a hóréteg különböző melységében Tabelle 2. Temperatur- und pH - Messungen in verschiedenen Tiefen der Sehneedecke (Bükkgebirge) Table 2. Temperature and pH data at difjerent depths oj the snow eoi-er (Bükk Mmintáin) Vizsgálat Hőmérséklet [C°] pH helye ideje levegő | hó nélysége [cm] hó mélysége cm] helye ideje levegő 'felület 5 10 15 1 20 felület i 5 10 15 • 20 25 Bálvánv • 1 III. 30. 1 1 0 0 0 0,5 : -1 0,1 6 6 : 6 1 6 6 Bánvölgv d III. 30. 1 1 0 0 5,8 5,6 Nagy Mező '1 IV. 2. 3 1 0 0 6,5 7 alatt <1 111. 9 10 0 5 0,5 6,4 5,8 6 fenyves, sárga hó 5,5 6,3 Istállóskő h 111. 31. 10 0 0,5 6,3 6,3 h III. 31. 1 0 6.2 6.1 6 Sugaró d III. 29. 10 — 1 0,5 5,8 ü 6,2 6,2 6 sárga hó d III. 29. i 1 -1 0,5 0,5 6 5,8 5,6 6 Kis Mező d III. 29. 10 — 1 0 — 1 5.8 5.8 fi 6,2 Tarkő kék hó d III. 27. 9 0.5 0,5 0 0 6,2 6,1 6 6 vezeteket. Amikor a hó felülete kissé lágyulni kezd, egy kevéssé olvad, azt mondják ilyenkor, hogy „férgesedni kezd a hó". Nemcsak a mikrovegetáció éled ilyenkor, hanem a hóbolha tömeg is ellepi számos helyen a hó felületét. A Magyar Középhegységben végzett kryobiológiai vizsgálataim alapján állapítottam meg, hogy a különböző tengerszint feletti magasságokban különböző összetételű hóflórát találunk és ezek alapján állítottam fel a 3 kryovegetáció típust. A Bükk-hegység hófelületeinek calcitroph jellege a terület geológiai jellegével függ össze. A hófelületek pH értéke itt 5,6 7 között ingadozik (1. táblázat). A Bükk-hegység hófelületein két ritka és a hegységre jellemzi hóvegetáeió él. Egyik a fenyvesek hófelületein megtelepedő vajsárga színű hóvirágzás (I—2. kép). A másik a Tarkő északi oldalán található kék színű hó (3. kép). A sárga havat a Cystocoeeus nivicolus Kol, zöld alga tömeges elszaporodása okozza. A Cystocoeeus mellett még a szomszédos területekről a hó felületére kerülő számos kryoxen mikroszervezetet is találunk a sárga hóban. A sárga hó gyakori a Nagy Mező alatti fenyvesekben (2. kép), a Sugáron (1. kép) és a Kis Mező környéki fenyvesekben. Földünkön az első olyan kék hó, amelynek mikroszervezeteit is ismerjük a Tarkőről került elő (Kol, 1955). Olyan volt a hó, mintha rézgálic oldattal öntözték volna meg. Ezt a kék színt Dactylococeopsis hungarica Kol, kék alga óriási tömege okozta. Ezenkívül még kevés Stichococcus bacillaris f. kryophila és Cystocoeeus nivicolus is volt a hóban. A Bükk-hegység színes havai között nem hagyhatjuk figyelmen kívül a zöld színű hó létezését sem. (Ennek részletes ismertetésére jelen tanulmányomban nem térek ki.) A Nagy Mező felső részletén — ahol a nagy fákat kivágták — a fák tárolási helyén láttam zöld havat több alkalommal. Itt a hó zöld színét főként a fák kérgéről a hó felületére áttelepedő különböző zöld algák okozták. AStiehococcus, Cystocoeeus, Protococcus, Chlorella és Trentepholia fajok mellett legnagyobb tömegben a Hormidium flaccidum és ezeken kívül nagyobb mennyiségű Chlorobacteria fordult elő. A Bükk-hegység hófelületein a legnagyobb tömegben és a legtöbb helyen a Cystococcus nivicolus Kol és Stiehococcus fajokat találunk. Számos helyen megtelepednek a hó felületén Protococcus és Chlorella fajok és más kryoxen mikroszervezetek is, amelyek a különböző fák kérgéről, sziklákról és a talajról kerülnek a hófelületre. 1. kép. Sárga hó a Sugai'ó fenyvesben, llükk-hegység (A Szerző felvétele) Bild 1. Oelber Sclinee im Tannenwald Sugaró im Bükkgebirge (Aufnahme der Verfasserin) Fig. 1. Yellow snou- in the Sugaró pine forest. Bükk Mountains. (Photographed by the author)