Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Szesztay Károly: A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel

Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 372 HIDROLÓGIA A vízfelületek párolgásának csökkentése vegyszerekkel* DR. SZESZTAY KAROLY a mftszaki tudományok kandidátusa Uevezetés Meleg nyári időben a hazai szabad vízfelületek napi párolgása 8-12 mm is lehet. Ez az érték hektáronként 80—120 m

3/nap, vagyis 1—1,5 l/s vízhozamnak felel meg. Arid és trópusi éghajlatú területeken a párolgás 2 — 3-szorta nagyobb mértékű. Érthető tehát, hogy a vízszegény területek vízkészletének megóvása, vagy a vízbeszerzés üzemi költségeinek csökkentése céljából világszerte egyre inkább előtérbe kerül a párolgási veszteség csökkentésének kérdése. A párolgás csökkentésének legegyszerűbb és leggazdaságosabb eszközei a tervező kezében vannak. A sekély parti öblözetek kiiktatása, általában a minél kisebb felületre és minél nagyobb vízmélységre törekvés a párolgás csökkentésének leghathatósabb eszköze. Sokat jelenthet ebben a tekintetben az is, ha a vízkivétel, ill. a túlfolyás nem az alsó, hidegebb vízrétegekből, hanem a meleg felszíni rétegből történik, mert ezzel közvetve csökkenthető a felszínközeli átlagos hőmérséklet. A szélvédő fasoroknak, vagy palánkoknak nagyobb vízfelületek esetében nincs gyakorlatilag számottevő hatása [1], Ha a fentebbi szempontok érvényesítése nem lehetséges, vagy önmagában nem elégséges, szóba kerülhet a párolgást csökkentő vegyszerek alkalmazása. A vékony monomolekuláris hártyaként a víz felszínén elhelyezkedő nagymolekulájú szerves anyagok (nagymolekulájú alifás alkoholok és zsírsavak) párolgást csökkentő hatása kereken 40 év óta ismeretes [2], Az utóbbi néhány évben az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Észak-Afrikában és másutt számos laboratóriumi és természetbeni kísérletet végeztek a szélesebbkörű használatra legalkalmasabbnak ígérkező vegyianyag, a cetilalkohol,

1 tározómedencékben vagy halastavakon való alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdések megoldására [3, 4, 5, ti, 9]. Az alábbiakban — az irodalomjegyzékben felsorolt munkákra támaszkodva — röviden összefoglalom a tárggyal kapcsolatos külföldi kutatások főbb eredményeit, majd beszámolok a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet párolgásmérő hálózatának [7] két állomásán (Mátraszentlászlón és Pestlőrincen) 1959—61-ben végzett kísérleti mérésekről. Jelentésünket az eljárás * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben készült tanulmány. A Pestlőrincen és Mátraszentlászlón végzett két évi kísérleti mérések helyszíni ellenőrzését és az adatok elsődleges feldolgozásának irányítását Vancsó Imre tud. segédmunkatárs látta el. 1 A cetilalkohol legnagyobbrészt — mintegy 80 %-ban — hexadecanolhól áll. de tartalmaz oktadecanolt, tetradecanolt. dodecanolt ós más alkohol vegyületeket is. A hazai kísérleteknél alkalmazott két gvártmánv főbb adatait lásd a 2. táblázatban. hazai alkalmazási lehetőségeinek kiválasztásához támpontul szolgáló műszaki és gazdaságossági adatok áttekintésével és a tárgykörrel kapcsolatos további kutatásokra, ill. teendőkre vonatkozó javaslatokkal zárjuk. 1. A külföldi kutatások íőbb eredményei A párolgást csökkentő vegyszerek alkalmazása az utóbbi években több nemzetközi kongreszszus napirendjén szerepelt. A tárggyal kapcsolatos egyik beszámoló [5] irodalomjegyzékében 38 tanulmány szerepe], pedig csak az Amerikai Egyesült Államokban 1958-ig megjelent munkákra szorítkozik. A Nemzetközi Öntözésügyi és Belvízrendezési Szövetség (ICID) 1960-ban készült kiadványa [9] 113 tárgybeli munkát sorol fel. Az irodalmi anyag részletekbemenő ismertetése meghaladná a téma kereteit még akkor is, ha csak a jegyzékben felsorolt néhány fontosabb, összefoglaló jellegű munkára szorítkoznak. Minthogy a vegyszeres párolgáscsökkentés széleskörű alkalmazása a kutatások mai állását tekintve csak a szélsőségesen száraz éghajlatú ós katasztrofális vízhiánnyal küzdő területeken mutatkozik gazdaságosnak, a végeredmények és a főbb megállapítások összefoglalása látszik inkább helyénvalónak. külföldi kísérletek főbb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze : 1. A hexadecanollal a legkedvezőbb körülmények között 30—50%-ig terjedhető párolgáscsökkenést sikerült elérni. A védőréteg alkalmazása szélsőségesen száraz és meleg éghajlatú vidékeken, ill. ilyen időjárású hónapokban mutatkozik hatékonynak. Az Illinois államban (USA) végzett kísérleteknél pl. egyes júliusi és augusztusi napokon 30% volt a párolgás csökkenése, de a tavaszi és koranyári hónapokban a védőrétegnek már alig volt kimutatható hatása [3., 741. oldal], 2. A védőréteg hatása az alkalmazást követő néhány nap után — még kísérleti méretek között is — általában számottevően csökken. Többfelé kísérleteznek a hexadecanol tartósítását célzó adalékanyagokkal [4., 102. oldal], 3. A vegyszernek a vízfelületre juttatására sokféle eljárást kipróbáltak már (kézi szórás por alakban vagy oldott állapotban motorcsónakokból ; a part mentén sűrűn elhelyezett automatikus adagolóedények, amelyek közül mindig a pillanatnyi széliránynak megfelelő edények bocsátanak ki vegyszert ; szél-kerekek hajtotta folytonos működésű adagolók stb.). Gyakorlatilag kimutatható hatást az eddigi megoldásokkal általában csak néhány km

2-nél kisebb vízfelületeken tudtak elérni. 4. Számos, laboratóriumi és helyszíni kísérlettel megerősített vizsgálat szerint a hexadecanol alkalmazása a vízi életre (halak, növényzet) nem