Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
5. szám - Vágás István: A Bolyai-geometriai talajvízszín-süllyesztés elméleti vonatkozásai
Vágás I.: A Bolyai-geometria vonatkozásai Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 407 „B" talaj 10 20 30 x[m] „T" talaj """ 20 x[m] 30 „H" talaj 10 20 x [m] 30 W x[m] 14. ábra. A Icb paraméter változásának meghatározása természetben végrehajtott mérésekből. (Mátraaljai mérések) <t>ue. 14. OnpedeAeHue U3Menenun napaMempa k B no U3MepeHUHM, npoeedeHHbtM e npupode (u3MepenuH e MampaaAH) Fig. 14. Determination of changes in the parameter k B from field measarements at Mátraalja ez bizonyos, másképpen érthetetlen volna, miként álltak elő a laboratóriumi kismintán cm nagyságrendű ifcij-értékek. Annyit mindenesetre elmondhatunk, hogy 7—10 m mélységű, 20—40 cm átmérőjű lebegő (nem teljes) kutaknál, 1 m-nél [m] 0 Nyűg, na. ""^-Leszívási vonat 0-12,0t/sec .A'talaj Hm v.s i talaj Leszivási vonal a-7,7l/sec „A"talaj -v Nm.vsi. x[m] ~^—teszivasi vonat Q'5,3 l/sec „A" talaj -g Hm.v.sz. 10 20 30 -Leszívási vonal 11=0,6 l/sec ,C'.talaj „C" talaj x[rn] 0. 0 10 20 30 10 20 x[m] —\— 30 0 10 20 30 tó[cm] -T 7 Hyugatmi vizszin 1. sz.kis minta 120 [cm] M 100 x [cm] 120 2.sz.kisminta M 0 10 20 30 tó 50 60 70 x [cm] 0 10 20 30 tó 50 M 70 x [cm] 16. ábra. A kji paraméter változásának meghatározása laboratóriumi kismintakísérlet adataiból. (l)r. Öllős Oéza nyomán) <J>ue. 16. OnpedeAenue mMenenuH napaMempa k B no danHbiM, noAyteuHbiM Ha ModeAU e Aaöopamopuu (no JUp. re3a Samui) Fig. 16. Determination of changes in the parameter k B from laboratory model test (after dr. G. Ollós) általában nem nagyobb leszívások mellett lazább jellegű talajokon (homok, kavicsos homok) 20— 30 m-es; kötöttebb talajokon (iszap, homokos iszap) 10—20 m-es kB értékeket kaptunk. Eközben a • leszívási vonal csak a kút felől volt befolyásolva (ellentétben a laboratóriumi kismintákkal, amelyekben a legnagyobb szivárgási távolság 150 cm volt.) A kis értékek a szivattyúzási hely közelében kisebbek, attól távolodva növekednek. A természeti körülmények közt vizsgált esetekben a kúttengelytől 2—20 m távolságok közt lehet • szó a hidraulikai leszíváselméletek érvényességéről. Ezen belül a Bolyai-geometriai szemlélet alkalmazhatósági tartományát is meghatározhatjuk. A 2—20 m között tetszőlegesen választható x 0 abszcisszájú pont rögzítésével ; a laza talajokban mért átlagos ks = 25 m érték figyelembe vételével számolunk. A leszívási vonalon y 0 = 1 m-es leszívás esetén Ay 0 — 2 cm ingadozást mindig megengedhetünk, mert ilyen határon belül aligha lehet a leszívási vonalat állandósítani. Így éMo. = 0,02 = 2%. A (33) egyenlet alkalmazásával: Xm ~ -X 0 | = 25-V 2- 0,02 = 5,0 m 15. ábra. A ks paraméter változásának meghatározása természetben végrehajtott mérésekből. (Dr. Szilágyi Gyula nyomán ) <t>ue. 15. Onpedenenue u3MeHeHun napaMempa k B no U3MepeHUHM, npoeedeHHbtM e npupode (no jlp. jJbWAa CuAadbu) Fig. 15. Determination of changes in the parameter k B írom field measurements (after dr. Gy. Szilágyi) Ezen a távolságon belül ks változása 2—2,5 m, tehát kB = 25 m-hez képest 8—10%. A Bolyaigeometria 5 m-es alkalmazhatósági tartománya (tekintve, hogy 9iZ OCm távolság az x 0 pontból minkét irányban felmérhető), tulajdonképpen 10 m, s ez a hidraulikai művelet méreteihez képest jelentékeny érték. . Laboratóriumi körülmények között — minthogy a ° érték is mérhető, viszont Ay 0ly 0 megdx engedett értéke kisebb, mint az előbb, az (x m — — x 0) érték 15—20 cm-re adódik.
