Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Kol Erzsébet: Kryobiológiai vizsgálatok a Magyar Középhegységben

Hidrológiai Közlöny 1962. .5. sz. 434 LIMNOLÓGIA Kryobiológiai vizsgálatok a Magyar Középhegységben I. A Bükk- és a Sátor-hegységben DR. KOL ERZSÉBET A biotopok fizikai és kémiai tulajdonságai azok a legfontosabb tényezők, amelyek élővilágának kialakulását elsősorban befolyásolják. A hó és jég felületeken megtelepedő kryovegetáció összetétele és minősége is elsősorban a biotop fizikai és kémiai tulajdonságaitól függ. A szomszédos területekről, sziklafalakról a hó, illetőleg jég felületére hulló por az időnként olvadó hólében oldódik és a hónak egy jellegzetes és állandó pH értéket kölcsönöz. A különböző minőségű kőzetekből alkotott hegységekben található hófelületek pH értéke különböző. A savanyú kőzetekből álló hegységek hófelületeinek pH értéke 5,2—5,8 között ingadozik : ezek a silicotrophtípusú hófelületek. A mész hegységek hófelületeinek pH értéke 5,5—6,5 váltakozik : ezek a calcitroph típusú havak (Kol, 1934). A sűicotroph hófelületek jellemző tömegvegetációja a vörös és rózsaszínű hó, amely legtöbbször Chlamydomonas nivalis Wille és Scotiella nivalis Fritsch óriási tömege következtében jön létre. A calcilroph kőfelületek jellemző tömegvegetációja a zöld, sárga és kék színű hóvirágzás. Zöld havat főként az Ulotrichalcs csoportba tartozó Raphidonema és Stichococcus fajok okoznak és ezeken kívül Carteria és ritkábban Chlamydomonas fajok is. A kryovegetáció nemcsak a hegységet alkotó kőzetek minősége szerint eltérő, hanem a különböző tengerszint feletti magasságokban is más-más mikroszervezet társaságot találunk. Három eltérő kryovegetáció típust különböztetek meg (Kol, 1955). 1. Alsó-, 500 m alatt megtelepedő mikroszervezet társaság, 11. Középső-, 500—1000 m között élő, és 111. Felső-, 1000 m felett található mikroszervezet társaság. Mind a három kryovegetáció típusnak megvannak a maga jellegzetes kryobionta, kryophil és kryoxen tagjai. Természetesen Földünk különböző területein a kryovegetáció típusok határai eltolódnak. Pl. a III. felső kryovegetáció típus alsó határa a sarkok közelében 0 méteren van (Kol, 1957). A Magyar Középhegység hóvegelációja a 11. Középső kryovegetáció típusba tartozik. Ebben valódi kryobionta mikroszervezet alig van. Főleg kryophil és kryoxen mikroszervezeteket találunk benne. Hegységeink hóvegetáeiójának vizsgálata igen nehéz és hosszú időt igényel, mert egyrészt a hó élettartama meglehetősen rövid, másrészt olyan hirtelen lép fel tavasz felé a hóolvadás, hogy a kryovegetáció vizsgálatához igen nehéz megválasztani a kellő pillanatot. 10 éven keresztül minden tél végén végeztem kryobiológiai vizsgálatokat a Bükk-, illetőleg a Sátor-hegységben. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit foglalom össze röviden a következőkben. pH mérések a hófelületeken Az 1. táblázatban a különböző helyeken végzett pH mérések eredményeit állítottam össze. Számos helyen több éven keresztül is végeztem méréseket. Ezekből kitűnik, hogy a hófelületek pH értéke közel állandó (1. táblázat). Néhány tizednyi ingadozást gyakran a hófelület szennyezettsége okoz. (A szennyezettség elsősorban a forgalmasabb pontokon és a lakott helyek, turistaházak közelében jelentkezik.) A Bükk-hegység hófelületei calcitroph, a Sátor-hegység hófelületei pedig silicotroph típushoz tartoznak. A táblázatból kitűnik, hogy a Bükkhegységben a hó pH értéke többnyire 6—7 között ingadozik. Ritkán találkozunk 5,6—5,8 pH értékkel; a fenyvesekben Bánkút felett, Kismező és Sugaró környékén. Találunk 7 feletti pH értéket is, de ezt rendszerint a hófelület szenynyeződött volta okozza. (Pl. Bánvölgy felső részén az út mellett, ahol szekerek is közlekednek.) Bánkút közvetlen közelében 8 pH értéket is mértem, ez azonban egészen rendkívüli eset : a hó erősen szennyezett volt. A Sátor-hegység hófelületei silicotroph típusúak, ^zek pH értéke 5,4—6 között ingadozik. A Nagy Péter Ménkő tetején a sziklák között talált jég és a Telkibányai jegesbarlang jegének pH értéke 7 volt. A jég pH értéke rendszerint 7 szokott lenni. Hőmérséklet és pH mérések a hóréteg különböző mélységében A hóréteg különböző mélységében végzett hőmérséklet és pH mérések eredményeit a 2. táblázatban foglaltam össze. Ebből kitűnik, hogy a hófelület hőmérséklete a levegőhőmérséklet ingadozásától bizonyos fokig, egy ideig függetlennek látszik, pl. + 10, + 11,3 C-fokú levegőben a hó felületén észlelt hőmérséklet általában -f- 1 és — 1 fok között ingadozott. Az egész hótömeg hőmérséklete sem egységes, 5, 10, 15 cm mélységben a hőmérséklet csökken. Néha 1—2 fok különbséget is találunk. A hó mélyebb részében a talajhoz közeledve azonban a hőmérséklet sok esetben emelkedik (2. táblázat). Pl. a Kis Mezőn 1954. III. 29-én a hó felületén —1 C° volt, 10 cm mélyen 0 C°, 20 cm mélyen pedig — 1 C°.