Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Szabó László–Szalay Éva: Liziméteres mérések

388 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Szn.bó L.—Szalay É.: Liziméteres mérések közöljük. Az ábrán — a liziméterek működésének könnyebb ellenőrzése érdekében — a párolgási adatok helyett a talajminták vízkészletváltozását tüntettük fel. A csapadéknak és a léghőmérsékletnek a talajra gyakorolt hatását ez a poligon jól szemlélteti. A nyári időszak miatt a talajon átszivárgást csak a július végén lezúduló felhőszakadást követő utolsó mérlegeléskor tapasztaltunk. A 4. táblázat adatai szerint a mezőgazdaságilag művelt talajon a liziméter alsó síkjának mélységéig a csapadékmennyiségnek kb. 2/

3-a, a feltöretlen rét és legelő talaján pedig átlagosan 1/

3-a szivárgott át. A vizsgált talajszelvények alsóbb szintjeiben jobb vízvezetőképességű (homok és finomhomok) talajok vannak. Az előzők figyelembevételével a helyi csapadékbeszivárgás és a talajvízpótlódás lehetősége a liziméteres vizsgálattal megállapítható volt. Megemlítjük, hogy a Pécsi-medencében a liziméteres mérésekkel párhuzamosan, de közel két éven át talaj minta-vételes módszerrel végzett csapadékbeszivárgási vizsgálatok is hasonló eredményekre vezettek. Az előbb ismertetett lizimétereket 1960. év őszén a VITUKI vette át és azóta Alirhó-Gyolcson észlelik. Ugyanitt 7jsaffa István a kb. 50 kg súlyú GGI 500-as* liziméter-fajtából 1961-ben 20 készüléket helyezett el. 1960 őszén a VITUKI a kecskeméti „Komlósi"-telein újabb 3 egységből álló 1 m

2 keresztmetszeti JjWületű és egyenként 0,5, 1,0 és 1,5 m oldalfal-magasságú, csak vízköbözéssel észlelő tartályos liziméter-teíepet létesített. Egyidejűleg a GGI 500-as készülékből is .állítottak be 10 példányt. 1961-ben Erdős László irányításával kezdték meg az észlelést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke martonvásári kísérleti állomásának 16 egységből álló liziméter telepén is. Ezen készülékek típusa a GGI 500-ashoz hasonló, bruttó súlyuk kb. 30 kg. 1962-ben a VITUKI a rakacai kísérleti területen, továbbá a Fehértó-majsai kísérleti belvízöblözet telepén tervez újabb liziméter-állom ásókat. Az előzőket áttekintve megállapíthatjuk, hogy a liziméteres észlelések az utóbbi években hazánkban is tért hódítottak. Ennek ellenére rendszeresen észlelő, szélesebb liziméter-állomáshálózat kiépítésére csak az eddigi adatok értékelése és a tapasztalatok leszűrése után gondolhatunk. Külföldi állomáshálózatoknál nagy többségében mérleges lizimétereket találunk. Erre a célra mi is ezt a fajtát javasoljuk. A mérlegelést igénylő liziméterek közül a legkedvezőbb alak megállapítása érdekében összehasonlító vizsgálat végzését tartjuk indokoltnak. Ilyen vizsgálatokra a VITUKI Mirlió-gyolcsi, vagy kecskeméti telepe lenne megfelelő. Az összehasonlító vizsgálat keretében az eddig észlelt hazai liziméter-megoldások mellett néhány újabb külföldi fajta vizsgálatát is javasoljuk. Több liziméternek azonos talajjal és megegyező fedettséggel való kialakítása a mérés adatainak és a készülékek alkalmasságának összehasonlítását teszi lehetővé. A vizsgálat során a szomszédos természetes állapotú talaj nedvességtartalmának változását is kellő számú minta alapján ellenőrizni kell. összefoglalás A liziméterek szerkezeti megoldását és észlelési módját tekintve újabban igen erős fejlődés mutatkozik. A liziméteres mérések közös célja: a természetes állapotú talajban lejátszódó folyamatok pontosabb megismerése. Ennek elérésére a mérlegelő berendezést igénylő liziméterek a többi megoldásoknál alkalmasabbal'c. A csak köbözéssel észlelő típusokkal a talaj vízháztartása csak részben követhető. Tölcséres lizimétereknél — bár a zavartalan, természetes településű talaj elvileg legjobban biztosítható — az oldalirányú lehatárolás hiánya, a beszivárgás irányainak ellenőrizhetetlensége az eljárás megbízhatóságát csökkenti. Az előzők figyelembevételével 1960-ban a Pécsi-medence vízháztartási vizsgálatainak keretében mérleges lizimétereket alkalmaztunk (2. ábra). Ezek vizsgálati adatait a 6. ábra és a 4. táblázat mutatja be. A megfigyelési idősor azt bizonyítja, hogy a max. 1 q bruttó súlyú hazai tervezésű liziméterek az észleléshez alkalmasak. Egyben az is igazolódott, hogy a vizsgált, „nem vízvezető"-nek minősített, kissé szerkezetes talajokon át jelentős vízmennyiség szivároghat a talajba. Jelenleg a VITUKI harminc GGI 500-as típusú, három FTI 656-os típusú és hat tölcséres megoldású (ebből három oldalfallal ellátott) liziméteren végez megfigyeléseket. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének telepén a kisméretű módosított GGI 500-as liziméter-fajtából 16 egység működik. Ujabb telepek berendezése is folyamatban van. A további állomásfejlesztést megelőzően az eddigi adatok értékelése indokolt. A legkedvezőbb liziméter-alak meghatározása érdekében összehasonlító vizsgálatokat javasolunk. IRODALOM 1. Colloque de Hannoversch-Miinden. Twne II. Lysimétres. Gentbrugge. 1959. 2. Kalweit, H. : Der Wasserhaushalt. I—II. B. Berlin, 1953. 3. Kiel, H. : Die Wasserwirtschaft im Erftgebiet in landwirtschaftlicher Sicht. Sonderdruck. Bonn. 1956. 4. Szesztay K. : Thornthwaite C. W. vízmérleg számítási módszere és a Tiszavölgy vízháztartása. Hidrológiai Közlöny. 1961. 1. 5. Urüvajev, V. A. : Ekszperimental'nüe gidrologicseszkie iszszledovanija na Valdac. (Kísérleti hidrológiai kutatások Valdájban.) Moszkva. 1953. 6. Németh E. : Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó. Budapest. 1954. 7. Schroeder, G. : Die Grundwasserneubildung. Die Wasserwirtschaft. 1960. 2. 8. Szabó L. : Nagyméretű talajvízszintsüllyesztések Németországban. Vízügyi Közlemények. 1961. 3. 9. Golzow, M. M.—Maximow, S. A.—Jaroschewski : Praktische Agrarmeteorologie. Deutscher Bauernverlag. Berlin. 1957. H3MEPEHHH C nOMOlIlbK) J1M3HMETPA Hp. Jl. Caőo KSHÖ. TexH. HAYK — E. Canau Jln3HMeTp xBJiHeTCH oöopyflOBaHneM, cjiyMcawHM fljiji HccjieflöBaHHH eodHoeo pexcuMa rpyHxa. Ilo noBTopHOMy ii3MepeHiiio HeicoTopbix xapaicTepncTHK rpyHta