Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Vitális György: A Litke, Komra-völgyi víztározó földtani vizsgálata

314 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Vitális Gy.: Komra-völgyi víztározó Az ásvány-kőzettani vizsgálatok során nehézásvány és D. T. A. vizsgálatok készültek. Az előbbit a Szegedi Tudományegyetem Földtani Intézetében dr. Molnár Béla, az utóbbit a Magyar Állami Földtani Intézet vegyi laboratóriumában dr. Székely Ágnes végezte. A 85. sz. fúrás 7,0 m-ből származó alsóhelvéti chlamysos homok mintájából az 1. táblázatbeli nehézásványok kerültek ki. A nehézásvány vizsgálat ebben az esetben is megerősíti, hogy a terület alsóhelvéti képződményei [8] a terület É-i szomszédságában ma is felszínen levő paleozóos kristályos alaphegység : az „ősvepor" lepusztulástermékeinek tekinthetők. Az agyagos kifejlődésű kőzetek néhány típusmintájából készült differenciális termikus mennyiségi elemzések eredményét a 7. ábra szemlélteti. A jobb összehasonlíthatóság érdekében valamennyi kőzetfajtából 2—2 vizsgálat készült. A felsőhelvéti enyhén bentonitos márgás agyagminták (7. ábra 2. és 5. jelű görbe) kevés montmorillonitot és kalcitot tartalmaznak. A felsőhelvéti iszapos agyagmintákban (7. ábra 3. és 6. jelű görbe) pedig kevés montmorillonit, pirit, vagy szerves anyag, továbbá kalcit mutatkozott. A pleisztocénban elváltozott felsőhelvéti (7. ábra 1. és 4. jelű görbe) sárgásbarna agyag minták kevés montmorillonitot, míg a pleisztocén vörösesbarna agyagok (7. ábra 7. és 8. jelű görbe) montmorillonitot és kaolinitet tartalmaznak. Az üledék földtani és műszakiföldtani vizsgálatok során szemcseösszetételi, képlékenységi, természetes víztartalom, zsugorodási és karbonáttartalom vizsgálatok készültek. E vizsgálatokat a Mélyépterv Hidrológiai laboratóriumában Bajtay Istvánné és Takács László végezte. A terület jellegzetes kőzetanyagain végzett laboratóriumi vizsgálatok átlag és szélső értékeit területrészek, kőzetfajták és földtani korok szerint csoportosítva a 2. táblázatban foglaljuk össze. A képlékenységi és a zsugorodási vizsgálatok eredménye is azt mutatja, hogy a Komra völgy víztározásra kiszemelt szakasza, a kövér agyagféleségek következtében vízzáróság szempontjából igen jó vízföldtani felépítettségű területnek tekinthető. A 2. táblázatban megjelölt (és a 2. ábrán is feltüntetett) anyagnyerő helyek agyagféleségei nagy képlékenységük és zsugorodásuk miatt a gát töltésébe beépítésre nem alkalmasak [4], a gát agyagmagjának megépítéséhez azonban felhasználhatók. Ha összehasonlítjuk a Komra völgyben megvizsgált slírösszlet plasztikus indexeinek 40,3 %-os átlagértékét a tari tervezett völgyeizárási szelvény slír rétegeinek 19,8 %-os plasztikus index átlagértékével [7. p. 220] ebből is kitűnik, hogy a salgótarjáni barnakőszénterület ÉNy-i, illetve D-i részének helvéti slír rétegei sem üledékföldtani, sem műszakiföldtani szempontból nem mindenütt azonos jellegűek. A Komra völgyi slír nagyobb képlékenységét valószínűleg bentonittartalma okozza. Ezért nagyobb terület kőzetféleségeinek műszakiföldtani értékeléséhez még igen sok további részlet és összehasonlító vizsgálat szükséges. A közvetlen környék kőzetanyagai közül a földgát töltésébe beépítésre a tervezett gáttól 300—500 m-re, a Komra völgy ÉK-i végén, aDobroda völgyét szegélyező teraszokon (2. kép) feltárt alsóhelvéti homokos kifejlődésű rétegek látszanak legalkalmasabbnak. Ezeket miként a 4—6. ábra is szemlélteti, kb 3,0 m átlagvastagságú, uralkodóan kövér agyag és kb 0,50 m átlagvastagságú homokos kavics fedi. Amennyiben a fedő agyagokat a gát agyagmagjához felhasználják, ez a letakarítási munkákat gazdaságosabbá teszi. Az alsóhelvéti chlamysos homokkő-homok összlet homokféleségeinek szemcseösszetételi határgörbéit a 8. ábrán közöljük. A kőzetlisztes homok néven összefoglalt homok féleségek között egy kőzetlisztes finom és aprószemű homok (a), valamint egy apró és középszemű homok (b) tartomány mutatható ki. A kisebb egyenlőségi együtthatójú (U értékű) rétegek az iszaposabb rétegekkel már a kitermelés során való összekeveredésével könnyen megjavíthatok. Megjegyezzük, hogy az alsóhelvéti chlamysos homokkő-homok rétegösszlet megvizsgált homokmintái ugyanazokat a szemcseösszetételi tartományokat érintik, mint a Jégerfő völgyben megvizsgált burdigalai homokminták (vö. [8], p. 139., 9. ábra 3-as jelű minta). Ez hasonló szállítási távolságra ós azonos, nyugodt vízi közegben történt leülepedésre vall. A tervezett földgát szűrő (kavics) padkájához és kavicsszőnyegéhez felhasználható kavics, homokos kavics, illetve homok a gáthoz közel, nagyobb mennyiségben nem áll rendelkezésre. A legközelebbi kavicselőfordulásoknak a Dobroda ISZAP KÖZUUSIT HOMOK KAVICS ISZAP KÖZUUSIT finom | apró j közép ] durvo KAVICS .0,002 10 T 70 KÖzetlisztes homok — ° Köienisites finom-isoprisiemú homok ' Apró é$ középszemü homok — + 8. ábra. Az alsóhelvéti chlamysos homokkő-homok összlet homok féleségeinek szemcseösszetételi határgörbéi 0ue. 8. rpaHUHHbte Kpuebie epaHyjioMempuiecKOZo cocmaea moAu)u HUOKHexe/isemcKux neciaHHUKoenecKoe xjiaMU30ca Abb. 8. Grenz-Mischungskurven S

B der Sandarten in der SchichtenReihe aus Chlamyssandstein 10

0 und Sand, unteres Helvet