Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Szabó László–Szalay Éva: Liziméteres mérések

386 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Szn.bó L.—Szalay É.: Liziméteres mérések Hazai adatok jelű liziméter szolgáltatja. A mérleges liziméterek mérési adatait ugyanis a ,,B" jelű készülék megfelelő mérési eredményei közelítik meg legjobban. Az „E" jelű készülék hibás adatait valószínűleg a ,,C" és „D" jelű henger elhelyezésekor megfigyelt talajlazulás okozta. A tölcsér fölött beszivárgó csapadék egy része ugyanis oldalirányba szivárog el. A vizsgált lösztalaj érdekes sajátsága, hogy az átszivárgott víz mennyisége a 3. táblázat szerint nem függ a szivárgási úttól. Ezt feltehetően a lösztakarónak a gyakori beázás nyomán kialakult járatossága okozza. A 3. táblázat adatai azt tanúsítják, hogy a felszínközeli talaj vízmélységnél még lösz-talaj esetén is számottevő (a többéves csapadék kb. 40%-át kitevő) helyi talajvízpótlódás lehetséges. A liziinéter-fajtákkal kapcsolatban igazolódott, hogy a súlymérést igénylő berendezések adatai megbízhatóbbak és törzsadat szolgáltatásához nélkülözhetetlenek. Hazánkban az első 3 lizimétert 1955-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet kecskeméti kísérleti telepén dr. Ubell Károly irányításával helyezték el. Ezek 1 m

2 keresztmetszeti területű tölcséres megoldások. Elhelyezési mélységük 0,5, 1,0 és 1,5 m. Már a/, első évek kísérletei alapján megállapítható volt az, hogy az előző liziméterek adatai a természetes vízháztartással szemben módosult, viszonylagos értékeket szolgáltatnak [1]. Az első súlyméréses liziméterek telepítése a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat nevéhez fűződik. A berendezés ugyancsak 3 egységből áll. A készülékek alakját és méreteit a 2. ábra szemlélteti. Ezen műszereket a szocialista országokban használatos GG1 500-as fajta [9] figyelembevételévelterveztük meg. Mint adottságot vettük alapul az Erdős László által tervezett és a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban egyedileg gyártott 100 kg-ot 5 g pontossággal mérő lapmérleget. A liziméter méreteit úgy választottuk meg, hogy a legnagyobb bruttó súly se haladja meg a 100 kg-ot. de a mérleg mérőképességét is kihasználjuk. Ez a készülék két hengerből áll. A talajtostet tartalmazó belső henger függesztő peremmel támaszkodik a külső hengerre. így a köztük levő légtér zárt. A belső henger alsó pereme vágóélnek van kiképezve. Mintavételnél, amikor a hengert a talajba préseljük (vagy egyenletesen leverjük), a vágóéi a talajt kifelé tömöríti. A henger fenéklemezét a talajtest alsó részének síkszerű lefaragása után csavarozzuk fel. A fenéklemezen központos körök mentén 8 mm átmérőjű furatok vannak. A talajszemcsék átmosódásának megakadályozása érdekében a fenéklemez fölé 32-es sárgaréz szitaszövetet helyeztünk. A liziméter talajtestén átszivárgó vizet egy lapos gyűjtőpalack fogja fel. A benne összegyűlt víz mennyiségét köbözéssel határozzuk meg. A liziméter mérlegelését és az átszivárgott víz mérését az 7. és 2. képen mutatjuk be. készülék kivételével —- alig van eltérés. A csak vízköbözéssel észlelt berendezések közül Kiél szerint a legmegbízhatóbb eredményeket a ,,B" 7. kép. Az FT1 liziméterének mérlegelése 0omo 1. B.ie,ciiiunaiiiie jiu3üMempa <t>TM Bild 7. Gcwichtmessitng beim Lysimeter der Anstalt FTl 2. kép. A liziméter talajún átszivárgott víz mérése 0omo 2. MiMepenue eodbi, npocamieamiiieüCH nepci noney AU3UMempa Hild 2. Messung der durch den Boden des Lysimeters durchsickerten Wassermenge